Archivum

RSS

Oroszország tele van pénzzel, mégis csődbe ment

Technikai csődbe került Oroszország, miután az amerikai szankciók miatt nem tudja rendezni államkötvény-adósságát külföldi hitelezői felé. A Kreml szerint ez nem az ő bajuk, és rövid távon egyébként sem lesz komolyabb hatása a dolognak az orosz és a világgazdaságra. A kérdés, hogy mi lesz a jogi szempontból elég szövevényes ügy hosszabb távú kifutása.

Példátlan választási eredmény után nehéz kormányzás elé néz Emmanuel Macron

A pártszövetsége az élen végzett, de elvesztette parlamenti többségét, és nem igazán akad, aki együttműködne vele. A szélsőjobb feljött, a baloldal összeszedte magát, és mindkettő az elnök megakasztását ígéri. Nagyfokú kreativitás, ad hoc kormányzás, de idővel akár új választás is jöhet.

Erdoğan a finnek és a svédek után most Görögországban találta meg új mumusát

A török elnök az ukrajnai orosz invázió farvizén több fronton is külpolitikai kavarásba kezdett, a NATO-bővítés megakasztása után most a Görögországgal szembeni, évtizedes feszültségeket melegítette fel, ami mögött egyesek szerint az infláció, mások szerint a különutas külpolitikai törekvések állnak.

A szélsőjobb után most a szélsőbal fenyegeti Macront

A francia nemzetgyűlési választásokra összeállt a szocialista-zöld-kommunista baloldali összefogás, és a szavazatarány tekintetében befogták Macron elnök pártszövetségét is. Bár a balos kormányalakítás nem valószínű, azt megakadályozhatják, hogy az elnök mögött stabil kormánytöbbség állhasson. Az elnökválasztáson Le Pennel nagyot erősödő szélsőjobb a parlamentben továbbra is marginális marad.

Újabb csatát vészelt át, de permanens háborújában rosszul áll Boris Johnson

A brit kormányfő túlélte pártján belül a bizalmi szavazást, de a rossz gazdasági helyzet, a miniszterelnökség körüli botrányok, valamint a brexit kivitelezhetetlensége fényében kérdéses, hogy meddig tudja még kimozogni a sokasodó, gyakran saját maga által generált botrányokat. Johnson azonban az eddigiek alapján jóval vastagabb arcbőrrel és túlélési készségekkel van megáldva, mint hasonló helyzetekbe végül belebukott elődjei.

Semmi gond Oroszországban, csak 17 százalék az infláció, és visszatér a szovjet áruhiány

Az utóbbi hetekben számottevően javultak az orosz gazdaság idei teljesítményére vonatkozó kilátások, amelyek alapján már „csak” 8 százalékos GDP-csökkenés és az európai infláció kétszerese várható az ukrajnai invázió miatt agyonszankcionált országban, ahol a nyugati vállalatok kivonulása és az import összeomlása miatt tartós hiány és technológiai lemaradás várható.

Oroszország keleti végein is stratégiai blamázs az ukrajnai háború

Japán tíz éve kesztyűs kézzel bánt Oroszországgal annak reményében, hogy sikerül rendezni a második világháború óta húzódó területi vitájukat, a Kuril-szigetek kérdését. Ez az óvatosság az ukrajnai invázió után napok alatt szertefoszlott, ami mögött részben a Putyinnal való egyezkedés értelmetlensége, részben a Kínával szembeni félelmek húzódnak.

Orbán zsarolása felvizezte az olajembargót, de így is fájni fog

Orbán Viktor egy hónap alatt kialkudta a magyar kimaradást, de az EU így is betiltja az orosz olajimport 90 százalékát. A hatodik szankciós csomag pénzügyi korlátozásokkal Európán kívül is megnehezíti az orosz olaj importját. Hogy ez mennyire fog beütni Oroszországnak és Európának, az nagyrészt a részleteken, valamint az ukrajnai háborútól független világgazdasági folyamatokon is múlik, de ez az eddigi legkeményebb lépés.

Putyin háborúja a nagyhatalmi rakétapolitikát is veszélyes irányba tereli

Vlagyimir Putyin fenyegetései ellenére nincs szó arról, hogy Oroszország a korábbiaknál jobb rakétákkal vagy nagyobb nukleáris erővel bírna. Viszont a Washington és Moszkva közti elhidegülés árt a stabilitást támogató fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseknek, miközben Kína is rákapcsolt a rakéta- és atomtöltet-fejlesztésre.

Észak-Koreában fűzfalevéllel és rakétákkal kezelik a tragikus járványhelyzetet

Észak-Koreában a lakosság csaknem tizedét fertőzte meg a koronavírus. A járvány hatását vakcina, gyógyszer és élelem nélkül, gyömbérrel, fűzfalevéllel, a hadsereg bevetésével, valamint az amerikai hírszerzés szerint nem kizárható, hogy egy újabb kísérleti atomrobbantással próbálják kezelni.

