Létrejöhetett a Budapest–Varsó–Berlin-paktum az uniós költségvetés ügyében

Kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két, vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország a Bloomberg hírügynökség szerint. Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak. A Bloomberg tudósítása szerint ugyanakkor Jarosław Gowin közölte:

a Varsó–Budapest–Berlin-alkut a többi 24 uniós tagország is jóvá hagyhatja, így pénteken megegyezés születhet az uniós költségvetésről és a járvány okozta válság utáni uniós újjáépítési alapról is.

Fontos, hogy Gowin csak az egyik kisebb lengyel kormánypárt tagja, aki eddig is szorgalmazta, hogy Lengyelország lépjen vissza a vétótól, szerdán már az előrehozott választást is meglebegtetve. Ugyanakkor szavainak ebben az esetben lehet alapja, noha kedden este a hivatalos varsói közlések még nem voltak ennyire egyértelműek.

„Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához”

– közölte Piotr Müller. A lengyel kormányszóvivő kijelentette: „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió költségvetésére vonatkozó kritériumok kizárólag magát a büdzsét érintsék (...), hogy a források esetleges felfüggesztéséhez kapcsolódó feltételek csakis a költségvetés teljesítésére vonatkozzanak.” Müller meggyőződése, hogy a lengyel–magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is. A lengyel kormány ezt az álláspontot képviseli majd az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozóján, ugyanakkor úgy vélte:

van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak.

Minderre a magyar kormány egyértelmű kommunikációs irányváltásából, például a Telexnek szerdán nyilatkozó Gulyás Gergely, valamint Orbán Viktor kormányfő tegnap esti, lengyelországi optimista kijelentéseiből is következtetni lehet. „Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok” – jelentette ugyanis ki Orbán kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával tárgyalt. A kormányfő a Polsat News lengyel televíziónak adott interjújában azt állította, hogy jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.

Ennek némileg ellentmondott az, hogy Michael Roth német Európa-ügyi miniszter a kedden délután tartott Általános Ügyek Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette szó sem lehet arról, amiben eredetileg Budapesten és Varsóban reménykedtek, azaz a jogállamisággal kapcsolatos rendelet tárgyalását nem lehet újranyitni. Szavai szerint arra sem kerülhet sor – amit szintén szeretnének a két vétózó ország vezetői –, hogy időben eltolják a jogállamiság feltételeinek alkalmazását. Roth ugyanis határozottan kijelentette, a jogállamisági rendelet alkalmazhatóságát minél hamarabb meg kell kezdeni. Végül azt is kijelentette, nem lehet különválasztani a hétéves költségvetést, a helyreállítási alapot és a jogállamisággal kapcsolatos mechanizmust, ezért egyszerre kell szavazni róla.

Mindezek alapján nagy kérdés, mit tekintene Orbán Viktor győzelemnek az ügyben, ám hogy a háttérben intenzív tárgyalások zajlanak, azt Angela Merkel német kancellár szerdai, óvatosan bizakodó nyilatkozata is erősíti. Merkel ugyanakkor nem cáfolta a német Európa-ügyi minisztert sem.

A látszólagos ellentmondásokat a lengyel sajtóértesülések oldhatják fel. A kormányközeli Rzeczpospolita napilap nem hivatalosnak mondott értesülése szerint ugyanis vétóügyben olyan kompromisszum körvonalazódott ki a német EU-elnökséggel folytatott bizalmas, igen szűk körű egyeztetéseken, miszerint

érvényben marad az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós rendelet, de ahhoz függelékként csatolnának egy kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának módját.

A szabályozáshoz csatolandó függelék pontos megfogalmazása persze még nem ismert, és ugyancsak nagy vitákat válthat ki, de a magyar kormányzati retorikával szemben megerősíti Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes korábbi, azóta cáfolni igyekezett nyilatkozatát arról, hogy Varsónak elfogadható lenne, ha intézményi nyilatkozatban kapnának garanciát arra, hogy a jogállamisági követelményeket nem veszik majd elő olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük az uniós pénzek szabályszerű felhasználásához.

Úgy tűnik, létezik olyan „függelék”, ami már a magyar kormányfőnek is megfelel.

Sajtóértesülések – például a dw.com lengyel kiadása – szerint ez a jogi kötőerővel bíró dokumentum az egyik pontja a Berlin–Varsó–Budapest-megállapodásnak, a másik pedig az, hogy a lengyel és a magyar kormány írásos garanciát kap az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól arra, hogy ha eláll a költségvetési vétótól, akkor az EU-pénzes szankciókat megtámadhatja az Európai Bíróságon. A harmadik lengyel–magyar feltétel az lehet, hogy a kifizetéseket egy ilyen, akár többéves uniós per lezárultáig nem lehetne felfüggeszteni.

Frissítés: több nemzetközi sajtóértesülés, és egy kiszivárgott dokumentum is azt erősíti, hogy ez a kompromisszum állhat a német-magyar-lengyel megállapodásban, és hogy szerda este éppen erről a végkövetkeztetésről tárgyal az Európai Tanács nagyköveti értekezlete, amely előkészíti a tagállamok vezetőinek másnap kezdődő csúcstalálkozóját.

A nagy költségvetési döntésnek ugyanis a csütörtök-pénteki állam- és kormányfői csúcson kellene megszületnie, Orbán Viktor pedig útnak is indult Brüsszelbe, meglehetősen optimista hangulatban.

Ugyanakkor eddig abból, hogy Orbán több rádiós nyilatkozatában is „hosszú hónapok csatájáról” beszélt az uniós költségvetés ügyében, kedden pedig lengyel kollégája – majd Morawiecki kormányának több tagja – is újabb uniós csúcstalálkozót harangozott be, inkább az volt várható, hogy a magyar és lengyel kormány leginkább tovább húzná az ügyet. Morawiecki kedden délután, külügyminisztere pedig szerdán beszélt arról, hogy újabb uniós csúcsra lehet szükség a költségvetés elfogadásáig. Ezt azonban vélhetően Angela Merkel nem engedhette meg, hiszen január elsején Portugália átveszi az EU soros elnöki tisztségét. Így a várakozások szerint péntekre lehet megegyezés a 27 uniós tagállam állam- és kormányfői között a következő 7 éves büdzséről, az NGEU segély- és hitelcsomagról, valamint a jogállamisági mechanizmusról.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>