Európai Néppárt: Meg fogjuk győzni a magyar kormányt

Európai Néppárt: Meg fogjuk győzni a magyar kormányt
Külföld
Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP) frakcióvezetője és Pedro López de Pablo, az Európai Néppárt (EPP) uniós frakciójának kommunikációs igazgatója - Fotó: European Parliament

Csak együtt fogjuk megszavazni az uniós költségvetést, a helyreállítási alapot és a jogállamisági rendeletet, és meg fogjuk győzni a magyar kormányt arról, hogy az elfogadott jogállamisági rendeletben lefektetett rendszer nemcsak tiszteletben tartja az Európai Tanács júliusi megállapodását, hanem pártatlan mechanizmus is – mondta a Telexnek az Európai Néppárt (EPP) uniós frakciójának kommunikációs igazgatója. Pedro Lopez de Pablo szerint az EPP nem mond le a jogállamisági mechanizmusról, a Fidesz tagságának kérdése pedig nagyon is napirenden van a pártcsaládon belül.

Uniós pletykák szerint ismét felélénkült a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságát övező vita, miután Orbán Viktor és kormánya politikai vétót jelentett be a hét elején a következő 7 éves uniós költségvetés, az úgynevezett NGEU, azaz egy 750 milliárd eurós segély- és hitelcsomag, valamint az ezek kifizetését feltételekhez kötő jogállamisági rendelettel szemben. Röviden a csütörtöki EU-csúcson is vita folyt (erről bővebben alább) az állam- és kormányfők között erről, de a pártbeli feszültségre Donald Tusk, a pártcsalád lengyel elnökének, valamint Manfred Webernek, az EPP európai parlamenti (EP) frakcióvezetőjének megszólalásai is utaltak, miközben a Fidesz uniós politikusai egyértelműen szembefordultak brüsszeli partnereikkel a kérdésben.

Interjúkérelemmel fordultunk Manfred Weber frakcióvezetőhöz a helyzet tisztázása érdekében, időhiányra hivatkozva azonban Pedro Lopez de Pablo, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának sajtó- és kommunikációs igazgatója válaszolt írásban a Telex kérdéseire.

Telex: Lesz következménye az Európai Néppárt parlamenti csoportjában annak, hogy a Fidesz képviselői elutasítanak minden, a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos jogalkotási folyamatot?

Pedro Lopez de Pablo (PLP):Nem, a frakcióvezetőnk, Manfred Weber szerint ez helyénvaló. Az eltérő véleményen lévő nemzeti delegációk más módon szavazhatnak a néppárti frakción belül. Az Európai Parlamentben nem létezik frakciófegyelem, így ön is bizonyára tudja, hogy nem is szankcionálhatóak azok az EP-képviselők, akik nem követik a képviselőcsoport szavazatát.

Telex: Másképpen: mi az EPP álláspontja a magyar kormány által bejelentett, így a Fidesz által is képviselt uniós költségvetési vétóval kapcsolatban?

PLP: Arra számítunk, meg fogjuk győzni a magyar kormányt arról, hogy az elfogadott jogállamisági rendeletben lefektetett rendszer nemcsak tiszteletben tartja az Európai Tanács júliusi megállapodását, hanem pártatlan mechanizmus is, mert egy olyan tanácsi határozattal zárul majd, amelyet az Európai Unió Bíróságán lehet megtámadni.



Telex: Magyarán igenis létezik majd jogorvoslat a mechanizmussal szemben. Manfred Weber a hétfői vétóbejelentés után a Twitter-oldalán azt írta: "Annak, aki tiszteletben tartja a jogállamiságot, nincs mitől tartania. A válságfinanszírozás megtagadása az évtizedek óta legsúlyosabb válságban, felelőtlenség." Az EPP-csoport elnöke azt gondolja, hogy a magyar és a lengyel vétó sodorhatja válságba Európát? Intézményi, erkölcsi, gazdasági vagy társadalmi válságra gondol?

PLP: A koronavírus-járvány már önmagában súlyos zavart okozott az európai társadalomban és gazdaságban. A júliusban elfogadott 1800 milliárd eurós csomag az EU válasza volt erre a válságra. A végrehajtás késleltetése csak a válság által leginkább sújtott államokat és polgárokat károsítja. Az EPP képviselőcsoportja arra számít, hogy az Európai Tanács olyan megoldást talál, amely nem késlelteti a folyamatot.

