Orbán Viktor kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését, erről pedig levelet is írt a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok vezetőinek, tehát Németországnak, Szlovéniának és Portugáliának, valamint Charles Michelnek, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, írja a Mandiner.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament a napokban állapodott meg arról ideiglenesen, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel.
A tervezet szerint ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat. Az Európai Bizottság által javasolt szankciót a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagynia, a magyar kormány kezében tehát nincs jogi lehetőség arra, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
A magyar kormány mindvégig ellenezte a megállapodást. Korábban kifejtették, hogy amennyiben ezt lekontrollálják, akkor a magyar parlament nem járul majd hozzá a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételhez. Most pedig Orbán a Mandiner szerint levélben fordult az uniós elnökséget ellátó országokhoz, amiben a lap szerint azt írta,
bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani, ezzel pedig lényegében belengette a vétót.
Orbán szerint ez veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit is.
A miniszterelnök szerint egyébként azt a magyaroknak kell megítélniük, mennyire érvényesülnek itthon a jogállamisági feltételek. Egyébként pedig a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljesen átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyeztek, írta. Orbán szerint az unió legutóbbi jogállamisági jelentése nem a tényeken alapul, a „Soros György által finanszírozott szervezetek vádjai” alapján.
Orbán szerint egy olyan eszköz lehet az Európai Unió kezében, amivel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni, és a tervezett szankciós mechanizmus olyan, jogilag homályos definíciókon alapul, mint például „a jogállamiság alapelveinek sérelme”, amivel lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét.
A kormányfő szerint, ha ez így marad, a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy a júliusi csomag többi elemét is elutasítsa.
De Orbán javaslatokat is tett, például hogy a feltételek csak azokra az esetekre vonatkozzanak, amik ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. Azt is javasolta, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét az érintett tagállamok számára. Vagyis, a Tanács által hozott döntéseket meg lehessen támadni az Európai Bíróságon, mindennek pedig legyen halasztó hatálya.
Korábban Lengyelország is bejelentette, hogy vétózni fog a Tanácsban, ha nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről.
