Mészáros R. Tamás
RSS
Matolcsy György szerint katasztrófát hozna, Varga Mihály sem sürgetné, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek viszont egymásra licitálva állnak ki az euró mielőbbi bevezetése mellett. A kérdésben a szakma is megosztott, de az utóbbi időszak elemzései szerint a forint jelentette függetlenség illúzió.
A kínai légierő példátlan elánnal repked a Peking által szakadár tartománynak tartott, de újabban nagyobb nemzetközi elismerésért nyújtózkodó sziget közelében, miközben az Egyesült Államok is hadgyakorlatozik a térségben. A sziget vezetése szerint Peking néhány éven belül képes lehet ellenük az invázióra. Mi állhat a megszaporodott berepülések mögött?
Orbán Viktor ismét elővette a régi lemezt, miszerint a külföldi cégek több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit az EU-tól kapunk. Megnéztük, igaz-e a miniszterelnök állítása.
Az Egyesült Királyságban a súlyos sofőrhiány és a pánikvásárlási hullám miatt kiürültek a benzinkutak, amire a kormány a hadsereg bevetésével és átmeneti vízumok kiadásával reagált. Iparági szereplők szerint azonban ez nem jelent távlati megoldást, és a munkaerőhiány más szektorokra is veszélyt jelent.
Semmi nem dőlt el a német választásokon: a szociáldemokraták szorosan győztek, de a konzervatívok történelmi vereségük ellenére is reménykedhetnek. Minden egy hárompárti koalíció felé mutat, amiben a két kisebb partner ugyanaz lenne: a Zöldek és a szabad demokraták egyezkedésén múlhat, hogy merre megy Németország.
Angela Merkel német kancellár eddig Orbán Viktor egyik legfőbb védelmezője volt az Európai Unióban, távozásával azonban a Fidesszel szemben jóval keményebb álláspontot képviselő szociáldemokraták és Zöldek juthatnak hatalomra Németországban. Ez felboríthatja az eddigi békét Berlin és Budapest között, ám számos érv szól amellett is, hogy Orbánnak egy bármilyen összetételű új kormány mellett sem kell valós támadásokra számítania a németek felől.
A leköszönő Angela Merkel az utóbbi 16 évben az európai politika legfontosabb szereplője volt. Utódja nehezebb helyzetből indul majd, a merkeli Európa-politika folytatását számos tényező hátráltatja. A nagy pártok potenciális koalíciós partnerei jóval ambiciózusabb ötletekkel álltak elő az EU erősítéséről és például a renitens lengyel és magyar kormány megrendszabályozásáról.
Ausztrália kikosarazta a franciákat, és Amerikával és a britekkel épít atommeghajtású tengeralattjárókat, amivel Párizstól Kínán át Brüsszelig sok mindenkit magára haragított. A kommentárok hidegháborús fegyverkezési versenyről szólnak, mások szerint puszta üzleti okok állnak a dolog mögött.
Az Egyesült Királyság a járvány és a brexit kombinációja miatt munkaerőhiánnyal küzd, amely a szállítmányozástól a húsfeldolgozásig egy sor szektorban fennakadásokat okoz, és még Haribóból sincs elég. A kereskedők szerint karácsonyra mélyülhetnek az ellátási gondok, a brexitpártiak szerint ugyanakkor bérnövekedést hoz a helyzet.
Az afganisztáni káosz után elemzések jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok hitelessége romokban, szövetségeseit elidegeníti, ellenségeit felbátorítja Amerika megbízhatatlansága. Számos politológus ugyanakkor úgy véli, az amerikai erőnek nem ártott, sőt akár használt is a tragikus epizód.
Joe Biden népszerűségét megtépázta a kabuli káosz és a koronavírus-járvány, és a pártbéli viták miatt egyelőre nagy gazdasági csomagjai is megakadtak. Egyesek szerint ugyanakkor a választók hamar elfelejtik majd Afganisztánt, és a fiaskónak nem lesz távlati hatása az amerikai belpolitikára.
Észak-Korea állítása szerint a koronavírus-járvány nem jelent meg az országban, mégis a világ legsúlyosabb korlátozásaival reagáltak – hivatalosan csak a veszélyre. Az eredmény: a kereskedelem összeomlott, az árak az egekben, éhínség fenyeget, és Kim Dzsongun alkohol-utánpótlása is akadozik. Az atomfegyverprogramot viszont nem érintette a forráshiány, és egyelőre a szokásos diplomáciai patthelyzet sem változott.
Az Egyesült Államok és az EU annyira megijedt Kínától, hogy le akarja másolni Kína gazdaságfejlesztési módszereit. A dolog gazdasági racionalitásáról megoszlanak a vélemények, de ennél fontosabbak a hidegháborús megfontolások.
Az orbáni külpolitika egyszerre lelkesedik Kínáért és hangoztatja, hogy Amerika szövetségese, brüsszelezik, de az EU-ból él gazdaságilag. Hozott-e valós mozgástér-növekedést a hintapolitika, és mit nyert ebből az ország?
