Együtt akasztaná meg a klímavédelmet is a lengyel és a magyar kormány

Nemcsak a költségvetés belebegtetett vétójáról, de a klímavédelmi vállalásokról is szó lesz a csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcson, írja a 444. Bár hetek óta szólnak cikkek a magyar és a lengyel kormány tervezett uniós költségvetési vétójáról, a napirenden ott lesznek azok a környezetvédelmi vállalások, amelyek igen súlyosan érintenék Lengyelországot.

>>> A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide >>>

Varsó ellenzéki polgármestere szerint a lengyel kormány a vétó elengedésének feltételéül szabhatja azt is, hogy enyhítsék a Lengyelországra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat – az országban ugyanis a mai napig a szénerőművek jelentik a legnagyobb energiaforrást. A 444-hez eljutott dokumentumok szerint pedig a magyar kormány is jelentős módosításokat követel az eredeti tanácsi javaslathoz képest.

A csúcson a tagállamok többsége azt akarja kimondani, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest. A jelenlegi hivatalos cél csak 40 százalék, holott ha 2050-re tényleg el akarja érni a teljes klímasemlegességet az Unió, ahhoz gyorsítani kell a károsanyag-kibocsátás csökkentésén.

Ezzel menne szembe a magyar kormány javaslata, ami szerint az egész EU számára maradna 55 százalék a követendő cél, de tagállamokra lebontva legyen elég az eddigi 40 százalékot elérni.

Szél Bernadett a blogposztjában azt írta, Magyarország már 2013-ra elérte a 40 százalékos csökkentést a nehézipar bedőlése miatt, azóta viszont visszájára fordult a trend, és már csak 33 százalékkal alacsonyabb a kibocsátás szintje, mint 1990-ben. A magyar javaslat szerint pedig a kormány csak azt ígérné meg, hogy 2030-ra visszatérünk a 2013-as állapothoz – ráadásul a 2030 és 2050 közötti célokról az Európai Tanácsban döntenének, úgy, hogy minden tagállamnak joga legyen vétózni.

Környezetvédelmi beruházássá minősítenék Paks 2-t

A javaslatban arról is ír a magyar kormány, hogy szeretnék, ha az EU kimondaná a technológiai semlegességet – így például a nukleáris beruházásokat is beszámítanák a környezetvédelmi célra elköltött pénzekbe. Bár az ötletet hevesen ellenezné a Zöldeket is magában foglaló osztrák kormány és Luxemburg is, fontos szövetségese lehet Magyarországnak az atomenergiára építő Franciaország, és a földgáz zölddé tételéért küzdő Bulgária is.

Azonban míg a kormány itthon igyekszik „klímabajnoknak” eladni magát, nemzetközi szervezetek szerint egyre rosszabb Magyarország klímavédelmi teljesítménye. A CCPI-index legfrissebb kiadása szerint míg Svédország, Nagy-Britannia és Dánia élen jár a környezetvédelemben, hazánk a második leggyengébb ország klímavédelem szempontjából az Unióban – csak Szlovénia van mögöttünk ebből a szempontból.

Arról, hogy az Európai Parlament javaslata hogyan tenné 2050-re klímasemlegessé az Európai Uniót, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.