Orbán győzelmi esélyekről és közeledő álláspontokról beszélt egy lengyel tévének

Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával tárgyalt. A kormányfő az MTI szemléje szerint arról számolt be a Polsat News lengyel televíziónak adott interjújában, hogy Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek.

Kiemelte: fontosnak tartják az EU alapszerződéseiben foglaltak, a nemzeti érdekek, illetve a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzügyi források megvédését.
Orbán elmondta továbbá, hogy jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.

Arról már beszámoltunk, hogy Orbán Viktor váratlanul Lengyelországba utazott kedden délután, hogy egyetlen vétószövetségesével tárgyaljon. Az EU valamennyi intézménye végleges választ vár a lengyel és a magyar kormánytól: velük, vagy nélkülük tervezzék az uniós helyreállítási alapot. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előzetesen a nap folyamán azt mondta, újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében, mert tartják magukat az Orbánnal között megállapodáshoz.

„Készülünk arra, hogy a tárgyalások, megbeszélések hosszú hónapjai következhetnek”

– jelentette ki. Hozzáfűzte: Varsó átmeneti uniós költségvetés eshetőségével is számol. Nem tudni, azóta mi változott azon kívül, hogy Orbán megérkezett Varsóba, ahol

a katonai repülőtérről egyenesen egy találkozóra ment Jarosław Kaczyńskivel, a PiS elnökével és Morawiecki miniszterelnökkel.

„Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához”, közölte mindezek után Piotr Müller. A lengyel kormányszóvivő kijelentette:

„Azt akarjuk, hogy az Európai Unió költségvetésére vonatkozó kritériumok kizárólag magát a büdzsét érintsék (...), hogy a források esetleges felfüggesztéséhez kapcsolódó feltételek csakis a költségvetés teljesítésére vonatkozzanak”.

Müller meggyőződése, hogy a lengyel-magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is. A lengyel kormány ezt az álláspontot képviseli majd az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozóján, közölte az MTI beszámolója szerint. Ugyanakkor a szóvivő újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte: van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak.

„Az esélyeket illetően inkább optimisták vagyunk, de ehhez két fél megegyezésére van szükség”

– jelentette ki.

„Az EU júliusi csúcstalálkozóján elfogadott, a költségvetési csomagra vonatkozó zárókövetkeztetések kedvezőek, de a csomag kialakításának utolsó fázisában megjelentek olyan előírások, amelyeket tisztázni kell. Nem szeretnénk olyan jogi rendszerben dolgozni, amely nem világos, és amely politikai feszültségeket okozna”

– fogalmazott a lengyel kormányszóvivő. Szintén újságíróknak válaszolva Müller megerősítette, hogy Varsó napok óta az EU tanácsának német soros elnökségével is egyeztet, olyan konszenzust keresve, mely összhangot teremtene a lengyel-magyar, illetve a német elnökség által képviselt álláspont között.

A csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcs mindenesetre a szokásosnál is izgalmasabbnak ígérkezik, miután – ahogy arról már több cikkünkben is bővebben beszámoltunk – a jogállamisági feltételek miatt a költségvetési megállapodást három hete Magyarország és Lengyelország nagyköveti szinten elutasította. Az informális szavazások az Európai Tanács nagyköveti értekezletén zajlottak, és noha a bejelentett politikai vétó ellenére a jogállamisági rendeletet 25 tagállam a támogatásáról biztosította, a 7 éves uniós keretköltségvetés, valamint az úgynevezett Next Generation EU (NGEU) segély- és hitelcsomag elfogadásának blokkolásával a magyar és a lengyel kormány megakasztotta a jogalkotási folyamatot ebben, a harmadik tervezet ügyében is.

Most ugyanis a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kellene fogadni – és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni – az úgynevezett saját forrás rendeletet is, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (NGEU) létre lehetne hozni. A három jogszabályról egy csomagban szeretett volna szavazni a német soros EU-elnökség, ezért is kérte az informatív voksolást három hete.

A büdzséhez, és a helyreállítási alaphoz teljes konszenzus kell, a jogállamisági rendeletet viszont egyszerű jogalkotási rendben is el lehet fogadni. Ez azonban nem az Orbán által lekicsinyelt egyszerű többséget jelenti, hanem azt, hogy bármilyen idevágó uniós jogszabályt minősített többséggel lehet elfogadni, amihez elég 27-ből legalább 15 tagállam, amelyek az összlakosság legalább 65%-át képviselik.