Telex: Mi az EPP-frakció álláspontja az Európai Parlamentben: támogatnának egy olyan kompromisszumot is, amelyből kikerül a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó feltétel?

PLP: Nem, mi azt a mechanizmust támogatjuk, amelyről a háromoldalú egyeztetésen a német elnökséggel megállapodtak az uniós intézmények – amint azt már szerdán is egyértelműen kijelentettük az Európai Parlament képviselőcsoportjainak többségével együtt.

Telex: Az EP elnöki értekezlete valóban egyértelművé tette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a következő költségvetési ciklusból származó uniós források felhasználása szigorú jogállamisági feltételektől függjön. Miért van erre szükség az EPP képviselőcsoportja szerint?

PLP: Az Európai Uniónak hatékony mechanizmusra van szüksége annak garantálásához, hogy a koronavírus-válság enyhítésére szánt hatalmas erőforrásokat csak azok az országok kapják meg, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot az uniós alapszerződés 2. cikkében kifejezett értékek szerint.

Telex: Ez tehát azt is jelenti, hogy az EPP-frakció és pártcsalád ragaszkodik a jogállamisághoz, és nem szavaz meg egy többéves pénzügyi keretet, illetve a koronavírus-válság utáni helyreállítási alapot (Next Generation EU) anélkül?

PLP: Az EPP képviselőcsoportja a három javaslatot egy csomagnak tekinti, és együtt fogjuk megszavazni a hármat.

Telex: Mi most a következő lépés, mi az EPP álláspontja a költségvetési tárgyalások ezen szakaszában?

PLP: A mi álláspontunk egyértelmű: támogatjuk a német elnökséggel folytatott tárgyalások során elfogadott három szöveget. Most a Tanács végleges álláspontjára várunk, hogy megszavazhassuk a megállapodást a plenáris ülésen. A három szöveg egyikében sem akarjuk újranyitni a tárgyalásokat a Tanáccsal.

Telex: És mindezek fényében mi lesz a Fidesz sorsa az EPP-n belül?

PLP: A képviselőcsoport az EPP pártszintű döntését követi. Amint az Európai Néppárt politikai közgyűlését újra meg lehet tartani, döntés fog születni – mivel Donald Tusk, az EPP-pártelnöke már világossá tette, hogy a párt tagságáról szóló szavazásra videokonferencián nem kerülhet sor.

Telex: Ezek szerint jelenleg is napirenden van a Fidesz kizárása?

PLP: A pártcsalád napirendjén van, mivel 13 nemzeti tagpárt kérte, hogy szavazzanak erről. A párt szabályai szerint az elnöknek ezt az indítványt szavazásra kell bocsátania a következő politikai közgyűlésen.

Telex: A Fidesznek még mindig lehet helye az EPP-ben?

PLP: Ez a döntés az EPP tagpártjait illeti.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszélget az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2018. június 28-án - Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI

Majd ha a járványnak vége

A Fidesz EPP-n belüli tagságát 2019 márciusában függesztették fel, a Néppárt európai parlamenti frakciójában viszont zavartalan a kormánypártok működése. Csakhogy szinte folyamatos a Fidesz körüli vita, hiszen a koronavírus járványkezelésben is sok kritika érte az Orbán-kormány hazai intézkedéseit, vagy inkább azok feltételezett irányát.

Donald Tusk például a nyáron – a pártcsalád egyéb tagpártjaival együtt – bírálta az első magyar koronavírus-törvényt, mert az szerintük "a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése" volt, mivel a kormány az alaptörvény alapján korlátlan időre hirdethet ki veszélyhelyzetet, de a jogszabály megadta a korlátlan idejű rendeleti kormányzás lehetőségét is Orbán számára. A második ilyen jogszabály már tartalmazza azt a 90 napos időkorlátot, amelyet korábban hiányolt az EPP is. Ennek ellenére még nyáron Orbán válaszlevelet írt Tusk aggodalmaira, ebben az állt többek közt, hogy ő most kizárólag azzal van elfoglalva, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból. A Fidesz néppárti tagságára utalva a miniszterelnök akkor azt írta: "Majd akkor tárgyalunk erről, ha a járványnak vége."

