RSS
Az amerikai elnök egy év alatt két nagy gazdasági csomagot is keresztülvitt, felpörgette az oltási programot és visszatért a párizsi klímaegyezménybe, de a szociális- és a zöldprogramja elakadt, a pártján belüli ellentétek felszínre kerültek, az omikronhullám és az infláció megtépázta népszerűségét, és a kaotikus afganisztáni kivonulás mellé Kínával is maradt a trumpi status quo.
A korábban mindent átvészelő brit miniszterelnök a hírek szerint ellentámadással készül kimászni eddigi legnagyobb botrányából, de múlt héten már nyilvános bocsánatkérésre kényszerült, a népszerűsége pedig meredeken zuhan. A kormánypárton belül nő az elégedetlenség, miután egyre több információ szivárog ki a lezárások alatt tartott tiltott kormányzati bulikról, az ügy pedig még nem ért véget.
Visszatérhet-e a nyersanyagokban gazdag országok aranykora a mostani árrobbanással? Több minden szól amellett, hogy nem: bár az exporton most jól lehet keresni, a bevételt sok helyen felfalja az infláció, leépülhetnek a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok, és a nyersanyagbőség közismert átka is hátráltatja a tartós kitörést.
A Kínai Kommunista Párt újabban azt hangoztatja magáról, hogy a működő demokrácia mintapéldája. Bár ezt kevesen veszik komolyan, bizonyos konzultatív elemek valóban megjelennek a kínai rendszerben – de persze nem úgy, ahogy a párt előadja. Civil társadalom állami satuban, a propaganda pedig még akkor is működik, amikor nem.
Kína a hongkongi típusú demokrácia helyreállításaként jellemezte a hétvégi törvényhozási választásokat, amelyen rekordalacsony volt a részvétel, az ellenzék el sem indult. Vezetőit a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva letartóztatták, amiért előválasztást tartottak; nyáron pedig a problémásnak tartott sajtót is kinyírták.
A korábban a bevándorláspárti erők vezetőjeként lefestett francia elnök ma már konstruktív európai partner Orbán számára, amiben szerepet játszott jobbra tolódása, a francia stratégiai érdek és a korábban csak a háttérben emlegetett közös érdekek is. Ettől még az alapvető politikai törésvonal továbbra is megmaradt Orbánnal szemben.
A válaszul az EU-s részvételt is blokkoló Magyarországot nem hívták meg, de Irakot, a Fülöp-szigeteket és Pakisztánt igen. Stratégiai, regionális és választási megfontolások mellett Kína és Oroszország, na meg a liberalizmus is központi szerepet játszik az amerikai demokráciacsúcson.
Bár a sajtóban és a politológusok körében is népszerű vélekedés, hogy kis- és nagyhatalmak gyakran háborúznak az olaj megszerzése érdekében, egyes kutatók szerint ez csupán egy alaptalan mítosz. Két könyv nemrég próbálta felfejteni, milyen szerepet játszik az olaj a külpolitikában és a háborúzásban – meglepő módon szögesen ellentétes eredményre jutottak.
Két republikánus pénzember kitúrt egy történészprofesszort a világ egyik legjobb egyeteméről. Az ügyet kísérő botrány farvizén pedig az is felmerült, hogy az egyik leggyakrabban emlegetett külpolitikai koncepció elitista szemfényvesztés.
Joe Biden kisebbik gazdasági csomagja a megnyirbálások ellenére évtizedek óta a legjelentősebb amerikai infrastruktúrafejlesztési terv. Az viszont kérdéses, hogy az új utak és hidak mennyiben segítik majd az elnök bezuhant népszerűségét, szociális programja pedig nehezebb ügynek ígérkezik.
Bár Dél-Korea sok szempontból gazdasági bezzegország, a társadalom egyes rétegei nem részesülnek a Samsung és más nagyvállalatok sikeréből. A lakosság eladósodottsága gyorsan nő, a fiatalok sok lemondásra kényszerülnek, azaz a Squid Game és az Élősködők aktuális problémákról szólnak.
Amerikai elemzők szerint a minőségi mutatókban még mindig sokkal jobbak, de míg az USA flottája eloszlik a világban, a kínai haditengerészeti ambíciók az ország közvetlen térségére, köztük Tajvanra és a Dél-kínai-tengerre koncentrálódnak. Mennyit számítanak a repülőgép-hordozók a 21. században, a ballisztikus rakéták és kibertámadások korában?
Matolcsy György szerint katasztrófát hozna, Varga Mihály sem sürgetné, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek viszont egymásra licitálva állnak ki az euró mielőbbi bevezetése mellett. A kérdésben a szakma is megosztott, de az utóbbi időszak elemzései szerint a forint jelentette függetlenség illúzió.
A kínai légierő példátlan elánnal repked a Peking által szakadár tartománynak tartott, de újabban nagyobb nemzetközi elismerésért nyújtózkodó sziget közelében, miközben az Egyesült Államok is hadgyakorlatozik a térségben. A sziget vezetése szerint Peking néhány éven belül képes lehet ellenük az invázióra. Mi állhat a megszaporodott berepülések mögött?
Orbán Viktor ismét elővette a régi lemezt, miszerint a külföldi cégek több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit az EU-tól kapunk. Megnéztük, igaz-e a miniszterelnök állítása.