Erdoğan nagy játszmába kezdett, amikor látványosan beintett a finn–svéd NATO-bővítésnek

Törökország azt hangoztatja, hogy nem engedi be a NATO-ba a „terrorizmus melegágyának” számító svédeket és finneket. Az első hallásra furcsa török nyilatkozatok mögött évtizedes etnikai konfliktus, Erdoğan politikai tisztogatása, a közelgő választások, valamint az USA-val szembeni nézeteltérések húzódnak. Ezekben a török elnök a vétópolitikát bevetve próbál engedményeket elérni.

Két erős hadsereg kopogtat a NATO ajtaján, amitől Oroszország nagyon ideges lett

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai agresszióval sikeresen az észak-atlanti katonai szövetség küszöbére kényszerítette Finnországot és Svédországot, az európai semlegesség két, hagyományosan erős bástyáját. Ezzel a NATO katonai ereje jelentősen nő, az Oroszországgal szembeni feszültségek pedig hosszú távon megmaradnak.

Brüsszelben mertek nagyot álmodni az olajembargóról, de ehhez ki kell fizetni Orbánnak a védelmi pénzt

Az Európai Bizottság olajembargót javasolt Oroszországra, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába jelentette be nyilvánosan a tervet, a jelek szerint messze nincs egyetértés az elképzelés mögött: az Orbán-kormány vétóról beszél, és ebben vannak támogatói is. Ennek ellenére a terv nem lehetetlen, és egyesek szerint csak az a kérdés, mekkora összeggel lehet jobb belátásra bírni Magyarországot.

Máris kifulladt, vagy csak most kezdődik a német külpolitika forradalma?

Olaf Scholz kancellár az ukrajnai orosz invázió elején forradalmi szemléletváltást jelentett be a német külpolitikában, aztán pár héttel később mégis visszatért a korábbi egyensúlyozáshoz. Most megint nő rajta a nyomás, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának és csökkentse az orosz energiaimportot, ami elég lassan, de azért mégis halad.

Macron sima győzelme mögött súlyos törésvonalak állnak

A centrista francia elnök magabiztosan győzött a szélsőjobb ellen az elnökválasztáson, de júniusban a törvényhozási választásokon nehezebb dolga lesz az összefogást hirdető szélsőjobbal és szélsőbaloldallal szemben. Az viszont ettől függetlenül biztos, hogy Macron újrázásával az EU-párti erők dominálják majd az európai politikát a következő években.

Macron a francia elnökválasztás esélyese, de Le Pen öt év alatt nagyon feljött

A felmérések az elnök újrázását valószínűsítik, aki azzal kampányolt, hogy a köztársaság és az európai értékek védelme a tét. Ez utóbbiak gyengülését jelzi, hogy a szélsőjobb most először nem teljesen esélytelenül indul a választás második fordulójában.

Az oroszok árnyékában Kim Dzsongun is újra elkezdett rakétázni, de mit akar ezzel?

A dél-koreai választás és az amerikai figyelem felkeltésének vágya mellett az ukrajnai háború és a phenjani rezsim növekvő kockázattűrése is szerepet játszik benne, hogy Észak-Korea példátlan ütemben folytat rakétakísérleteket az idén.

Sanghajban összecsap az omikron a zéró-Coviddal, és ez az európai inflációra is hatással lehet

A 25 milliós Sanghajban hetek óta teljes kijárási tilalom van, miután két év nyugalom után az omikron berobbant a kínai gazdaság egyik legfontosabb központjában. Applikációban kéregető milliomosok, vegyvédelmi ruhás rendőrökkel dulakodó lakosok mellett ez a helyi termelést és a globális ellátási láncokat, azokon keresztül pedig az inflációt is érinti. Közben a kínai rendszerrel kapcsolatos végeláthatatlan spekulációnak is új táptalajt ad.

Sosem volt még ilyen erős a szélsőjobb, szoros második forduló jöhet a francia elnökválasztáson

A vidék a szélsőjobbra, a fiatalok és az elővárosok a balszélre szavaztak, a centrista elnök a nyugdíjasok között tarolt a francia elnökválasztás első fordulójában. A vasárnapi eredmények és exit pollok, valamint a második fordulóra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján is látszik, hogy nem teljesen az öt évvel ezelőtti menet újrajátszásáról lesz szó a mindent eldöntő körben jövő vasárnap.