Tusk ezt követően jelentette be, hogy a szeptember 28-án esedékes ülésen a párt politikai közgyűlése nem szavaz a Fidesz néppárti tagságáról, mivel online került sor az ülésre, így nem lehetett biztosítani az ügyben leadott szavazatok titkosságát. Mindennek ellenére a Fidesz tagsága ismét napirendre került a hétfőn bejelentett politikai vétóval, amely a 7 éves uniós keretköltségvetés, valamint a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítási alap blokkolását jelenti. Összesen 1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652 000 milliárd forint sorsa a tét, amely része egy 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagnak a járvány elleni gazdasági károk megsegítésére.

Politikai és gazdasági sakk-matt

Nem olyan egyértelmű a helyzet jelenleg, hiszen hiába az egyelőre csak politikai, tehát nem formális vétó, Magyarország és Lengyelország egyetlen jogszabályt nem tudott blokkolni: a jogállamisági rendeletet, amelyet minősített többséggel elfogadtak már az Európai Tanácsban is a tagállamok. És nemcsak a néppárti állam- és kormányfők támogatták ezt, hanem megelőzően az Európai Parlamentben az EPP-frakció is – a Fidesz képviselőinek kivételével. Ezzel párhuzamosan, mint arra Pedro Lopez de Pablo is utalt interjúnkban, az EP képviselőcsoportjainak vezetői és az EP elnöke szerdai egyeztetésüket követően már közös közleményben szólították fel az uniós ügyekben a végső szót kimondó Európai Tanácsot, hogy az állam- és kormányfőkből álló testület tartsa magát az eredeti elképzeléshez.

"Mind az Európai Unió 2020 utáni többéves pénzügyi keretét, mind pedig a jogállamisági feltételrendszert illetően elért megállapodások lezárt megállapodások, semmiképpen sem nyithatók meg újra"

– írták az Elnökök Értekezlete után, amelyen az EP vezetése megerősítette az EP-nek az Európai Unió Tanácsával ismertetett álláspontját a többéves pénzügyi keretet, valamint a jogállamisági feltételekről szóló rendeletet illetően is.

Az uniós parlament már szeptember 16-án elfogadta az uniós bevételek forrásairól rendelkező határozatról, az úgynevezett saját forrásokról szóló véleményét, méghozzá időben ahhoz, hogy a Tanács és később a tagállamok ez év végéig ratifikálhassák azt. A jogállamisági kritériumokról szóló jogszabályt ugyanakkor még meg kell szavaznia az EP plenáris ülésének, ami már a jövő héten meg is történhet, és az eddigi nyilatkozatok alapján meg is fog történni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-án Brüsszelben, az Európai Parlament ülésén - Fotó: Jonathan Raa / NurPhoto / AFP

Semmi rendkívüli

Csakhogy a magyar kormány még csak utalást sem tett arra, hogy hajlandó lenne elfogadni bármilyen módon a jogállamisági rendeletet. Orbán Viktor péntek reggel azt mondta, hogy Soros György „utasításokat ad tulajdonképpen a brüsszeli bürokratáknak, hogy most akkor mit kell tenni”. A kormányfő itt Soros véleménycikkére, és a vétót övező uniós kritikákra utalt, szerinte ugyanakkor az, hogy viták vannak a költségvetésről, és hónapokig tart az elfogadása, természetes,

„nem látok ebben semmi rendkívülit”.

Ám egyelőre patthelyzet van, amit jól mutat az is, hogy a csütörtök esti informális uniós csúcson mindössze 15-20 percet csevegtek az állam- és kormányfők a lengyel-magyar vétóról. Itt az Európai Unió kormányfőinek videókonferenciájának résztvevői Angela Merkelt bízták meg, hogy a jogállamiság ügyében dolgozzon ki mindenki számára elfogadható megoldást. A német kancellár a konferencián a jogállamisághoz kötött hétéves költségvetésről azt mondta:

„Egyértelművé tettem, hogy szerintem jó és kiegyensúlyozott kompromisszumot találtunk a javaslattal.”

Merkel hozzátette, hogy továbbra is tárgyalnak a javaslatcsomagot megvétózó Lengyelországgal és Magyarországgal, és egyelőre nem keresnek más megoldást a költségvetési csomag és a mentőcsomag elfogadására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint nagy szükség lenne a gyors megegyezésre, mert komoly a válság.

Hogy az ominózus megegyezés tárgya mi lehetne, arról érdemben egyik fél sem nyilatkozik. Magyarán a vétó ügyének megnyugtató rendezésére még várni kell: a végső döntés várhatóan csak a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson születik majd meg.

A költségvetésről, illetve a Next Generation EU segély- és hitelcsomagról ebben a cikkünkben, a jogállamisági mechanizmusról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom