Morawiecki újabb uniós csúcsot akar, Orbán Varsóba repült

2020. december 08. – 17:21

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor váratlanul Lengyelországba utazott kedden délután, hogy egyetlen vétószövetségesével tárgyaljon. Az EU valamennyi intézménye végleges választ vár a lengyel és a magyar kormánytól: velük, vagy nélkülük tervezzék az uniós helyreállítási alapot.

Újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében, jelentette ki keddi varsói sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, megismételve, hogy tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen elfogadott budapesti nyilatkozathoz. Morawiecki újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az uniós források ügyében a költségvetési és a jogállamisági kérdéskört nem szabad „összekeverni”.

„Ezt az álláspontot egyértelműen megerősítem”

– tette hozzá. Megjegyezte: jogilag az Európai Tanács záró következtetései bírnak kötelező érvénnyel, nem pedig egy „megállapodás”. A lengyel kormányfő ezzel feltehetőleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége közötti, a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó megállapodására utalt, amelyet novemberben nagyköveti szinten, minősített többségi szavazással, lengyel és magyar ellenszavazat ellenére fogadtak el a tagállamok. Morawiecki lehetségesnek vélte, hogy a költségvetés ügyében az e heti uniós csúcstalálkozó után egy újabb állam- és kormányfői értekezletre lesz szükség.

„Készülünk arra, hogy a tárgyalások, megbeszélések hosszú hónapjai következhetnek”

– jelentette ki. Hozzáfűzte: Varsó átmeneti uniós költségvetés eshetőségével is számol. „Ebben a szakaszban semelyik forgatókönyvet sem lehet kizárni”, fogalmazott a legyel kormányfő. Arra a kérdésre, számol-e azzal, hogy a helyreállítási alapot 25 uniós tagállam részvételére szűkítenék, Morawiecki úgy válaszolt, hogy „különféle lehetőségekkel számol”. Aláhúzta: Lengyelország és Magyarország álláspontja a keretköltségvetés és a helyreállítási alap kérdésében egységes. Hozzátette: tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt budapesti nyilatkozathoz.


„Szinte naponta tárgyalok a magyar miniszterelnökkel, de a soros német elnökséggel is”

– mondta. Kiemelte: ezen egyeztetések ténye „mit sem változtat” azon az állásponton, amelyet Lengyelország az uniós alapszerződésnek a jogállamiságról szóló 7. cikke, valamint az uniós eszközök lehívásának feltételrendszere közötti „demarkációs vonalra, teljes elválasztására” vonatkozóan megfogalmazott.

Mateusz Morawiecki két hete járt Budapesten Orbán Viktornál, azóta a magyar kormányfő már másodszor utazott kedden Varsóba Fotó: ZOLTAN FISCHER / HUNGARIAN PRIME MINISTER'S PRESS OFFICE / AFP

Mindez az előtt hangzott el, hogy Orbán Viktor kedden délután váratlanul Lengyelországba repült, és 16 óra előtt leszállt Varsóban, ahol a katonai repülőtérről egyenesen egy találkozóra ment Jarosław Kaczyńskivel, a PiS elnökével és Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel – írta meg a 444.hu a lengyel 300POLITYKA-ra hivatkozva, amely szerint azért hívták össze az újabb találkozót, hogy megegyezzenek az Angela Merkel német kancellárral kötendő kompromisszum végleges változatáról. A lengyel lap szerint a Kaczyński és Morawiecki meg Orbán közötti tárgyalás szünetében a lengyel koalíciós pártok vezetőit, Jarosław Gowint és Zbigniew Ziobrót is meghívják a találkozóra.

A csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcs a szokásosnál is izgalmasabbnak ígérkezik, miután – ahogy arról már több cikkünkben is bővebben beszámoltunk – a jogállamisági feltételek miatt a költségvetési megállapodást három hete Magyarország és Lengyelország nagyköveti szinten elutasította. Az informális szavazások az Európai Tanács nagyköveti értekezletén zajlottak, és noha a bejelentett politikai vétó ellenére a jogállamisági rendeletet 25 tagállam a támogatásáról biztosította, a 7 éves uniós keretköltségvetés, valamint az úgynevezett Next Generation EU (NGEU) segély- és hitelcsomag elfogadásának blokkolásával a magyar és a lengyel kormány megakasztotta a jogalkotási folyamatot ebben, a harmadik tervezet ügyében is.

Most ugyanis a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kellene fogadni – és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni – az úgynevezett saját forrás rendeletet is, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (NGEU) létre lehetne hozni. A három jogszabályról egy csomagban szeretett volna szavazni a német soros EU-elnökség, ezért is kérte az informatív voksolást három hete.

A büdzséhez, és a helyreállítási alaphoz teljes konszenzus kell, a jogállamisági rendeletet viszont egyszerű jogalkotási rendben is el lehet fogadni. Ez azonban nem az Orbán által lekicsinyelt egyszerű többséget jelenti, hanem azt, hogy bármilyen idevágó uniós jogszabályt minősített többséggel lehet elfogadni, amihez elég 27-ből legalább 15 tagállam, amelyek az összlakosság legalább 65%-át képviselik.

Márpedig Magyarországon és Lengyelországon kívül valamennyi tagállam támogatja a mechanizmust, így a minősített többségnél jóval nagyobb erő áll mögötte.

Éppen ezért a legutóbbi uniós csúcson szinte alig esett szó erről az ügyről, hiszen a tagállamok állam- és kormányfői Angela Merkel német kancellárra bízták a helyzet megoldását. A legutolsó hírek szerint legkésőbb kedden választ vár a lengyelektől és a magyaroktól az Európai Unió 2021-2027-es költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban, tudniuk kell, hogy a két ország résztvételével vagy nélkül kell-e tervezniük a helyreállítási alapot. Arról már a múlt héten írtunk, hogy brüsszeli forrásaink felvetették: végső soron megkerülhetővé tehetik a lengyel és magyar kormányt úgy, hogy az uniós alapszerződés 122. cikkely alapján a Tanács a Bizottság javaslatára, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről.

Korábban megírtuk: a két héttel ezelőtti budapesti találkozójukat követően a lengyel és a magyar kormányfők abban állapodtak meg, hogy a két ország tartja magát a vétóhoz, és az ebben képviselt lengyel-magyar egységhez. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki egy titkos, Angela Merkellel szóban kötött különalkura utalgatott, ám az írásos megállapodások cáfolták a retorikájukat. Ráadásul már akkor világos volt, hogy a jogállamisági rendelet módosítása, vagy hatályba lépésének csúsztatása olyan helyzetet idézhet elő, amiben más tagállamok, és az Európai Parlament vétózna. Márpedig Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki éppen ahhoz kötötte a büdzsé és a NGEU megszavazását, hogy ne lépjen életbe a tagállamok minősített többsége által már informálisan jóváhagyott jogállamisági rendelet. Ehelyett azt javasolták, hogy az EU tagállamainak vezetői, azaz az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kezdjen egymás között vitát arról, hogy tényleg szükség van-e egyáltalán ilyen jogállamisági mechanizmusra. Az Orbán–Morawiecki-paktum tehát lényegében befagyasztotta volna a jogállamisági mechanizmust, az idevágó tárgylásokban pedig Orbán és Morawiecki paktuma szerint – noha a napokban felmerült, hogy a lengyelek mégis hajlanak a kompromisszumra az EU-val – a két tagállam nem döntene egymás nélkül, egymás ellenében.

A nagy költségvetési döntésnek mindenesetre a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson kellene megszületnie, de abból, hogy Orbán több rádiós nyilatkozatában is „hosszú hónapok csatájáról” beszélt az uniós költségvetés ügyében,most pedig lengyel kollégája is újabb uniós csúcstalálkozót harangozott be, inkább látszik: a magyar és lengyel kormány tovább húzná az ügyet.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>