Mindenképpen döntenie kell az Európai Parlamentnek (EP) Szájer József EP-képviselői mentességéről, amennyiben a belga ügyészség eljárást akar lefolytatni vele szemben, miután a karanténszabáyokat megszegő orgián vett részt, ahonnan ismeretlen mennyiségű droggal a hátizsákjában az ereszcsatornán át próbált elmenekülni, amikor a rendőrség rajtaütött a brüsszeli helyszínen.
Nem volna elég sem a képviselő önkéntes lemondása a mentességről, sem az, ha lemond mandátumáról – ahogyan ezt egyébként, december 31-i hatállyal Szájer megtette, még mielőtt az ügy nyilvánosságra került volna.
A mentességet ugyanis a képviselő nem saját jogon kapja, az tulajdonképpen az intézményé – az Európai Parlamenté – és a kiküldő államé. De indokolt a mentelmi jog ilyen szabályozása azért is, hogy ne lehessen kényszeríteni, zsarolni egy képviselőt a mentelmi jogról való lemondásra, ezzel biztosítva a képviselők és így az intézmény befolyásolásmentes működését.
„Ha tehát a belga ügyészség tovább akar menni, akkor az EP-hez kell fordulnia” – mondta Lattmann Tamás, megjegyezve, hogy a belga hatóság ezt a szándékát közleményében már jelezte is.
A Fidesz-alapítótag Szájert ugyan tetten érték, ám ennek alapján sem folytatható le ellene az eljárás, amíg a mentelmi jogról nem szavaz az EP – magyarázta a jogász.
A hatóságok a tettenéréskor csupán megakadályozhatják a mentelmi jog védelme alatt álló diplomatát vagy EP-képviselőt a törvénysértő cselekedet folytatásában – de eljárást ennek alapján sem indíthatnak.
Hogy ebben az esetben nem hivatkozhat az érintett a mentelmi jogra, az csupán azt jelenti, hogy nem folytathatja a törvénysértést. Egyszerű példával: a mattrészegen autójával csalinkázó képviselőt megállító rendőrök elől a képviselő nem hajthat el a mentességre hivatkozva, de a saját lábán vagy taxival minden további nélkül elmehet, eljárást a rendőrök nem indíthatnak.
A magyar parlamenti képviselők hazai szabályozása alapján tettenérés esetén indítható eljárás, az EP-képviselők diplomáciai mentességre épülő mentessége azonban ettől eltér.
A diplomata esetében tettenéréskor két lehetőség van: vagy megfosztja ettől a mentességtől diplomatáját a saját országa, ezzel engedélyezve a másik állam eljárását, vagy – és ez a jellemzőbb – hazarendeli. Ha egyiket sem tenné, úgy a fogadó állam persona non gratának nyilváníthatja az adott személyt, ezzel jelezve, hogy innentől nem ismeri el a mentelmi jogot, így 72 órán belül intézkedni fog. (Ilyen helyzetben a diplomata minden bizonnyal hazautazik.)
Más a helyzet azonban az EP-képviselőknél, ahol a persona non grata ilyen módon nem alkalmazható – itt tehát mindenképp csak akkor léphet a hatóság, ha az EP-hez fordul, amelynek előbb jogi bizottsága folytatja le az eljárást, majd ezután szavaz a parlament.
Ennek menete azonban hosszabb időt vesz igénybe – nem ment ez gyorsan a gyanú szerint orosz szolgálatoknak kémkedő Kovács Béla „KGBéla” esetében sem –, a koronavírus alatt, a karácsonyi szabadságolások közeledtével különösen kevésnek tűnik az idő ahhoz, hogy a folyamat december 31-ig lebonyolódjék.
Mire jó a mentelmi jog?
A mentelmi jog garanciát nyújt arra, „hogy az európai parlamenti képviselők szabadon gyakorolhassák képviselői megbízatásukat, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak.” Alapból minden tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vétel és bírósági eljárás alól. Ez csak a mentelmi jog megvonása esetén lehetséges.
Ehhez az illetékes hatóság kéri a mentelmi jog felfüggesztését az Európai Parlamenttől, ennek a menetrendje a következő:
– a Parlament elnöke a plenáris ülésen bejelenti, hogy a plénumhoz ilyen kérelem érkezett be és
– a Parlament elnöke a kérelmet az illetékes bizottsághoz, azaz a Jogi Bizottsághoz utalja.
– A szakbizottság bekérhet információkat az illetékes hatóságtól, az érintett képviselő lehetőséget kap meghallgatásra (de lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról), és beadhat írásbeli bizonyítékokat az ügyével kapcsolatban.
– Az érintett képviselő nyilván nem vehet részt a bizottság határozatának meghozatalában.
