Mészáros R. Tamás

Az amerikai elnök több fontos reformot átnyomott a törvényhozáson első száz napjában, és legutóbbi bejelentései alapján a továbbiakban gyökeresen átformálná az amerikai állam szerepét. Felmérések szerint azonban a kampányban ígért társadalmi egység hiú álom.

Biden megválasztása óta először találkoztak az amerikai és a kínai diplomáciai vezetői. Ennek örömére elküldték egymást a fenébe, amely egyesek szerint a végső bizalomvesztés jele, mások szerint csak a belföldi közönségnek szánt show része. De mit jelent ez a jövőre nézve?

Az amerikai titkosszolgálatok szerint Kína végül kimaradt, de Irán a demokraták, Oroszország Donald Trump oldalán próbált beavatkozni a 2020-as elnökválasztásba. A jelentés szerint Putyin személyesen hagyta jóvá az akciót, Bidenék szankciókat lengettek be.

Kína és Oroszország elkezdett oltóanyagot osztogatni, az Egyesült Államok ellenosztogatást tervez, és még India is beszállt a buliba. Ennek azonban a diplomáciai melldöngetésen kívül addig kevés haszna lesz, ameddig a gyártókapacitások világszerte korlátosak.

A Kínai Kommunista Párt kiherélte a hongkongi demokráciát, és készül az Egyesült Államokkal szembeni gazdasági és katonai konfliktusra a március eleji politikai nagygyűlések alapján. Nemzeti csipekről és ókori görögökről is szólt a kínai parlament.

Az amerikai elnök gigantikus mentőcsomagja a vállalati szféra helyett a szegényebb rétegeket és a helyi vezetéseket támogatja. A csomag népszerű, de politikailag nem biztos, hogy hosszú távon a demokratáknak segít majd, miközben a választási rendszer átalakításáért kezdődött versenyfutás a republikánusoknak kedvez.

Lázadozó halászok, rohadó sertésfejek, üres polcok, új űrlapok és északír fenyegetések: a brexit elsőre méretes bukónak tűnik. Bár a mostani problémákat évekkel ezelőtt lehetett látni, a brit vállalkozások, fogyasztók és a sajtó meg van döbbenve. Boris Johnson kormánya szerint csak kisebb, átmeneti gondokról van szó.

Texas állam sok mindenben a maga útját próbálja járni, például az energiahálózata is független az Egyesült Államok többi részétől. A bírálatok szerint ez a fajta, ideológiai alapú különutasság okolható az évtizedek óta nem látott fagyban az utóbbi hetek súlyos áramkimaradásaiért is.

Tajvan politikailag Kína árnyékában él, de egy kulcsfontosságú gazdasági területen, a csipgyártásban a világ központja. Emiatt a tajvani kormány most az autóipari csiphiány farvizén próbálja javítani nemzetközi pozícióit, bár a dolognak sok buktatója van.

Az olasz politikusok a válságkezelés helyett az egymással való leszámolásra összpontosították erőiket az utóbbi hetekben, de még az is lehet, hogy ebből a végén jól jön ki az ország.

Az új amerikai elnök bevándorlási reformja sok évtizedes problémák és másfél évtizedes washingtoni alkudozás végére próbál pontot tenni, amelyek sokkal bonyolultabbak annál, mint azt az illegális bevándorlók gyors állampolgársághoz jutásáról szóló szalagcímek sejtetik.

Újra dönt az amerikai szenátus Donald Trump felelősségre vonásáról. A felmentés szinte biztos, de a dolog politikai vonzatai távolabbra mutatnak. A demokraták erkölcsi és politikai tőkét próbálnak kovácsolni a folyamatból, miközben a trumpizmus tovább él, és a szélsőjobb megtalálta az új, összeesküvéselmélet-hívő sztárjait.

Afrikai beszervezések, CIA-pénzen vett katonai karrierek, tízmilliókat érintő adatgyűjtés, a két oldal nagyvállalatainak rutinszerű feltörése: egy amerikai cikksorozat szerint váltakozó szerencsével zajlik a kínai-amerikai kémháború.

Az új amerikai elnök első száz napja alatt rendeletekkel tervezi elkaszálni elődje sok jelképes lépését, és egy jelentős gazdaságélénkítő-csomagot és bevándorlási reformot is végigtolna a kongresszuson. Biden arra készül, hogy a republikánusokkal is tud majd egyezkedni, de még saját pártjában is van ellenállás a terveivel szemben.

A Fehér Házból szerdán távozó Donald Trump bekebelezte a Republikánus Pártot, és a jelek szerint bukása után is nehéz lesz szabadulnia tőle az amerikai jobboldalnak. A trumpista jobbszél és a kényszertrumpista mainstream közti ingatag koalíció veszélyeit pedig a Capitolium ostroma elég jól példázta.

Négy év munkája van a Capitolium ostromában kicsúcsosodó szerdai zavargásokban, amelyek a pesszimisták szerint tartós sebet ejtenek az amerikai demokrácián, az optimisták szerint viszont messze nem tudták megrengetni az amerikai intézményrendszert. A hogyan továbbról viszont az új kormánypártban is vannak viták.

Jack Ma Alibaba-alapító októberben még azt hirdette, felforgatja az „uzsorásként viselkedő”, döntően állami tulajdonú pénzügyi szektort. Pár napra rá cégére rászálltak a hatóságok, ő pedig azóta sem mutatkozott nyilvánosan – vélhetően ez annak következménye, hogy túl messzire merészkedett.

Hétéves kötélhúzás után befektetési szerződést kötött az EU és Kína. Brüsszel és a németek szerint az európai érdeket védik, de emberi jogi aktivisták, európai Kína-szakértők és Amerika sem örül a paktumnak.

Az elfogadott kegyelmi kérelmek arányát tekintve Donald Trump a legkőszívűbb amerikai elnök. Ám saját politikai szövetségeseit sorra menti meg a börtöntől, és a hírek szerint családjának is előzetes amnesztiát adna.

A liberálisként megválasztott Emmanuel Macron francia elnököt manapság egyesek illiberális muszlimellenességgel, rendőrállam építésével is vádolják. Ha ennél összetettebb is a helyzet, Macron a jelek szerint stratégiai okokból tolódik jobbra a 2022-es választásra.

Sok mindenről megállapodtak, de a brit gazdaság legfontosabb szektora kimaradt. A negatív gazdasági hatásokat pedig így sem kerülik el a britek: a cégek máris átmeneti időszakot kérnek, annyi a kérdőjel egy héttel az új kereskedelmi szabályok életbe lépése előtt.

Az utolsó pillanatig húzódtak a tárgyalások, de egy héttel az átmeneti időszak vége előtt, karácsonykor bejelentették a megállapodást, ami a kereskedelem mellett például biztonságpolitikáról is szól. A halakról az utolsó makréláig még délelőtt is egyezkedtek.

A koronavírus egykori epicentrumában, a kínai Vuhanban ma tele vannak a diszkók és a sétálóutcák, és nyoma sincs a fél évvel ezelőtti járványnak. Bár sokan a kínai diktatúra erejét vagy az ázsiai kultúrát látják ennek háttérben, a kínai járványkezelés látszólagos sikere ennél sokkal összetettebb.

A lengyelek nem faroltak ki a magyar kormány mögül az uniós jogállamisági mechanizmus körüli vitában, de a varsói kormánykoalícióban vitákat szült a kérdés. Ha nincs kompromisszum, az Európai Bizottság belengette, hogy a maradék 25 tagállammal kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, de ez sem ilyen egyszerű.

Trump vesztett, de a trumpizmus domináns erő maradhat majd az amerikai jobboldalon, miközben a választási tűzszünet végével a demokratáknál is újrakezdődhet az ideológiai harc az újbaloldal és a régi motorosok között.

A koronavírus-járvány kezelésének megtervezéséhez már hétfőn szakértői stáb alakul. Biden sok évtizedes tapasztalatára építve készül pártokon átívelő alkukra, de a demokrata elnök számos terve, főként a gazdasági intézkedések nagyban múlhatnak a szenátusi republikánusokon. A külpolitikában viszont biztosan komoly szemléletváltás jön.

Sok álhír keringett arról, hogy miért tudott magas feldolgozottságnál fordítani a demokrata jelölt kulcsfontosságú államokban, de a megoldás valójában prózai logisztikai okokkal magyarázható. Biden 279 elektort már biztosan szerzett, de a vége akár kényelmes demokrata győzelem is lehet a még hátralévő államokkal.

Trump a kubaiaknak és a járványkezelést elutasítóknak köszönhetően megint legyőzte a felméréseket, de Biden a levélszavazatokkal még megfordíthatja a rozsdaövezetet. A kiélezett helyzet miatt akár még napokig késhet a végeredmény.

Az utóbbi hónapok-hetek társadalmi feszültségei és a feltüzelt hangulat miatt egyesek szerint nem kizárható az erőszak sem az amerikai választások után. A végeredmény kihirdetését mindenesetre utcai harcok nélkül is ádáz jogi csaták kísérhetik, a végén pedig egyik félnek muszáj lesz visszavonulót fújnia.