Orbán még nincs egyedül, de a lengyeleknél berezgett a léc

2020. december 05. – 07:28

frissítve

Orbán még nincs egyedül, de a lengyeleknél berezgett a léc
Fotó: Francisco Seco / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Csütörtökön az egyik kisebb lengyel kormánypárt vezetőjének nyilatkozatai alapján úgy tűnt, a lengyel kormány kifarolhat a magyarok mögül, és hajlandó lenne megszavazni az európai uniós költségvetést és gazdasági helyreállítási alapot.
  • Péntekre azonban a lengyel kormányszóvivő és a külügyminiszter-helyettes is azt mondta, kitartanak a korábbi lengyel-magyar megállapodás mellett.
  • Ebben azt követelték, az EU tárgyalja újra a jogállamisági mechanizmust. Ez a tervezet az uniós támogatások megvonásával büntetné, ha egy tagállam megsérti a jogállami normákat a pénzek kiosztása során.
  • Ennek ellenére Varsóban koalíciós feszültségeket szül a vétó terve.
  • Az Európai Bizottság költségvetési biztosa közben arról beszélt, hogy a helyreállítási alapot Budapest és Varsó nélkül is végigviheti a többi 25 tagállam, a költségvetés elkaszálása így a magyar és lengyel lakosságnak okozná a legnagyobb kárt.
  • Németország kompromisszumot akar, az Európai Parlament nem enged, Orbán Viktor pedig kitart a vétó mellett, és nem tart a dolog gazdasági vonzataitól. A kavarás tehát folytatódik, de lassan pontot kell tenni a dolog végére.

Csütörtök este úgy tűnt, fordulat jöhet az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről, illetve a költségvetés felhasználásának ellenőrzésére hivatott jogállamisági mechanizmusról folyó huzavonában. Jaroslaw Gowin, az egyik kisebb lengyel koalíciós párt miniszterelnök-helyettese arra utalt, Lengyelország kész megszavazni a következő hét évre vonatkozó uniós pénzügyi keretet, valamint a koronavírus okozta gazdasági válság kezelését célzó EU-s helyreállítási alapot, ha a többi uniós tagállam egy nyilatkozatban deklarálja, hogy a jogállamisági mechanizmust nem fogja politikai fegyverként használni, csak az uniós költségvetés elcsalásának megakadályozásához vetik be.

Ez jelentős és váratlan hangnemváltás volt ahhoz képest, hogy egy ilyen nyilatkozat elfogadása már két hete terítéken van, ám a lengyel és a magyar kormány eddig ennek dacára is azt hangoztatta, csak akkor hajlandóak megszavazni a költségvetést és a pénzügyi alapot, ha az EU elnapolja és újratárgyalja a jogállamiság megsértését pénzügyi szankciókkal sújtó mechanizmus bevezetését – egymás nélkül pedig nem döntenek álláspontjuk megváltoztatásáról.

A csütörtöki nyilatkozat ugyanakkor a jelek szerint a költségvetési vétót eddig is bíráló Gowin magánakciója volt. Pénteken a lengyel kormányszóvivő azt írta, kormánya álláspontja változatlan a kérdésben, és a költségvetés elfogadásának feltételeit illetően tartják magukat Obán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megállapodásához, amelyben lényegében a mechanizmus befagyasztását követelték. (Erről itt írtunk részletesen.) Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes azt mondta, Gowin valószínűleg „nem fogalmazott elég világosan”, Varsó továbbra is jogszerűtlennek tartja a jogállamisági mechanizmust. „Készek vagyunk tárgyalni, készek vagyunk a kompromisszumra, de vannak vörös vonalak” – nyilatkozta.

Orbán Viktor ezzel párhuzamosan a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy a magyar kormány továbbra is kitart a költségvetés megvétózása mellett, és elfogadhatatlannak tartja a jogállamiság kérdésének összekapcsolását az uniós kifizetésekkel. Orbán tehát nem adta fel, és (egyelőre) nem maradt egyedül. Ugyanakkor opciói csökkennek, miután az Európai Bizottság költségvetési biztosa is arról beszélt, a helyreállítási alapot egy másik formában Lengyelország és Magyarország nélkül is elfogadhatják, a költségvetés blokkolásával pedig a lengyel és a magyar emberek buknak a legtöbbet. Azt sem tudni, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nézetkülönbségek meddig érnek el.