– A vitán sem vehet részt, csak a saját meghallgatásán lehet jelen, ha él ezzel a lehetőséggel.
– A Jogi Bizottság zárt ülésen elfogadott javaslatot fogalmaz meg arról, hogyan döntsön az ügyben a parlament egésze.
– Az ügy a következő plenáris ülésen kerül a parlament egésze elé. Ott egyszerű többséggel születik meg a határozat a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy fenntartásáról.
– A szavazás után az elnök haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságait a Parlament határozatáról.
Pontos határidő nincs meghatározva az ügymenetre: a bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket „haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg”.
A mentelmi joggal foglalkozó bizottság nyilván nem az ártatlanságról-bűnösségről foglal állást. „A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a bizottság a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.”
Kik vannak a jogi bizottságban amúgy és mikor ül össze?
A jogi bizottság legközelebb december 7-én ül össze. Ennek egyébként épp Szájer József volt az egyetlen magyar tagja.
Mindegy, hogy Szájer már nem sokáig képviselő
A jogi helyzet azonban nem oldódik meg azzal, hogy december 31-gyel Szájer már nem képviselője az EP-nek. A belga hatóság ezután sem léphet, az a döntő ugyanis, hogy az eljárás még képviselői mandátuma alatti ügyet érint.
Így tehát a parlamentnek akkor is kell szavaznia Szájer mentelmi jogáról, ha erre december 31. után kerül sor.
Ha valamilyen oknál fogva az EP nem venné elő az ügyet, akkor a belga ügyészség csak annyit tehetne, hogy felfüggeszti az eljárást és vár a csodára – mondta Lattmann.
Miben indulhatna egyáltalán eljárás?
Egyelőre ami Szájer közleménye és a rendőrség információi alapján bizonyos, hogy a parti résztvevői megsértették az érvényes karanténkorlátozásokat. Ez párszáz eurós büntetéssel bizonyosan letudható lenne, ha a mentelmi jog megvonásáról döntenek.
A kábítószer birtoklása már komolyabb ügy, feltéve, hogy nagyobb mennyiségről van szó – ami Szájer esetében nem áll fenn, egy extasy tablettát említ a sajtó –, és, hogy bizonyíthatóan az övé, amit Szájer nem ismert el.
Elméletben három hónaptől öt évig terjedő szabadságvesztés és 8 ezertől 800 ezer euróig terjedő bírság szabható ki drogbirtoklásért Belgiumban. Fűért vagy egy-egy tablettáért a gyakorlatban azonban nem szokás büntetést kiszabni Belgiumban.
Magyarországon is lehetne eljárás?
De nem csak az kérdés, hogy eljuthat eddig Szájer ügye, hanem az is, hogy azt Belgium folytatná-e le. A magyar büntetőtörvénykönyv azt mondja ki, hogy:
„A magyar büntető törvényt kell alkalmazni…a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.”
Ez akkor történhet meg, ha Magyarország ezt kérvényezi a belga hatóságtól – amennyiben tehát Szájer mentességi jogáról már szavazott a parlament és a belga hatóságok eljárást indítanának – és a belga fél ennek a kérvénynek helyt ad.
Van egy 2009-es uniós kerethatározat „ a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről”, aminek lényege, hogy ne legyenek párhuzamos büntetőeljárások ugyanazon személlyel szemben ugyanazon cselekményekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor egyik tagállam sem kötelezhető arra, hogy akarata ellenére lemondjon a joghatóságáról vagy gyakorolja azt. Amíg tehát nincs megegyezés a két ország között a büntetőeljárások egy tagállamba történő összevonásáról, addig a tagállamok illetékes hatóságainak el kell tudniuk járni a nemzeti joghatóságuk alá tartozó bármilyen bűncselekmény tekintetében. Tehát, megegyezés híján Belgium járna el.
Mi van, ha Szájer már nincs Belgiumban?
Ha egyáltalán lesz szavazás az EP-ben Szájer mentelmi jogáról, mire arra sor kerül, ő nagy valószínűséggel már elhagyja Belgiumot – amit minden további nélkül megtehet. Ha ezután a belga ügyészség egyáltalán vádat emel – és ragaszkodna ahhoz, hogy saját hatósága folytassa le az eljárást –, akkor Szájer erről Magyarországon kap értesítést. Ha egy ilyen megkeresést valaki ignorál, akkor a kéréssel az adott ország a magyar hatóságokhoz fordulhat, hogy állítsák elő az érintettet.
Ha mindez hatástalan maradna, Belgium kiadhatna egy európai elfogató parancsot, amit minden tagországnak úgy kell kezelnie, mintha saját maga adta volna ki.
„Ha a magyar állam ezzel szembeszegülne, abból nagy baj lenne” – mondta Lattmann.