Az Egyesült Királyságban a súlyos sofőrhiány és a pánikvásárlási hullám miatt kiürültek a benzinkutak, amire a kormány a hadsereg bevetésével és átmeneti vízumok kiadásával reagált. Iparági szereplők szerint azonban ez nem jelent távlati megoldást, és a munkaerőhiány más szektorokra is veszélyt jelent.
Semmi nem dőlt el a német választásokon: a szociáldemokraták szorosan győztek, de a konzervatívok történelmi vereségük ellenére is reménykedhetnek. Minden egy hárompárti koalíció felé mutat, amiben a két kisebb partner ugyanaz lenne: a Zöldek és a szabad demokraták egyezkedésén múlhat, hogy merre megy Németország.
Angela Merkel német kancellár eddig Orbán Viktor egyik legfőbb védelmezője volt az Európai Unióban, távozásával azonban a Fidesszel szemben jóval keményebb álláspontot képviselő szociáldemokraták és Zöldek juthatnak hatalomra Németországban. Ez felboríthatja az eddigi békét Berlin és Budapest között, ám számos érv szól amellett is, hogy Orbánnak egy bármilyen összetételű új kormány mellett sem kell valós támadásokra számítania a németek felől.
A leköszönő Angela Merkel az utóbbi 16 évben az európai politika legfontosabb szereplője volt. Utódja nehezebb helyzetből indul majd, a merkeli Európa-politika folytatását számos tényező hátráltatja. A nagy pártok potenciális koalíciós partnerei jóval ambiciózusabb ötletekkel álltak elő az EU erősítéséről és például a renitens lengyel és magyar kormány megrendszabályozásáról.
Ausztrália kikosarazta a franciákat, és Amerikával és a britekkel épít atommeghajtású tengeralattjárókat, amivel Párizstól Kínán át Brüsszelig sok mindenkit magára haragított. A kommentárok hidegháborús fegyverkezési versenyről szólnak, mások szerint puszta üzleti okok állnak a dolog mögött.
Az Egyesült Királyság a járvány és a brexit kombinációja miatt munkaerőhiánnyal küzd, amely a szállítmányozástól a húsfeldolgozásig egy sor szektorban fennakadásokat okoz, és még Haribóból sincs elég. A kereskedők szerint karácsonyra mélyülhetnek az ellátási gondok, a brexitpártiak szerint ugyanakkor bérnövekedést hoz a helyzet.
Az afganisztáni káosz után elemzések jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok hitelessége romokban, szövetségeseit elidegeníti, ellenségeit felbátorítja Amerika megbízhatatlansága. Számos politológus ugyanakkor úgy véli, az amerikai erőnek nem ártott, sőt akár használt is a tragikus epizód.
Joe Biden népszerűségét megtépázta a kabuli káosz és a koronavírus-járvány, és a pártbéli viták miatt egyelőre nagy gazdasági csomagjai is megakadtak. Egyesek szerint ugyanakkor a választók hamar elfelejtik majd Afganisztánt, és a fiaskónak nem lesz távlati hatása az amerikai belpolitikára.
Észak-Korea állítása szerint a koronavírus-járvány nem jelent meg az országban, mégis a világ legsúlyosabb korlátozásaival reagáltak – hivatalosan csak a veszélyre. Az eredmény: a kereskedelem összeomlott, az árak az egekben, éhínség fenyeget, és Kim Dzsongun alkohol-utánpótlása is akadozik. Az atomfegyverprogramot viszont nem érintette a forráshiány, és egyelőre a szokásos diplomáciai patthelyzet sem változott.
Az Egyesült Államok és az EU annyira megijedt Kínától, hogy le akarja másolni Kína gazdaságfejlesztési módszereit. A dolog gazdasági racionalitásáról megoszlanak a vélemények, de ennél fontosabbak a hidegháborús megfontolások.
Az orbáni külpolitika egyszerre lelkesedik Kínáért és hangoztatja, hogy Amerika szövetségese, brüsszelezik, de az EU-ból él gazdaságilag. Hozott-e valós mozgástér-növekedést a hintapolitika, és mit nyert ebből az ország?
A szén már ciki és drága, a megújulók a meleg és az aszály miatt nem újulnak meg, ezért a kínai iparterületeken a nyár elején több helyen áramhiány alakult ki. Peking Ausztráliát is móresre tanította volna az ügyben.
Külföldi befolyás és a káros nyugati eszmék elleni harc, a családi értékek és a kiskorúak védelme: Kínában is fokozódik az LMBTQI-csoportok elleni hatósági fellépés, amelyet ismerős szlogenek kísérnek.
Üzletileg és országimázs szempontjából sem tűnik különösen jó befektetésnek a tokiói olimpia, amelyet a járványügyi félelmek miatt nézők nélkül, a versenyzők elszigetelésével tartanak meg. A japán kormány mégis abban reménykedik, hogy a lehetőségekhez képest jól jöhet ki a dologból.
Először az eldugult Szuezi-csatorna, aztán a sencseni koronavírus-járványgóc, most pedig a konténerhiány akasztotta meg a nemzetközi kereskedelmet, ez pedig a karácsonyt is megdrágíthatja.