A huzavona végére mindenesetre lassan pontot kellene tenni ahhoz, hogy 2021-től a tervezett költségvetési keretek között tudjon működni az Európai Unió. Kérdés, hogy lesz-e, aki enged.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!

Pénz, jogállam

Mint arról korábban több alkalommal is részletesen írtunk, Magyarország és Lengyelország nemrég bejelentette, megvétózzák az uniós költségvetés és az ahhoz csatolt helyreállítási alap elfogadását, ha az EU elfogadja az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Ez a mechanizmus lehetővé tenné, hogy megvonják az uniós forrásokat azon tagállamoktól, ahol az uniós támogatások elköltése során nem tartják be az EU jogállamisági normáit, és emiatt kár éri az EU-s költségvetést.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4-ek találkozóján, 2020 szeptemberében – Fotó: Wojtek Radwanski / AFP

A jogállamiságot megsértő államok szankcionálásáról hosszú ideje folyik a vita Brüsszelben, miután egyes nyugati tagállamokban csökkenő türelem kíséri, hogy a lengyel és a magyar kormány erőteljesen próbálja magát bebetonozni a hatalomba és szorgosan nyesegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét, miközben két kézzel szórja az uniós támogatásokat.

Az EU-kormány szerepét betöltő Európai Bizottság először 2018-ban javasolta a jogállamisági mechanizmus bevezetését; de az uniós állam-és kormányfők csak idén nyáron jutottak el oda, hogy elsősorban Hollandia nyomására elfogadtak egy igen felvizezett megállapodást, amelyet Brüsszelben (és Hágában) úgy értékeltek, hogy rendelkezik az uniós kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről – Budapesten és Varsóban viszont úgy, hogy nem rendelkezik róla. Ezt a felvizezett tervezetet aztán az ügyben szintén döntési joggal bíró Európai Parlament nyomására november elejére szigorították, ez vezetett a magyar és lengyel fenyegetésekhez.

Az aktuális tervezet szerint a jogállamiság megsértését az uniós kormány szerepét ellátó Európai Bizottság ellenőrizné. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy sérülnek ezek az uniós szerződésekben lefektetett elvek, akkor a tagállamok úgynevezett kettős többséggel (a tagállamok legalább 55 százaléka, amelyek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviselik) szankcionálhatják a jogállamiságot sértő tagállamot. Mindez azonban csak arra az esetre érvényes, ha a jogállamiság megsértése összefügg az uniós pénzek kiosztásával.

Budapest és Varsó egyebek mellett azzal érvel a mechanizmus ellen, hogy

  • az szembemegy az uniós vezetők megállapodásával (ennek oka a fent említett nézeteltérés a nyáron elfogadott szöveg tartalmáról);
  • a jogállamiságnak nincsen pontos definíciója (bár a tervezet elég hosszan taglalja, hogy mit ért ezalatt);
  • a jogállamisági mechanizmus politikai fegyverként akarják használni;
  • a jogállamiság megsértésének szankcionálásáról az Unió alapszerződése már rendelkezik (és ennek keretében egyébként jelenleg is folyik a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország és Lengyelország ellen), emiatt az újabb mechanizmus bevezetése eleve ellentmond az uniós szerződéseknek;
  • elfogadhatatlan a pénzügyi és jogállamisági kérdések összekötése;
  • illetve a választóknak szánt üzenetek között előfordulnak olyanok is, amelyek szerint „Brüsszel” a migráció, a szuverenitás és a gender kérdésében való nézetkülönbségek miatt akarja büntetni a két államot – dacára annak, hogy a jogállamisági mechanizmus ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik.

A két kormány nyilatkozatában azt követelte, hogy vegyék le a napirendről a jogállamisági mechanizmust, és a jövőben tárgyalják újra annak részleteit. A végső döntést pedig (mivel az értelmezésük szerint az uniós szerződések módosítását vonja maga után) egyhangúlag hozzák meg, azaz ne lehessen megkerülni Varsót és Budapestet.

