Megkerülné a lengyel és magyar vétót az EU, hogy a jogállamisági feltétel miatti költségvetési vitának ne essen áldozatául a koronavírus gazdasági következményeit enyhítő helyreállítási alap. A Financial Times cikke szerint az EU 1074 milliárd eurós 2021-27 közötti költségvetéséhez kapcsolt 750 milliárd eurós Next Generation EU névre keresztelt alap helyett áthidaló megoldásként összehoznának egy másik alapot a többi 25 tagállam számára, erejét véve ezzel a lengyel és magyar vétónak, hiszen az így a koronavírus gazdasági hátrányait enyhítő legfontosabb forrásból csak a két vétózó ország maradna ki, amíg nem csatlakozik hozzá.
Mindez arra utal, hogy az EU mégsem puhítaná fel Budapest és Varsó kedvéért a költségvetési kitételt, amely szerint az EU-s pénzek kifizetését jogállami feltételekhez kötné. A lengyel és a magyar kormány szerint ez nem pontosan körülhatárolható követelmény, és politikai alapú büntetőeszközzé válik majd Brüsszel kezében a tagországokkal szemben. 30 éve nem volt rá példa, hogy az EU kész és elfogadott költségvetés nélkül lépjen a következő költségvetési szakaszba. Ha december 7-ig nincs megállapodás, akkor az EU vészhelyzeti költségvetésre tér át – írta korábban a Guardian.
Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja a válság megoldásához „nagyon, nagyon fontosnak” nevezte az EU jövő heti csúcsát. „Sajnos egyelőre nem mondhatom, hogy a küldetés teljesítve” – mondta Angela Merkel.
Miből áll a B-terv?
AZ EU már létező jogi mechanizmust használna fel, a létrehozandó alap a az EU Bizottságának kezében volna, és nem kormányközi megállapodásokon alapulna. Ez gyorsan felállítható volna, és átmentené a Next Generation EU szerepét – írta a Financial Times. A Portfolio.hu idézte a lap brüsszeli tudósítójának Twitter-bejegyzését is, ahol Mehreen Khan arról ír, hogy szerinte az uniós alapszerződés 122-es cikkében meghatározott vészhelyzeti esetekre biztosított speciális célú eszköz (SPV) felállításán gondolkodhat a Bizottság.
Ez tagállami garanciákkal bebiztosítva venne fel hitelt kötvénykibocsátás útján, majd a bevont pénzt osztaná ki a tagállamok – pontosabban az alapban részt vevő országok – között. Igaz, így nem az EU-s költségvetés fedezetére alapozva szereznek pénzt a piacon, noha az a biztosabb garanciák mellett olcsóbb forrást biztosíthatott volna, ha a konstrukciót nem akasztotta meg a két ország vétója.
„A tagállamok által az SPV-nek nyújtott garancia és az így szerzett tőkepiaci forrás lényegében a most is működő eurózóna állandó válságkezelési alapra (ESM) hajazna, aminek útját egyébként már a tavaszi járványhullám során is mérlegelte a Bizottság, de akkor végül a helyreállítási alap közös kötvénykibocsátásán keresztüli utat választotta” – írta a Portfolio.hu.
Az SPV valószínűleg nem csak hiteleket, de támogatást is osztana, amivel még inkább hasonlítana az eredeti csomaghoz, anélkül, hogy azt akadályozhatná a magyar és lengyel vétó.
