Megállapodtak az uniós vezetők: 2030-ra 55 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást

2020. december 11. – 15:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Elfogadták az uniós vezetők az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célt 2030-ra, írja az Euractiv. A klímacél volt az uniós csúcs egyik fő témája a költségvetés és a helyreállítási alap megszavazása mellett – ezzel a célkitűzéssel tudná teljesíteni az EU a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeit is.

Utoljára októberben tárgyaltak erről az Unió állam- és kormányfői, akkor viszont még nem tudtak megállapodni a kelet-közép-európai tagállamok, főleg Lengyelország, Csehország és Magyarország pénzügyi aggályai miatt, írja a Guardian. A helyreállítási alap és a költségvetés körüli megállapodás viszont lendített a zöld energiára való átállás tervein is.

A rekordösszegű, 1820 milliárd eurós pénzügyi keret legalább 30 százalékát fordítanák a megújuló energiaforrásokra való átállásra: olyan programokat és fejlesztéseket finanszíroznának belőle, amelyek a leginkább érintett szektorokat, régiókat és országokat támogatják. Többek között például Lengyelországot, ahol az energiaellátás 80 százalékát a szénerőművek biztosítják – a zöld energiára való átállás pedig 68,5 milliárd euróba kerülne az országnak 2030-ig. Emellett egyes szakszervezetek szerint 11 millió, főleg kelet-európai munkahelyet veszélyeztethet a klímasemlegességre való átállás:

„Olyan EU-tagállamokban, mint Lengyelország, Bulgária vagy Románia, egész régiók foglalkoztatása függ egyetlen, erősen szennyező iparágtól”

– mondta Luc Triangle, az IndustriAll szakszervezeti szövetség főtitkára. A McKinsey tanácsadócég jelentése szerint viszont bár a zöld átállás miatt megszűnhet 6 millió munkahely, új szektorokban akár 11 millió új jöhet létre. Ennek érdekében külön szolidaritási alapot állítanak fel a tíz legszegényebb EU-tagállam megsegítésére.

Atomenergiával a klímasemlegességért

A péntek reggeli megállapodás szerint az Európai Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, írja az MTI. Emellett az Euractiv arról is ír, hogy az EU „tiszteletben tartja a tagállamok jogát ahhoz, hogy maguk döntsenek az energiamix összetételéről, és a legmegfelelőbb technológiákat válasszák ki a 2030-as klímacél eléréséhez, beleértve az átmeneti technológiákat”.

Ilyen átmeneti technológiának számít a Bulgária által forszírozott földgáz, de például a nukleáris energia is, amiért a magyarok és a csehek lobbiztak.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést: ezzel szerinte „Európa vezeti a klímaváltozás elleni harcot”. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint pedig az új klímacél „biztosítja az utat a 2050-re kitűzött klímasemlegesség felé”.

Angela Merkel német kancellár szerint viszont a munka nagy része még hátra van, ugyanis most kezdődik a nemzeti stratégiák kidolgozása a célok megvalósítására. Emmanuel Macron francia elnök pedig a döntés után arról beszélt: az EU most bebizonyította, kész teljesíteni a célkitűzéseit, és képes döntéseket hozni a legfontosabb területeken – így a klímavédelem terén is.

>>> A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide >>>

Az uniós csúcs másik fontos fejleményéről, a költségvetési megállapodásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.