A magyar és a lengyel kormány nem enged a jogállamisági mechanizmus miatt – Mateusz Morawiecki a tervezet megváltoztatását, Orbán Viktor annak az uniós költségvetéstől és válságkezelési pénzalaptól való, teljes szétválasztását követelte a két kormányfő budapesti találkozója után.
A lengyelekkel találkozni jóban is, és rosszban is nagyszerű dolog, (…) most éppen a kettő között vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor a Magyarországra érkezett lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel folytatatott tárgyalását követően. (Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke még délelőtt arról tájékoztatta a Telexet, hogy azért nem kapunk meghívást az eseményre, mert azt „a járványhelyzet miatt szűk magyar és lengyel újságírói körben” rendezik.) Orbán Viktor lengyel kollégájának fogadását követően arról beszélt a Karmelitában, hogy nemzeteink szuverenitásáról tárgyaltak, és hogy hogyan tudják megőrizni azt.
Orbán szerint ezt a derűs, és szép témát árnyalja a vita, amely az Európai Unió intézményei, a tagállamok többségének kormányai, és Lengyelország, valamint Magyarország között állt fenn. Orbán szerint a nyári uniós csúcstalálkozón született költségvetési megállapodás után adtak időt az „összhang” megteremtésére, de ez most már láthatóan nem sikerült. Szerinte a többség olyat erőltet, amelybe Magyarország és Lengyelország nem mehet bele.
„Meg kellett állapítani, hogy ennek az összhangnak a megteremtése nem sikerült, ugyanis a kifizetéseket továbbra is össze akarják kötni joguralmi kérdésekkel, ami tartalmában Magyarország számára nem fogadható el”
– jelentette ki. Orbán szerint a lengyel-magyar kormányok közös közleménye szerint egyesíteni fogják érveiket és erejüket a vitában, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne.
A kormányfő úgy látja, hogy „a nyugati országok és médiáik” olyan képet festenek, mintha a vétó valami szörnyűség lenne, holott ez egy törvényes jog, lehetőség. Akkor lehet vele élni, ha úgy látja egy tagállam, hogy egy döntés az érdekeit sérti. Orbán Viktor kijelentette:
a vétó az egy törvényes eszköz. Ez nemcsak az európai jog által megadott lehetőségem, hanem törvényes kötelezettségem is, hogy éljek ezzel a joggal, ha úgy látom, hogy a magyarok érdekei sérülnének egy uniós döntéshozatal során.
A kormányfő szerint elsősorban a migránskérdésben, másodsorban szuverenitási, harmadsorban pedig a genderkérdésben van most nézetkülönbségünk az EU többségével, nem pedig a költségvetés, vagy a válságkezelés ügyében. Szerinte ami az asztalon van, az nem rule of law, hanem rule of majority. Nem teheti ki az országot annak, hogy olyan döntéseket kényszerítsenek rá, amiből itt nem kérnek – mondta. Szerinte éppen ezért nem okolható Magyarország azzal, hogy akadályozná az uniós válságkezelést.
Ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani – fogalmazott Orbán, aki szerint az Unió nem pénzt ad nekünk, hanem bevesz bennünket egy közös hitelfelvételbe. Elismételte korábbi nyilatkozatait, amelyek szerint az EU most hitelt, nem pedig segélyt kíván nyújtani az országoknak, és közösen akarja eladósítani a szövetséget. Ez a magyar kormányfő szerint nekünk nem szükségkérdés, más uniós tagállamok számára viszont az, mégis a magyarokkal és a lengyelekkel szemben támasztanak teljesíthetetlen feltételt a 7 éves uniós költségvetés, valamint a koronavírus okozta válság utáni helyreállítási alap, továbbá a jogállamisági (általa rendre joguralminak nevezett) rendelet összekapcsolásával.
„Magyarországnak semmilyen kára nem származik abból, ha nem jön létre európai válságkezelő alap. A magyar álláspont világos: a jog uralmáról szóló vitát és a válságkezelő alapot nem lehet összekötni, ez politikai vitát eredményez.”
Szerinte a mostani probléma megoldása nagyon egyszerű:
szét kell választani az EU pénzügyi stabilitását és a joguralmi kérdést.
Orbán tehát egyértelművé tette, hogy semmiféle jogállamisági mechanizmust nem fog támogatni magyar miniszterelnökként továbbra sem, és ennek érdekében
„a következő hónapokat Lengyelországgal közösen fogjuk megvívni”.
Mateusz Morawiecki arról beszélt, hogy a jogállamisági mechanizmus önkényes, amely csak nevében jogállami, miközben valójában a költségvetésre vonatkozik:
ez egy rossz megoldás, amely tényleg az Európai Unió széteséséhez is vezethetne
– jelentette ki többször is. A lengyel kormányfő teljességgel elfogadhatatlannak tartja a jogállamisági rendeletre vonatkozó terveket, mert szerinte azok az EU alkotmányát, az alapszerződéseket sértik, azaz azok fölé kívánnak helyezkedni. Morawiecki is arról beszélt, hogy az uniós közbeszéddel szemben éppen a lengyelek és a magyarok gondoskodnak törvényes vétójogukkal élve az EU egységének biztosításáról, mert ugyan most Lengyelország és Magyarország van a porondon, de egy ilyen mechanizmus bevezetése esetén bárki, bármikor sorra kerülhetne, ugyanis ez lehet az eszköz lehet az országok megtámadására.
