Orbán nem megy a lengyelek után, továbbra is vétózza a költségvetést

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth rádióban rögtön arra reagált, hogy a lengyel kormány kész megszavazni az uniós költségvetést és válságalapot. Lengyelország ugyanis a jogállamisági feltételrendszert részletező magyarázószöveggel már kész elfogadni a hét éves uniós büdzsé, a helyreállítási segély- és hitelalap, valamint a mechanizmus csomagját.

Orbán szerint amit a lengyelek most bejelentettek, „hogy most egy nyilatkozatot hozzáfűznek, ez nálunk nem fog menni, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a kettőt külön kell választani”, tehát az az uniós költségvetést és helyreállítási alapot, valamint a jogállamisági rendeletet. „A helyreállítást és költségvetést le kell választani a politikai kérdésekről” – mondta Orbán. „Nem most jöttünk le a falvédőről” – tette hozzá.

Orbán azt mondta, korábban javasolták a németeknek, hogy a két dolgot külön kell választani, vagyis tegyék félre a jogállamisági rendeletet és később tárgyaljanak róla, hogy addig is el lehessen fogadni a költségvetést. Erről állapodtak meg a lengyel kormánnyal is korábban, amit mindkét kormányfő aláírt, mondta. „Őmiattuk nem lesz pénz, nem mi miattunk” – utalt Orbán azokra a tagállamokra, amik össze akarják kapcsolni a költségvetést a jogállamisági feltételekkel, tehát minden más országra Magyarországon és Lengyelországon kívül.

A miniszterelnök ezután arról beszélt, „látjuk, hogy mire megy ki a játék”, bevándorlókat akarnak rákényszeríteni Európára, ezt Magyarország elutasítja. „Ismerem őket elég jól, ott ülök köztük tíz éve, én csak egy dologban hiszek, a jogi garanciákban” – mondta. Azt viszont nem tudja elképzelni, hogy a magyarokat és a lengyeleket kihagyják a megállapodásból.

A közös uniós hitelfelvételről Orbán azt mondta, „ha tehetném, Magyarország ebben nem venne részt”, mert szerinte ha valamelyik tagállam nem tudja visszafizetni a pénzt, akkor a többi tagállamnak kell. Orbán szerint azért veszünk benne részt, mert ez egy szolidaritási gesztus a nehezebb helyzetben lévő tagállamokkal szemben. Ezért hiba lenne ezt úgy beállítani, hogy probléma lenne Magyarországnak ebből kimaradni.

Bár a műsorvezető megpróbálta összekapcsolni a „brüsszeli támadásokat” a Szájer József-botránnyal és Deutsch Tamás-ügyével, Orbán erre azt válaszolta, ez egy rosszindulatú megközelítés, ő erre nem látott semmilyen bizonyítékot, bár „feltételezéseim nekem is vannak”.

Aki nincs az unióban, az gyorsabban tud védekezni a koronavírus ellen

„Azt tudjuk, ami már megtörtént. És itt kaptunk egy nagy pofont. Nem külön Magyarország, hanem Európa. Brüsszelnek keverték le a pofont, de akkorát rezeg, hogy még én is érzem” – mondta arra, hogy péntek reggel kiderült, Nagy-Britannia megkapta a vakcinákat a Pfizer és a BioNTech vállalatoktól, és elkezdi az oltást, pedig Magyarország is rendelt belőle. „Most olyan rosszul jártak, hogy kiléptek az unióból?” Orbán ezután arra jutott, hogy az hamarabb meg tudja óvni a lakosságát és gyorsabban tud lépéseket hozni, aki nincs benne az unióban, így lesz miről beszélni majd az uniós találkozáskor.

Amikor lesz vakcina Magyarországon, akkor az oltás nem a jelentkezési sorrendben fog történni, mondta Orbán. Az operatív törzs csinált egy sorrendet: egészségügyi dolgozók kapják meg először, aztán a súlyos állapotban lévők, utána mindenki más.

Elismételte azt is, hétfő reggel döntenek arról, mi lesz karácsonykor és januárban. De az első beszélgetések után a hazai szakemberek „mereven ellenzik” a nagyobb léptékű enyhítéseket.