A dél-koreai választás és az amerikai figyelem felkeltésének vágya mellett az ukrajnai háború és a phenjani rezsim növekvő kockázattűrése is szerepet játszik benne, hogy Észak-Korea példátlan ütemben folytat rakétakísérleteket az idén.

A 25 milliós Sanghajban hetek óta teljes kijárási tilalom van, miután két év nyugalom után az omikron berobbant a kínai gazdaság egyik legfontosabb központjában. Applikációban kéregető milliomosok, vegyvédelmi ruhás rendőrökkel dulakodó lakosok mellett ez a helyi termelést és a globális ellátási láncokat, azokon keresztül pedig az inflációt is érinti. Közben a kínai rendszerrel kapcsolatos végeláthatatlan spekulációnak is új táptalajt ad.

A vidék a szélsőjobbra, a fiatalok és az elővárosok a balszélre szavaztak, a centrista elnök a nyugdíjasok között tarolt a francia elnökválasztás első fordulójában. A vasárnapi eredmények és exit pollok, valamint a második fordulóra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján is látszik, hogy nem teljesen az öt évvel ezelőtti menet újrajátszásáról lesz szó a mindent eldöntő körben jövő vasárnap.

Emmanuel Macron vezet, de a lendülete megtört, Marine Le Pen sikeresen navigált az ukrán háború alatt, és az inflációval és az energiaárakkal kampányolva felzárkózott a gyengülő népszerűségű elnökre. A vasárnap tartott első forduló után a felmérések szoros másodikat ígérnek, ami az amerikai és a magyar kormány számára is izgalmasnak ígérkezik.

Nyugati vezetők háborús bűncselekményeket emlegetnek, és újabb szankciókat ígértek Oroszországgal szemben a bucsai rémségek miatt, de a gázbiznisz felfüggesztése nem valószínű. Moszkva közben azzal a történelemből régóta ismert narratívával állt elő, hogy a civilek elleni tömeges gyilkosságokat az ukránok rendezték meg.

Az orosz elnök bejelentette, hogy jól megszívatja a gázfüggő Európát, de az orosz gáz pénteken is gond nélkül áramlott Európába, a technikai részletekkel bűvészkednek. A rubel árfolyamán segített a dolog, de ennek nem pénzügyi okai vannak.

A CDU Angela Merkel távozása után szakított az exkancellár centrista politikájával, bár sokak szerint kétséges, hogy az új pártelnök, a szabadszájú és karakánul konzervatív Friedrich Merz jelenti-e a jövőt. A Merz-korszak első tartományi választása alapján nem feltétlenül.

Nagy vihart kavart az amerikai elnök, amiért azt mondta, Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon. Bár sokan arról beszéltek, hogy ez orosz eszkalációhoz vezethet Ukrajnában, a politikatudomány inkább az orbáni bölcsességre hajlik, miszerint nem azt kell nézni, mit mond, hanem hogy mit csinál a politikus.

Több katona, kevesebb orosz gáz, további anyagi támogatás Ukrajnának: a Nyugat egységét jelképezte, de nem hozott megoldást a távlati kérdésekre a hét második felében tartott brüsszeli csúcstalálkozó-halmaz, amelyről – a helyszínen legalábbis – Orbán Viktor sem mert kibeszélni.

Az orosz jegybank évek óta bőszen tartalékolt, hogy ha jönnek a nyugati szankciók, az aranyvagyon kihúzza őket a bajból. Aztán jöttek a szankciók, és kiderült, hogy ilyenkor az arany sem ér sokat. Az olaj viszont annál inkább.

Bár az olasz, francia és brit hatóságok számos luxus vagyontárgyat zár alá vettek az ukrajnai invázió miatt szankcionált orosz oligarcháktól, ezek elkobzása és pénzzé tétele nehézkes nyomozási és bizonyítási eljárásba, és évekig elhúzódó bírósági ügyekbe torkollhat.

Joe Biden kormánya egyfelől az ukránok védelmére hivatkozva szankcionálja az orosz olajat, másrészt a háború és szankciók hatásának ellensúlyozása érdekében válogatott diktatúrákkal próbálkozik olajüzleteket kötni. Mennek a tapogatózások a Közel-Keleten, Venezuela is visszakerült a térképre, az iráni szankciók feloldásához szükséges új atomalkunál viszont pont az oroszok kavartak be.

A konzervatív jelölt, Jun Szogjol győzött a dél-koreai elnökválasztáson, amely keményebb Észak-Korea-politikát és az eddiginél is kevesebb nemek közti egyenlőséget jelent. Az elnökválasztást a phenjani rezsim növekvő katonai aktivitása kísérte: Észak-Korea állítása szerint a napokban eddigi legfejlettebb interkontinentális ballisztikus rakétájával hajtott végre teszteket.

A fontos mediátor szerepére törekvő francia elnök támogatottsága nagyot nőtt, Putyin-barát ellenfelei magyarázkodni kényszerültek az orosz agresszió miatt nem sokkal az elnökválasztás előtt. Választásokhoz közeledve Szerbiában, Szlovéniában, de még Dél-Koreában is kampánytéma volt az ukrajnai háború, de mindenhol más színezettel.

