Orbán visszavágott Brüsszelnek, és migrációt emlegetett, pedig annak semmi köze a jogállami kifogásokhoz

2020. november 18. – 08:28

Másolás

Vágólapra másolva

Nyilatkozatban válaszolt az uniós bírálatokra Orbán Viktor miniszterelnök szerdán reggel. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett írásban a kormányfő azt írta, hogy „ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják”.

Valójában a jogállamisági mechanizmus és az idevágó uniós jogszabály-tervezetek még csak érintőlegesen sem foglalkoznak a migrációval, ahogyan azt korábbi elemzésünkben ki is fejtettük.

Orbán azt írta: „Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak. A mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált.”

Szerinte a vitában „a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott”. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek.

Mi történt eddig?

Az Európai Bizottság néhány hete közzétette az első uniós szintű jogállamisági jelentését mind a huszonhét tagállamról. A jelentés, amelynek elkészültében mindegyik tagállam közreműködött, az Unió-szerte tapasztalható pozitív és negatív fejleményekre egyaránt kitér, így a Bizottság szerint „objektíven és pártatlanul vizsgálja a jogállamiság helyzetét” egész Európában. Magyarországgal kapcsolatban több bírálatot is megfogalmaztak a bíróságok, a korrupció, a média és a jogalkotás terén.

A hét elején a magyar és a lengyel kormány előzetesen nemet mondott a következő, hétéves uniós költségvetésre és a koronavírus miatti válságkezelési alapra a jogállamisági feltételek miatt, így a december eleji, végső szavazások előtt egy újabb „ki rántja el a volánt” játszma kezdődött.

Kedden az uniós Általános Ügyek Tanácsában a jogállamiság és költségvetés ügyében vitáztak a tagállamok képviselői, Magyarországot Varga Judit igazságügyminiszter képviselte. Az álláspontok nem közeledtek, Varga úgy fogalmazott, hogy az EU ki akarja éheztetni Magyarországot.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>