Reuters: Holnapig vár a magyar-lengyel válaszra a vétóügyben Brüsszel,elutasítás esetén jön a B terv

Legkésőbb kedden választ vár a lengyelektől és a magyaroktól az Európai Unió 2021-2027-es költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban, tudniuk kell, hogy a két ország résztvételével vagy nélkül kell-e tervezniük a helyreállítási alapot – mondta a Reutersnek egy névtelenséget kérő EU-s diplomata.

„Ha nem jutunk megállapodásra ma vagy holnap, akkor át kell állnunk a B tervre” – fogalmazott. Ennek értelmében a 750 millárd eurós helyreállítási alapot az Európai Unió 25 tagállamával terveznék be, Magyarország és Lengyelország kihagyásával, ugyanakkor az EU büdzséjének a kérdését ez nem oldaná meg, kénytelenek lennének csökkentett költségvetésre áttérni. A Portfolio szerint az ultimátumnak ható javaslat mögött olyan tárgyalások vagy ajánlatok lehetnek, amiket a német elnökség tehetett a két ország számára.

Varga Judit igazgaságügyi miniszter a Facebookon nemrég kitért arra, hogy Orbán Európa negyedik legbefolyásosabb embere (a „cselekvők” közt), ám azt nem említette, hogy a lap szerint a miniszterelnök lebontotta az ország demokratikus intézményét, és felépítette az illiberális demokráciát. Felteszik ugyanakkor a kérdést, hogy mi értelme annak, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. Ugyanitt írja Varga Judit azt is, hogy „miközben az ellenzéki szivárványkoalíció tagjai napok óta azzal riogatnak, hogy a miniszterelnök ki akarja vezetni hazánkat az Unióból, eközben Orbán Viktor folyamatosan egyeztet az Unió és a tagállamok vezetőivel, hogy a magyar érdekek maradéktalan figyelembe vételével szülessen megállapodás az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról.”

Orbán Viktor november közepén jelezte, hogy Magyarország a jogállamisági mechanizmus beépítése miatt politikai vétót emel az EU költségvetésével és a helyreállítási alappal szemben. Ebben a cikkünkben részletesen elmagyaráztuk, mi is történt október elejére, mi ez az egész jogállamisági mechanizmus, és miért is probléma ez a magyar kormánynak.

Közben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, valamint Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester is az Európai Bizottság elnökétől kéri, hogy városaik akkor is kapjanak uniós pénzeket, ha Magyarországot és a döntéséhez mégis ragaszkodó Lengyelországot végül kizárják a helyreállítási alapból. A vétó ellen neves közgazdászok is tiltakoznak.