Az ukrán vezetés több tagja is arra kérte a NATO-t, hogy vezessen be repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett, azaz tiltsa meg az orosz katonai gépeknek a berepülést. A probléma, hogy mindezt be is kellene tartatni, ami azt jelentené, hogy a NATO akár orosz repülők lelövésére kényszerülhetne, és háborúba kerülne Oroszországgal. Vannak, akik szerint azonban a repüléstilalmi övezet nem jelentene automatikusan ilyen fokú eszkalációt.

Ukrajna Európa éléskamrája és neongáz-finomítója, Oroszország egyes fontos nyersanyagok terén kiemelt exportőr, légtere és vasútja pedig a legrövidebb útvonal kapocs Európa és Ázsia között. Emiatt Ukrajna lerohanása és Oroszország szankcionálása sok területen és országban okozhat váratlan fennakadásokat.

A német kormány napok alatt adott fel sok évtizedes kül- és védelmi politikai berögződéseket, a kétes pénzeknek nagy diszkréciót biztosító Svájc is hajlandó utánamenni az orosz pénzeknek, de még a kelet Svájcát, a hasonlóan fontos és korlátozott átláthatóságú pénzügyi központnak számító Szingapúrt is sikerült csatasorba állítani az Egyesült Államoknak.

Az Oroszországgal való közvetlen konfrontációt kerülendő a NATO számára nem opció, hogy harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába. Viszont felpörögnek a nyílt beavatkozást helyettesítő nyugati fegyverszállítások. Egyes félelmek szerint azonban – a harctéri helyzet alakulásának függvényében – ezek mégis konfliktusba sodorhatják Moszkvát és a nyugati világot.

Kizárják az orosz bankvilág egy részét a legfontosabb nemzetközi banki kommunikációs rendszerből, zárolják az orosz jegybank tartalékait, és az oligarchák vagyonának is utánamennek: hosszas fenyegetőzés után a hétvégén megindult az ellencsapás a pénzvilágban is az Ukrajnában háborút indító Putyinnal szemben.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is új pénzügyi szankciókat jelentett be Ukrajna orosz lerohanása után. Messze nem mentek el a falig, de elkezdték levágni Oroszországot a globális pénzügyi és technológiai hálózatokról, és Putyin ellen személyesen is hoztak intézkedéseket. A legnagyobb kérdés az maradt, hogy meglépik-e a pénzügyi atombombaként emlegetett döntést, vagyis kizárják-e Oroszországot a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből.

A kínai vezetés egymást kizáró külpolitikai és gazdasági célok között egyensúlyoz az ukrán válság alatt. Bár nyíltan nem álltak be Putyin mögé, sok szempontból átvették az orosz retorikát, és azt állítják, hogy Amerika tehet a konfliktusról

Az Északi Áramlat 2 befagyasztása erős jelzés Németország részéről, és az orosz állam finanszírozása is drágábbá válhat. Ugyanakkor az Egyesült Államok és az EU a jelek szerint egyelőre nem akarja kimeríteni a lehetőségeit az eddigi inkább óvatos gazdasági szankciók terén.

Pártja hidegháborús beidegződései, az orosz gáz, az ipari lobbi és a merkeli stílus is hozzájárult, hogy Olaf Scholz német kancellár hetekig próbált úgy tenni, mintha nem lenne ukrán válság – mígnem romló népszerűsége miatt kénytelen volt aktivizálni magát.

A litván kormány látványos közeledésbe kezdett Tajvanhoz, ami kiverte a biztosítékot Pekingben és a német iparvidéken is, és megmutatta, hogy az EU miért nem tud mit kezdeni magával és Kínával.

Oroszország és Kína az ukrán konfliktusról szóló esélylatolgatás közepette mérhetetlen barátságukról, gazdasági partnerségükről és az Egyesült Államokkal szembeni dacszövetségükről zengtek ódákat. Ezt egyesek az új világrend előszelének tekintik, mások szerint Kína messze nem olyan lelkes Putyin manőverei iránt, mint azt az oroszok láttatni szeretnék.

Az Egyesült Államok komoly gazdasági következményekkel fenyegeti Putyint az ukrajnai helyzet miatt. Az ukrán határnál több mint 100 ezer katonát összevonó orosz elnök azonban csak mérsékelten izgulhat emiatt: a múltbéli tapasztalatok alapján az amerikai szankciók egyre ritkábban tudják elérni a várt hatást. A pénzügyi atombomba bevetése nagyot üthetne, viszont az hosszabb távon az USA-nak is gondot okozna.

Kim Dzsongun tíz éve lépett hatalomra Észak-Koreában, ezalatt meglepően nagy elánnal irtotta ki belső ellenzékét, és a rakétafejlesztésben is felülmúlta felmenőit, cserébe a várt gazdasági reformokból semmi sem lett.