A jelek szerint azt feltételezik, hogy az exelnök bizalmas nemzetbiztonsági információkat nyúlhatott le, de ez csak egy a számos, ellene folyó eljárás közül. Ugyanakkor olyan vélemények is vannak, amelyek szerint Trump politikailag profitálhat belőle, hogy az FBI által üldözött mártír szerepében tetszeleghet hívei előtt – már ha nem csukják le.

Nagy nehezen elfogadták Joe Biden elnökségének harmadik nagyobb gazdasági csomagját, amely hivatalosan az inflációt hivatott letörni, de a valóságban inkább a klímaváltozás ütemének mérsékléséről szól. Kérdés, hogy ezzel mire mennek a demokraták a novemberi félidős választásokon, amelyek a jelen állás szerint republikánus győzelmet hozhatnak.

25 éve nem járt a házelnökhöz hasonlóan magas rangú amerikai politikus Tajvanon. Kína katonai erőfitogtatással és a sziget elleni szankciókkal reagált, a tajvani vezetés örült a vizitnek, de Ukrajnához hasonlította helyzetét, Washingtonban viszont attól tartanak, a látogatás többet ártott, mint használt.

Kína katonai megtorlással fenyeget az amerikai házelnök tervezett látogatása miatt, a Pentagon aggódik, egyes washingtoni elemzők szerint pedig az esetleges vizit nem járna különösebb gyakorlati haszonnal, miközben veszélyes lenne a jelenlegi felfokozott helyzetben. Tajvanon viszont nem annyira aggódnak a kialakult csinnadratta miatt.

Az orosz támadások ellenére öt hónap után újraindulhat az ukrán gabonaexport. A remények szerint ez letöri majd a világpiaci árakat, és enyhíthet az élelmiszerválságon több országban, Oroszország cserébe jelentős szankcióenyhítést kap. Már ha megáll az alku, mert a jelen állás szerint ebben sokan kételkednek.

Egyelőre nem igazolódtak be a legsúlyosabb gázpiaci félelmek, ha csökkentett kapacitással is, de újraindult az Északi Áramlat nevű gázvezeték. Ennek ellenére az oroszok rövid pórázon próbálják tartani az európai gázfelhasználókat a szállítások megvágásával, és a télre súlyos takarékoskodásra lehet szükség. A gázpénz viszont az orosz költségvetésnek is kell, így a teljes lekapcsolás nem valószínű.

Az amerikai elnök az olajár csökkentése és az izraeli–szaúdi békülés előmozdítása érdekében tárgyalt Mohamed bin Szalmán trónörökössel, akit a csontfűrésszel feldarabolt Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkosáról készített amerikai jelentés egyértelműen a fő felelősként nevezett meg. A szaúdi rezsim rehabilitációja egyelőre mégsem hozott semmilyen eredményt.

Az olasz politikának ismét instabil gazdasági helyzetben sikerült kormányválságot robbantania, amely az EU és az eurózóna egységét is megrengetheti. A technokrata kormányfő szerdáig kapott haladékot, hogy meggyőzze a lázadó populistákat.

A pénteken meggyilkolt Abe Sinzó a jelenkori Japán egyik legfontosabb és legmegosztóbb vezetője volt, aki évtizedes tabukat döntögetett a gazdaságpolitika és védelmi politikai terén is, és 2020-as lemondása után is a kormánypárt megkerülhetetlen alakja maradt. A volt kormányfő elleni merénylet sokkolta Japánt, és napokon belül konkrét politikai következményekkel járhat.

A brit kormányfő temérdek kényes ügyet túlélt, de a december óta tartó népszerűségvesztése töréspontig jutott: a legutóbbi botránya után több mint félszáz kormánytag lemondott. Szerdán hiába hangoztatta, hogy kitart, egy nappal később kénytelen volt beadni a derekát. Nem látszik egyértelmű utód.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi időben érthető módon az Oroszországgal határos tagállamainak védelmét erősítette. A június végi NATO-csúcson viszont a keleti végeken való mozgósítás, a finn és a svéd belépés mellett főszerepet kapott az ázsiai szerepvállalás és a Kínával szembeni amerikai szervezkedés is.

Bár ez még nem realitás, valós a félelem Európában, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a télre elzárja a gázt, és ezzel súlyos ellátási gondokat okoz majd a fűtési csúcsszezon idején. Egyelőre azonban a norvégok és a cseppfolyós földgáz behozatalának felpörgetése miatt messze nem tart itt a helyzet, hiába kezdték el tekergetni az oroszok a gázcsapot.

A háború rátett egy lapáttal az egyébként is magas inflációs nyomásra és ellátási gondokra, ami a nyugati világban is politikai következményekkel fenyeget. Ám ellentétben a magyar kormány szövegével, a „béke” sem jelentene megoldást a világgazdaság aktuális gondjaira, amelyek nem az ukrajnai invázióval kezdődtek, és az orosz olajnál messzebb mutatnak.

A pártszövetsége az élen végzett, de elvesztette parlamenti többségét, és nem igazán akad, aki együttműködne vele. A szélsőjobb feljött, a baloldal összeszedte magát, és mindkettő az elnök megakasztását ígéri. Nagyfokú kreativitás, ad hoc kormányzás, de idővel akár új választás is jöhet.