Márpedig Magyarországon és Lengyelországon kívül valamennyi tagállam támogatja a mechanizmust, így a minősített többségnél jóval nagyobb erő áll mögötte.

Éppen ezért a legutóbbi uniós csúcson szinte alig esett szó erről az ügyről, hiszen a tagállamok állam- és kormányfői Angela Merkel német kancellárra bízták a helyzet megoldását. A legutolsó hírek szerint legkésőbb kedden választ vár a lengyelektől és a magyaroktól az Európai Unió 2021-2027-es költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban, tudniuk kell, hogy a két ország résztvételével vagy nélkül kell-e tervezniük a helyreállítási alapot. Arról már a múlt héten írtunk, hogy brüsszeli forrásaink felvetették: végső soron megkerülhetővé tehetik a lengyel és magyar kormányt úgy, hogy az uniós alapszerződés 122. cikkely alapján a Tanács a Bizottság javaslatára, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről.

Korábban megírtuk: a két héttel ezelőtti budapesti találkozójukat követően a lengyel és a magyar kormányfők abban állapodtak meg, hogy a két ország tartja magát a vétóhoz, és az ebben képviselt lengyel-magyar egységhez. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki egy titkos, Angela Merkellel szóban kötött különalkura utalgatott, ám az írásos megállapodások cáfolták a retorikájukat. Ráadásul már akkor világos volt, hogy a jogállamisági rendelet módosítása, vagy hatályba lépésének csúsztatása olyan helyzetet idézhet elő, amiben más tagállamok, és az Európai Parlament vétózna.

Márpedig Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki éppen ahhoz kötötte a büdzsé és a NGEU megszavazását, hogy ne lépjen életbe a tagállamok minősített többsége által már informálisan jóváhagyott jogállamisági rendelet. Ehelyett azt javasolták, hogy az EU tagállamainak vezetői, azaz az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kezdjen egymás között vitát arról, hogy tényleg szükség van-e egyáltalán ilyen jogállamisági mechanizmusra.

Az Orbán–Morawiecki-paktum tehát lényegében befagyasztotta volna a jogállamisági mechanizmust, az idevágó tárgylásokban pedig Orbán és Morawiecki paktuma szerint – noha a napokban felmerült, hogy a lengyelek mégis hajlanak a kompromisszumra az EU-val – a két tagállam nem döntene egymás nélkül, egymás ellenében.

Ezzel összefüggésben érdekes, hogy az EU soros elnökségét betöltő Németország képviseletében – a Portfolio idevágó szemléje szerint – Michael Roth német Európa-ügyi miniszter a délután tartott Általános Ügyek Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón eloszlatta a bizonytalanságokat, hogy milyen feltételek mellett szeretnének megegyezni a vétóra készülő Magyarországgal és Lengyelországgal.

A német Európa-ügyi miniszter elmondta, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére továbbra is 27 tagállamban gondolkodik a német elnökség, vagyis mindenképpen szeretnének megegyezni a két rebellis tagállammal, de úgy, hogy közben határozottan figyelembe veszik az Európai Parlament és a többi 25 tagállam igényeit.

Roth szavai szerint azonban szó sem lehet arról, amiben Budapesten és Varsóban reménykedtek, azaz

a jogállamisággal kapcsolatos rendelet tárgyalását nem lehet újranyitni.

Arra sem kerülhet sor – amit szintén szeretnének a két vétózó ország vezetői –, hogy időben eltolják a jogállamiság feltételeinek alkalmazását. Roth ugyanis határozottan kijelentette, a rendelet alkalmazhatóságát minél hamarabb meg kell kezdeni. Végül azt is kijelentette, nem lehet külön választani a hétéves költségvetést, a helyreállítási alapot és a jogállamisággal kapcsolatos mechanizmust, ezért egyszerre kell szavazni róla.

Mindezek alapján nagy kérdés, mit tekintene Orbán Viktor győzelemnek az ügyben. A nagy költségvetési döntésnek mindenesetre a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson kellene megszületnie, de abból, hogy Orbán több rádiós nyilatkozatában is „hosszú hónapok csatájáról” beszélt az uniós költségvetés ügyében,most pedig lengyel kollégája is újabb uniós csúcstalálkozót harangozott be, inkább látszik: a magyar és lengyel kormány leginkább tovább húzná az ügyet.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>