Orbán Viktor az Európa Tanács kerekasztalánál 2020. októberében, Brüsszelben – John Thys / POOL / AFP

Ez utóbbi a vita egyik rákfenéje. A jogállamisági mechanizmus jelen formájában egy sima rendelet, amelyet a már említett kettős többséggel el lehet fogadni, és a többi 25 tagállam támogatja is azt, tehát a lengyel és a magyar kormány nem tudja megakadályozni életbe lépését. A költségvetés és a helyreállítási alap viszont egyhangúságot igényel. Budapest és Varsó tehát utóbbi kettőt képes megvétózni, és a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva novemberben közölték, hogy ezt készek megtenni.

A költségvetés ügyében a Tanáccsal azonos döntési jogkörrel bíró Európai Parlament vezető frakciói viszont azt jelentették ki, hogy ők csak akkor fogadják el a büdzsét, ha átmegy a jogállamisági mechanizmus. Ami a dologban külön érdekes, hogy még messze nem a végleges szövegről van szó, a rendelet elfogadása után a Bizottság iránymutatásokban fogja tisztázni a jogállami mechanizmus gyakorlatba való átültetésének részleteit. Ráadásul egyes vélemények szerint ez a mechanizmus a jelenlegi formájában is kevesebb esetben vezetne az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztéséhez, mint a már most is hatályos szankciórendszer.

Taktikáznak

Ahhoz, hogy a hétéves keretköltségvetés jövőre rendesen hatályba tudjon lépni, rendezni kellene a nézeteltéréseket, ennek esélyét illetően azonban eltérő értékelések láttak napvilágot.

A legutóbbi uniós csúcson szinte alig esett szó erről az ügyről, de a tagállamok állam- és kormányfői az EU soros elnökségét betöltő Németország vezetőjeként Angela Merkel német kancellárra bízták a helyzet megoldását. Merkel a héten azt mondta, valóban probléma, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló szöveg nem elég konkrét, és azt is hangsúlyozta, hogy „mindenkinek késznek kell lennie engedni valamelyest” a megállapodás érdekében. Állítólag zárt körben a következő uniós soros elnök, Portugália, valamint több keleti tagállam is bírálta a mechanizmust. Merkel pártjának berlini frakcióvezető-helyettese pedig azt mondta, hogy „depolitizálni kell a konfliktust”, és „el kell kerülni egy esetleges történelmi szakadást az EU-ban”.

Angela Merkel és Orbán Viktor Berlinben, 2020 tavaszán – Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto

A depolitizáció alatt az értendő, hogy a német EU-elnökség és az Európai Bizottság valamelyest visszanyesné a mechanizmus alkalmazhatóságát, illetve a jövőben úgy pontosítaná az egyelőre még csak körvonalaiban definiált folyamatot, hogy azt ne lehessen a szuverenitást sértő, a nemzeti hatáskörökbe beavatkozó eljárásként értelmezni.

A német kompromisszumkészség ellenére a Politicónak egy lengyel kormányzati forrás csütörtökön arról beszélt, hogy „szinte semmilyen előrelépés nem történt” a vitában. A Financial Times uniós diplomáciai forrása pedig a magyar és lengyel követelésekre vonatkozóan azt mondta, „egyáltalán nincs támogatottsága annak, hogy újranyissuk a jogállamisági mechanizmus kérdését az Európai Parlamentben vagy a Tanácsban”. Pénteken az MTI tudósítása szerint Steffen Seibert német kormányszóvivő sajtótájékoztatóján azt mondta, az sem biztos, hogy napirendre veszik a kérdést a jövő hét csütörtök-pénteki EU-csúcson.

A német soros elnökség tárgyal a magyar és a lengyel kormánnyal, és „a következő napok mutatják majd meg”, hogy a csúcson rendezhetik-e az ügyet.

Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes kiszólása arra utal, hogy a lengyel kormányban is feszültségeket okoz a kérdés. Gowin nem a nagyobbik kormánypárt, az Orbán-szövetséges Jarosław Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, hanem az egyik kisebb koalíciós tag, az Egyetértés elnöke, amelynek mindössze 18 képviselője van a 460 fős lengyel parlamentben. Gowin a jobbközépről érkezett a koalícióba, és már korábban is a vétó elvetését javasolta, arra hivatkozva, hogy Lengyelország pénzügyileg nagy vesztese lehet a kavarásnak.