A török elnök az ukrajnai orosz invázió farvizén több fronton is külpolitikai kavarásba kezdett, a NATO-bővítés megakasztása után most a Görögországgal szembeni, évtizedes feszültségeket melegítette fel, ami mögött egyesek szerint az infláció, mások szerint a különutas külpolitikai törekvések állnak.

A francia nemzetgyűlési választásokra összeállt a szocialista-zöld-kommunista baloldali összefogás, és a szavazatarány tekintetében befogták Macron elnök pártszövetségét is. Bár a balos kormányalakítás nem valószínű, azt megakadályozhatják, hogy az elnök mögött stabil kormánytöbbség állhasson. Az elnökválasztáson Le Pennel nagyot erősödő szélsőjobb a parlamentben továbbra is marginális marad.

A brit kormányfő túlélte pártján belül a bizalmi szavazást, de a rossz gazdasági helyzet, a miniszterelnökség körüli botrányok, valamint a brexit kivitelezhetetlensége fényében kérdéses, hogy meddig tudja még kimozogni a sokasodó, gyakran saját maga által generált botrányokat. Johnson azonban az eddigiek alapján jóval vastagabb arcbőrrel és túlélési készségekkel van megáldva, mint hasonló helyzetekbe végül belebukott elődjei.

Az utóbbi hetekben számottevően javultak az orosz gazdaság idei teljesítményére vonatkozó kilátások, amelyek alapján már „csak” 8 százalékos GDP-csökkenés és az európai infláció kétszerese várható az ukrajnai invázió miatt agyonszankcionált országban, ahol a nyugati vállalatok kivonulása és az import összeomlása miatt tartós hiány és technológiai lemaradás várható.

Japán tíz éve kesztyűs kézzel bánt Oroszországgal annak reményében, hogy sikerül rendezni a második világháború óta húzódó területi vitájukat, a Kuril-szigetek kérdését. Ez az óvatosság az ukrajnai invázió után napok alatt szertefoszlott, ami mögött részben a Putyinnal való egyezkedés értelmetlensége, részben a Kínával szembeni félelmek húzódnak.

Orbán Viktor egy hónap alatt kialkudta a magyar kimaradást, de az EU így is betiltja az orosz olajimport 90 százalékát. A hatodik szankciós csomag pénzügyi korlátozásokkal Európán kívül is megnehezíti az orosz olaj importját. Hogy ez mennyire fog beütni Oroszországnak és Európának, az nagyrészt a részleteken, valamint az ukrajnai háborútól független világgazdasági folyamatokon is múlik, de ez az eddigi legkeményebb lépés.

Vlagyimir Putyin fenyegetései ellenére nincs szó arról, hogy Oroszország a korábbiaknál jobb rakétákkal vagy nagyobb nukleáris erővel bírna. Viszont a Washington és Moszkva közti elhidegülés árt a stabilitást támogató fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseknek, miközben Kína is rákapcsolt a rakéta- és atomtöltet-fejlesztésre.

Észak-Koreában a lakosság csaknem tizedét fertőzte meg a koronavírus. A járvány hatását vakcina, gyógyszer és élelem nélkül, gyömbérrel, fűzfalevéllel, a hadsereg bevetésével, valamint az amerikai hírszerzés szerint nem kizárható, hogy egy újabb kísérleti atomrobbantással próbálják kezelni.

Törökország azt hangoztatja, hogy nem engedi be a NATO-ba a „terrorizmus melegágyának” számító svédeket és finneket. Az első hallásra furcsa török nyilatkozatok mögött évtizedes etnikai konfliktus, Erdoğan politikai tisztogatása, a közelgő választások, valamint az USA-val szembeni nézeteltérések húzódnak. Ezekben a török elnök a vétópolitikát bevetve próbál engedményeket elérni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai agresszióval sikeresen az észak-atlanti katonai szövetség küszöbére kényszerítette Finnországot és Svédországot, az európai semlegesség két, hagyományosan erős bástyáját. Ezzel a NATO katonai ereje jelentősen nő, az Oroszországgal szembeni feszültségek pedig hosszú távon megmaradnak.

Az Európai Bizottság olajembargót javasolt Oroszországra, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába jelentette be nyilvánosan a tervet, a jelek szerint messze nincs egyetértés az elképzelés mögött: az Orbán-kormány vétóról beszél, és ebben vannak támogatói is. Ennek ellenére a terv nem lehetetlen, és egyesek szerint csak az a kérdés, mekkora összeggel lehet jobb belátásra bírni Magyarországot.

Olaf Scholz kancellár az ukrajnai orosz invázió elején forradalmi szemléletváltást jelentett be a német külpolitikában, aztán pár héttel később mégis visszatért a korábbi egyensúlyozáshoz. Most megint nő rajta a nyomás, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának és csökkentse az orosz energiaimportot, ami elég lassan, de azért mégis halad.

A centrista francia elnök magabiztosan győzött a szélsőjobb ellen az elnökválasztáson, de júniusban a törvényhozási választásokon nehezebb dolga lesz az összefogást hirdető szélsőjobbal és szélsőbaloldallal szemben. Az viszont ettől függetlenül biztos, hogy Macron újrázásával az EU-párti erők dominálják majd az európai politikát a következő években.

A felmérések az elnök újrázását valószínűsítik, aki azzal kampányolt, hogy a köztársaság és az európai értékek védelme a tét. Ez utóbbiak gyengülését jelzi, hogy a szélsőjobb most először nem teljesen esélytelenül indul a választás második fordulójában.