Morawiecki szerint ez a mechanizmus, ez a feltételrendszer egy eszköztár – egy furkósbot – lehet az EU-ban zajló, azt szétfeszítő folyamatos vitákhoz. A lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy a vétó alkalmazása elkerülhetetlen a két ország számára, hacsak a kidolgozott mechanizmuson nem változtatnak azok, akik a mostani megállapodást létrehozták. Úgy vélte, nemcsak az EU egységét, a szerződések szellemiségét, de az Európai Unió tagállamainak szuverenitását is védik ezzel a vétóval.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a közös kiállásunkkal meg tudjuk győzni az igazunkról a többi tagállamot
– mondta Morawiecki.
A lengyel-magyar találkozó előzménye, hogy a jogállamisági feltételek miatt a költségvetési megállapodást múlt héten Magyarország és Lengyelország nagyköveti szinten elutasította. Az informális szavazások az Európai Tanács nagyköveti értekezletén zajlottak, és noha a bejelentett politikai vétó ellenére a jogállamisági rendeletet 25 tagállam a támogatásáról biztosította, a 7 éves uniós keretköltségvetés, valamint az úgynevezett Next Genertion EU (NGEU) segély- és hitelcsomag elfogadásának blokkolásával a magyar és a lengyel kormány megakasztotta a jogalkotási folyamatot ebben, a harmadik tervezet ügyében is.
Mindez alaposan megmozgatja az uniós közéletet, szerdán például Ursula Von der Leyen az Európai Unió (EU) hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap gyors elfogadását sürgette az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU Bíróságához fordulhatnak azok az országok, amelyeknek kételyei vannak az uniós források kifizetésének jogállamisághoz kötése kapcsán. Sőt, Von der Leyen azt is kijelentette:
„Júliusban mind a 27 tagállam vezetője egyetértett egy új feltételrendszer létrehozásában, arra az esetre, ha az EU költségvétését fenyegető sérülést szenvedne el a jogállamiság – és csak az ilyen sérülések esetére. Ez megfelelő, arányos és szükséges, és nehéz elképzelni, hogy Európában akárkinek is baja legyen vele.”
Ehhez egyébként minden EU-s jogszabály esetében minden tagállamnak joga van, vagyis nem kell hozzá semmilyen új szabályt sem elfogadni. Csakhogy az EB-elnök kijelentésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva még aznap Mateusz Morawiecki még Varsóban azt is kijelentette: ahhoz, hogy egy jogszabályt az EU Bíróságához vigyenek, az adott dokumentumot először is jóvá kellene hagyni:
„Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását”
– jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Csakhogy a jogállamisági rendelet elfogadásához nem kell teljes egyhangúság még az Európai Tanácsban sem, a formálisan már jóváhagyott tervezethez elég a minősített többség. Ráadásul az ellenzéki többségű lengyel szenátus szerda este megszavazott egy határozatot, melyben arra szólítják fel a kormányt: fogadja el az uniós költségvetési megállapodást a jelenleg javasolt formájában. A 100 fős szenátusban a határozat mellett 49-en szavaztak, míg 47 kormánypárti, valamint egy független szenátor ellenezte azt. A dokumentum szerint a lengyel vétó sérti az ország gazdasági, politikai és stratégiai érdekeit.
Magyarországon a Fidesz-KDNP politikai többsége miatt egyértelműbb a helyzet, itthon az Országgyűlés már nyáron idevágó parlamenti határozatot fogadott el, amelynek jogi kötőereje ugyan nincs, de lényegében elvet mindennemű jogállamisági mechanizmust. Orbán Viktor magyar kormányfő ennek ellenére még nyáron megállapodott az EU-csúcson, és a mostani vétó belengetésénél is még csak azt szorgalmazta afféle feltételként, hogy tegyék lehetővé azt, hogy az Európai Bíróságon meg lehessen támadni a jogállami problémák miatt kirótt EU-pénzes szankciókat. Ez azonban benne van a javaslatban, pontosabban az EU alapszerződése tartalmaz egy kitételt, amely szerint a tagállamok a luxemburgi bírósághoz fordulhatnak a Tanács döntéseivel szemben, ezt tehát nem szükséges külön beleírni a rendeletbe, így a magyar követelés sokak számára érthetetlen.
Az európai büdzsét és a helyreállítási alapot érintő magyar vétóról és annak esetleges következményeiről ebben a cikkünkben, a jogállamisági mechanizmusról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az Európai Parlament frakcióvezetői még múlt szerdán bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a jogállamisági feltételekből, és az elfogadott uniós rendelet hatálybalépését követelik. Az Európai Néppárt is azt várja a Fidesztől, valamint Orbán Viktortól, hogy vonja vissza a vétófenyegetést, ezzel kapcsolatban az EPP európai parlamenti frakciójának szóvivőjével készítettünk interjút.
Ugyanakkor a múlt hétvégi uniós csúcson szinte alig esett szó erről az ügyről, hiszen a tagállamok állam- és kormányfői Angela Merkel német kancellárra bízták a helyzet megoldását. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki tehát a következő körben már közvetlenül az EU soros elnökségét ellátó német államfővel kell egyeztessen. Az ügyre pedig még két hétig nem kerül majd pont: a nagy döntés várhatóan csak a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson születik majd meg.
