Orbán Viktor és a lengyel kormányfő jogállamisági feltételekről szóló belengetett vétójának megtárgyalásával kezdődött az Európai Unió kormányfőinek videókonferenciája. Az Eurológus beszámolója szerint a két politikus újból ismertette álláspontját, vita nem volt az ügyben, így negyed óra után rá is tértek az egyeztetés fő témájára, ami a koronavírus-járvány és az uniós költségvetés volt.
A kérdésről Angela Merkel csak annyit mondott az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján, hogy „kötelesek vagyunk megoldást találni, ez egy komoly és fontos probléma, amit meg kell oldani, keményen dolgozunk ezen”. A videókonferencia résztvevői Angela Merkelt bízták meg, hogy a jogállamiság ügyében dolgozzon ki mindenki számára elfogadható megoldást.
Hétfőn az uniós nagyköveti értekezleten formálisan is politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány képviselője a 2021-2027-es uniós költségvetés (MFF) és a koronavírus miatt létrehozni tervezett, helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ellen.
<<< A Telex legfrissebb híreit itt olvashatja >>>
Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa a tét, amely része egy 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagnak a járvány elleni gazdasági károk megsegítésére. Nem véletlen tehát, hogy felbolydult az európai közélet. A helyzet pikantériája, hogy Magyarország és Lengyelország egyetlen jogszabályt nem tudott blokkolni az informális szavazáson: a jogállamisági rendeletet, amelyet minősített többséggel elfogadtak.
Orbán Viktor már két hete is jelezte, hogy kész vétózni, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Aztán szerdán a kormányfő már azzal állt elő, hogy azért kellett vétózni, mert „aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.”
Ezt az irányt követi a magyar kormányzati kommunikáció is, noha a jogállamisági mechanizmus, és az idevágó uniós jogszabály-tervezet még csak érintőlegesen sem foglalkozik a migrációval, azt egyedül a szintén megvétózott, de tartalmilag nem kifogásolt, 2021-től induló hétéves uniós költségvetés említi. Annak tervezetébe – sok más elvárás mellett – bekerült ugyanis egy olyan javaslat is, hogy bizonyos pénzek kifizetésénél előnyben részesülhetnek azok a tagállamok, amelyek aktívan vesznek részt az európai migrációs válság kezelésében.
Éppen ezért Orbán vétója egyelőre nemcsak nehezen értelmezhető, de az elfogadható kompromisszumról sem sokat árult el a kormány. A Telex kérdésére a kormányinfón például az hangzott el:
„Akkor tudunk elállni a vétótól, ha a politikai döntéseket továbbra is a magyar parlament hozhatja meg, és nem akarnak olyan bevándorláspolitikát ránk kényszeríteni, amit a magyar emberek választáson és népszavazáson is elutasítottak.”
Nem tudni azonban, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter valójában mire gondolhatott ezzel. Ahogy azt sem tudni, Orbán Viktornak valójában mik a feltételei. Pedig a megelőző négy napban – mint azt Gulyás szintén a Telex kérdésére megerősítette – Orbán Viktor négyszemközt (vélhetően két fül között) egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökeivel.
Az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői és az EP elnöke szerdai egyeztetést követően már közös közleményben szólították fel az uniós ügyekben a végső szót kimondó Európai Tanácsot, hogy az állam- és kormányfőkből álló testület tartsa magát az eredeti elképzeléshez az Európai Unió hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban, beleértve a jogállamisági mechanizmus beépítését.
„Mind az Európai Unió 2020 utáni többéves pénzügyi keretét, mind pedig a jogállamisági feltételrendszert illetően elért megállapodások lezárt megállapodások, semmiképpen sem nyithatók meg újra”
– írták az Elnökök Értekezlete után, amelyen az EP vezetése megerősítette az EP-nek az Európai Unió Tanácsával ismertetett álláspontját a többéves pénzügyi keretet, valamint a jogállamisági feltételekről szóló rendeletet illetően. Tájékoztatásuk szerint ennek értelmében az EP vezetői felkérik a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanácsot, hogy fogadja el a csomagot, és mielőbb kezdje meg a ratifikációs folyamatot.
Az uniós parlament már szeptember 16-án elfogadta az uniós bevételek forrásairól rendelkező határozatról, az úgynevezett saját forrásokról szóló véleményét, méghozzá időben ahhoz, hogy a Tanács és később a tagállamok ez év végéig ratifikálhassák azt.
„Arra kérjük a Tanácsot, hogy fogadja el a csomagot, és a lehető leghamarabb kezdje meg a ratifikációs folyamatot”
– fogalmaztak. A jogállamisági kritériumokról szóló jogszabályt ugyanakkor még meg kell szavaznia az Európai Parlament plenáris ülésének, ami már a jövő héten meg is történhet. Mindezt egyébként a fideszes képviselőkön kívül az Európai Néppárt is egyhangúlag támogatja.
Sőt: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a képviselőcsoport szerdai megbeszélésén „megerősítette teljes és egyöntetű támogatását” a jogállamisági mechanizmus és az unió hosszú távú költségvetése mellett az EP és a Tanács megállapodása alapján.
„A jogállamiság nem ellenség, az ellenség a koronavírus és annak hatása a gazdaságunkra”
– fogalmazott Weber. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői Twitter-üzenetükben hangsúlyozták, hogy a vita során megerősítették teljes támogatásukat a magyar kormány álláspontja mellett, viszont nem támogatták a jogállamisági mechanizmust a jelenlegi formájában. Szájer József és Győri Enikő fideszes EP-képviselők emlékeztettek, hogy az Európai Tanács júliusi állásfoglalása szerint nincs kapcsolat az uniós költségvetés és a jogállamisági feltételek között.
Csakhogy valójában az EP 2018 óta jogállami mechanizmust szorgalmaz, és mivel az EU büdzséjének elfogadásában ma már ez az intézmény is megkerülhetetlen, a nemrégiben kialkudott intézményközi (EP, EB, ET soros német elnökség között kötött) megállapodást hétfőn a Tanács állandó képviselői, azaz nagyköveti értekezletén is 27 tagállam közül 25 támogatta. Azaz az európai döntéshozatal minősített többsége egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az uniós pénzeket a jogállami normák betartásához kössék, ez elég ennek az elfogadásához.
A több mint ezer milliárd eurós többéves keretköltségvetés és a 750 millió eurós újjáépítési alaphoz szükséges jogszabályok azonban már egyhangúságot követelnek. Éppen ezért Orbán és lengyel társainak vétója jelentősen akadályozhatja az EU-t, még ha meg nem is állítja a működését az intézményrendszernek. A költségvetési, illetve a Next Generation EU segély- és hitelcsomagot érintő vitákról ebben a cikkünkben, a jogállamisági mechanizmusról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ám, hogy a vétó ügye akár a Fidesz Európai Néppártban betöltött szerepét, hónapok óta felfüggesztett tagságát is érintheti, azt jelzi, hogy a hétfői bejelentések után Donald Tusk elnök kijelentette:
„aki ellenzi a jogállamiság elveit, Európa ellen szól. Alapvető értékeink ellenzőit már senki sem védheti meg.”
Mindeközben a vétó ügyének megnyugtató rendezésére még várni kell: a nagy döntés várhatóan csak a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson születik majd meg.