Nyilatkozatában az is szerepet játszhat, hogy felmérések szerint a lengyelek nagy többsége ellenzi a vétózást. Emiatt Gowin nyilatkozata nem súlytalan: ha kenyértörésig jutna a dolog, és pártja a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzne, azzal nyomást gyakorolhat a PiS-re, ami ezzel elveszítené többségét a lengyel alsóházban. Tavasszal egy hasonló esetben ez a forgatókönyv játszódott le, és akkor Gowinék akarata érvényesült.

Viszont lengyel lapok szerint közben a másik, hasonlóan 18 képviselővel bíró koalíciós párt, a Zbigniew Ziobro vezette Egyesült Lengyelország pont még keményebb fellépést próbál elérni Kaczyńskiéknál. Most nem világos még, mekkora vita van a lengyel koalíción belül, de állítólag egy csütörtöki megbeszélésen a kompromisszumra akartak törekedni.

EU-párti tüntetők Krakkó főterén, 2020. november 22-én – Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto

A pénz nem minden

A huzavona anyagi tétje valóban hatalmas: az uniós költségvetés és a helyreállítási alap együtt 1,85 ezer milliárd euró, amelyre a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági pusztítása után minél hamarabb szüksége lenne az EU déli tagállamainak. Magyarország is jelentős összegektől esne el, a helyreállítási alapból 5760 milliárd forinthoz juthatna, ebből 2800 milliárdhoz vissza nem térítendő támogatás formájában.

Szintén komoly veszteség lenne, hogy ha nem megy át az új költségvetési keretterv, január elsejétől az EU „csökkentett üzemmódban” működne, havonta az előző éves büdzsé összegének egy tizenkettedéből. Ez továbbra sem kevés pénz, de jó 30 milliárd euróval kevesebb a tervezettnél, emiatt a legtöbb uniós program forrásai elapadnának – és Magyarország is kevesebb pénzhez jutna. A 2021-es költségvetésről egyébként pénteken megállapodtak, de ez a megállapodás csak akkor léphet életbe, ha az unió hétéves pénzügyi keretét is elfogadják.

Orbán Viktort ez ugyanakkor eddig sem hatotta meg, az ő megítélése szerint Magyarország nem szorul az uniós többletforrásokra, szükség esetén képes a piacról is finanszírozni magát (ahogy nemrég egy 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással ezt meg is tette).

Egy uniós álláspont szerint mindenesetre a válságkezelő alapot a maradék 25 tagállam egymás között is létre tudná hozni, megkerülve a vétót, és kihagyva Magyarországot és Lengyelországot. Johannes Hahn költségvetési biztos erre utalva azt mondta, bár alapvetően szeretnének megállapodni a két kormánnyal, „már dolgoznak az alternatív” megoldásokon. Budapest és Varsó szerinte „nem tudja megakadályozni, hogy segítsünk polgárainkon”, és a vétóval csak saját lakosságukat büntetnék.

A Politico két európai parlamenti forrása szerint ezt a lehetőséget az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megerősítette David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének szerdán, bár más uniós források szerint ezt jogilag és logisztikailag sem lenne egyszerű megoldani. A helyreállítási alap eleve nagyon nehéz szülés volt: ez az első alkalom, hogy az EU közösen bocsát majd ki adósságot, ehhez azonban több (főként északi) ország csak komoly megkötésekkel járult hozzá. A nyugati sajtóban megszólaló, szkeptikusabb források szerint annak átstrukturálása újraindíthat egyes régi vitákat.

Orbán is arról beszélt pénteki rádióinterjújában, hogy jogilag nem biztos, hogy kivitelezhető Varsó és Budapest megkerülése. Az alap elfogadása ráadásul a költségvetést nem érintené, azaz a patthelyzet nem érne véget.

Hogy ezt milyen engedményekkel lehetne feloldani, az egyelőre nem világos, bár vannak próbálkozások. Mindazonáltal ahogy részletesen írtunk róla, a nyilvános álláspontok alapján a két kormányfőnek kevéssé tartalmi problémája lehet a jogállamisági rendelettel, mintsem stratégiai célja a vétóval.