Sokáig lefutottnak tűnt, de a hajrára már a szélsőjobbos áttörés sem elképzelhetetlen a francia elnökválasztáson

Emmanuel Macron vezet, de a lendülete megtört, Marine Le Pen sikeresen navigált az ukrán háború alatt, és az inflációval és az energiaárakkal kampányolva felzárkózott a gyengülő népszerűségű elnökre. A vasárnap tartott első forduló után a felmérések szoros másodikat ígérnek, ami az amerikai és a magyar kormány számára is izgalmasnak ígérkezik.

A Kijev környéki mészárlások megmutatják, Európa mekkora árat hajlandó fizetni az elvekért

Nyugati vezetők háborús bűncselekményeket emlegetnek, és újabb szankciókat ígértek Oroszországgal szemben a bucsai rémségek miatt, de a gázbiznisz felfüggesztése nem valószínű. Moszkva közben azzal a történelemből régóta ismert narratívával állt elő, hogy a civilek elleni tömeges gyilkosságokat az ukránok rendezték meg.

Putyin nagy gázfenyegetése úgy tűnik, hogy elszámolási trükké szelídült

Az orosz elnök bejelentette, hogy jól megszívatja a gázfüggő Európát, de az orosz gáz pénteken is gond nélkül áramlott Európába, a technikai részletekkel bűvészkednek. A rubel árfolyamán segített a dolog, de ennek nem pénzügyi okai vannak.

Merkel pártja a volt kancellártól elfordulva jobbra tolódik, egyelőre nem sok sikerrel

A CDU Angela Merkel távozása után szakított az exkancellár centrista politikájával, bár sokak szerint kétséges, hogy az új pártelnök, a szabadszájú és karakánul konzervatív Friedrich Merz jelenti-e a jövőt. A Merz-korszak első tartományi választása alapján nem feltétlenül.

Nem jó, de nem is tragikus: Magyarország 12 éve a régiós középmezőnyben ragadt gazdaságilag

Magyarország számottevően közelebb került az európai uniós átlaghoz fejlettség, jövedelem és fogyasztás terén 2010 óta, de a felzárkózás üteme régiós összevetésben a legtöbb mutatót illetően a középmezőnyben van, egyes fontos területeken pedig még régiós szinten is a sereghajtók között van.

Biden kijelentésének a következményeit találgatja a világ

Nagy vihart kavart az amerikai elnök, amiért azt mondta, Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon. Bár sokan arról beszéltek, hogy ez orosz eszkalációhoz vezethet Ukrajnában, a politikatudomány inkább az orbáni bölcsességre hajlik, miszerint nem azt kell nézni, mit mond, hanem hogy mit csinál a politikus.

Egységet mutatott a NATO- és EU-csúcs, de ez még nem a megoldás

Több katona, kevesebb orosz gáz, további anyagi támogatás Ukrajnának: a Nyugat egységét jelképezte, de nem hozott megoldást a távlati kérdésekre a hét második felében tartott brüsszeli csúcstalálkozó-halmaz, amelyről – a helyszínen legalábbis – Orbán Viktor sem mert kibeszélni.

Az oroszoknak van kétezer tonna aranyuk, amivel most nem mennek semmire

Az orosz jegybank évek óta bőszen tartalékolt, hogy ha jönnek a nyugati szankciók, az aranyvagyon kihúzza őket a bajból. Aztán jöttek a szankciók, és kiderült, hogy ilyenkor az arany sem ér sokat. Az olaj viszont annál inkább.

Lefoglalni könnyű, de elkobozni nagyon nehéz lesz az orosz luxusjachtokat

Bár az olasz, francia és brit hatóságok számos luxus vagyontárgyat zár alá vettek az ukrajnai invázió miatt szankcionált orosz oligarcháktól, ezek elkobzása és pénzzé tétele nehézkes nyomozási és bizonyítási eljárásba, és évekig elhúzódó bírósági ügyekbe torkollhat.

Az Oroszország elleni szankciók miatt az olajár összecsap a szabadság árával Amerikában

Joe Biden kormánya egyfelől az ukránok védelmére hivatkozva szankcionálja az orosz olajat, másrészt a háború és szankciók hatásának ellensúlyozása érdekében válogatott diktatúrákkal próbálkozik olajüzleteket kötni. Mennek a tapogatózások a Közel-Keleten, Venezuela is visszakerült a térképre, az iráni szankciók feloldásához szükséges új atomalkunál viszont pont az oroszok kavartak be.

Kim Dzsongun vesztett, az antifeministák nyertek a hitlerezésig fajuló dél-koreai elnökválasztáson

A konzervatív jelölt, Jun Szogjol győzött a dél-koreai elnökválasztáson, amely keményebb Észak-Korea-politikát és az eddiginél is kevesebb nemek közti egyenlőséget jelent. Az elnökválasztást a phenjani rezsim növekvő katonai aktivitása kísérte: Észak-Korea állítása szerint a napokban eddigi legfejlettebb interkontinentális ballisztikus rakétájával hajtott végre teszteket.