A szén már ciki és drága, a megújulók a meleg és az aszály miatt nem újulnak meg, ezért a kínai iparterületeken a nyár elején több helyen áramhiány alakult ki. Peking Ausztráliát is móresre tanította volna az ügyben.
Külföldi befolyás és a káros nyugati eszmék elleni harc, a családi értékek és a kiskorúak védelme: Kínában is fokozódik az LMBTQI-csoportok elleni hatósági fellépés, amelyet ismerős szlogenek kísérnek.
Üzletileg és országimázs szempontjából sem tűnik különösen jó befektetésnek a tokiói olimpia, amelyet a járványügyi félelmek miatt nézők nélkül, a versenyzők elszigetelésével tartanak meg. A japán kormány mégis abban reménykedik, hogy a lehetőségekhez képest jól jöhet ki a dologból.
Először az eldugult Szuezi-csatorna, aztán a sencseni koronavírus-járványgóc, most pedig a konténerhiány akasztotta meg a nemzetközi kereskedelmet, ez pedig a karácsonyt is megdrágíthatja.
A nemzetközi szankciók alá vont rezsimnek kell a pénz az atomprogramra és luxusautókra, ezért számos egyéb illegális biznisz mellett manapság bankok meghekkelésével és kriptovaluta-platformok kifosztásával keres dollármilliárdokat az amerikai hatóságok szerint.
Az amerikai elnök egyszerre szeretné leválasztani az Egyesült Államok gazdaságát Kínáról és nagy állami támogatással felpörgetni az amerikai zöldenergia-termelést. A probléma, hogy a zöldenergia-termelés Kína nélkül ma nem reális: az ország az akkumulátorok és napelemek piacán is domináns beszállító.
A hongkongi hatóságok őrizetbe vették a legszabadszájúbb kormány- és Kína-kritikus lap vezetését és több újságíróját, elzárták a pénzforrásaikat, ami miatt az újság bezárni kényszerül. Csütörtökön jelent meg az utolsó nyomtatott száma. Újságírók szerint a sajtószabadság végéről van szó, miközben a hongkongi vezetés államellenes összeesküvés leleplezéséről beszél.
Kiderült, hogy az előző kormány alatt az amerikai igazságügyi minisztérium képviselők és újságírók telefonjairól és emailfiókjairól gyűjtött adatokat, hogy az elnök számára kínos szivárogtatások végére járjon. Az a legsúlyosabb korrupciós ügyektől eltekintve példátlan, hogy aktív képviselőkről gyűjtsenek adatokat. Az újságírók vegzálása viszont már a korábbi elnökök alatt is erősödött.
A világ hét legnagyobb fejlett gazdasága elvi megállapodást kötött a globális cégek adóztatásáról. Szakértők szerint a paktum egyszerre történelmi, elégtelen és reménykeltő, de az még nem világos, hogy mekkora lesz a hatása. Sok ország, köztük Magyarország, vagy hallani sem akar a minimumadóról, vagy legalábbis csökkentené annak kulcsát.
A népesség gyorsuló öregedése miatt a Kínai Kommunista Párt nemrég bejelentette, hogy hamarosan három gyermeket is vállalhatnak a kínai szülők. Ugyanakkor szakértők szerint a nyugaton is ismert okokból a kínaiak most már egyáltalán nem vágynak nagyobb családra, miközben legutóbb 60 éve, a nagy éhínség idején születtek ilyen kevesen. Milyen hatásai lesznek ennek rövid és hosszabb távon?
Kína is dominánssá vált, az Egyesült Államok is domináns maradt, csak a világgazdaság teljesen más szféráiban: előbbi a termelési láncokban, utóbbi a pénzpiacon a meghatározó szereplő, ami bonyolítja politikai csetepatéjukat. Ha egyik vagy mindkét fővárosban úgy döntenek, szeretnének fejjel menni a falnak, az komoly járulékos károkkal jár majd.
A japánok ellenzik, külföldi szurkolók nem lehetnek ott, a járványhelyzet romlik, lemondani azonban mégsem akarják a tokiói játékokat.
Franciaországban és az Egyesült Államokban katonák nyílt levelekben fenyegetnek a nemzet szétesésével, Németországban nő a neonácik száma a fegyveres erők tagjai között. Mennyire kell komolyan venni ezeket a leveleket?
Kínában bojkotthullám ért nagy nyugati márkákat, miután aggódni mertek a hszincsiangi ujgurok helyzete, illetve az ehhez köthető rossz sajtójuk miatt. Egyes vélemények szerint az eset azt jelzi, hogy a kínai–amerikai viszály a jövőben valóban felrázza a globális kapitalizmust, bár pont az ujguroknak biztosan nem lesz jobb ettől.
A brit és a francia kormány is hadihajót küldött Jersey szigetéhez, ahol pár tucat halász veszett össze a brexit utáni szabályok miatt. A nacionalista hőzöngés közepette azonban pont a halászok nyomora sikkadt el az ügyben.
According to Viktor Orbán and his foreign minister, Hungary is winning the international competition for economic opportunities in fast-growing Eastern markets. According to trade and investment statistics, the Hungarian economy grew more reliant on the EU instead.