Nem csak Deutsch, a Fidesz európai néppárti tagsága is a tét

2020. december 16. – 07:47

frissítve

Nem csak Deutsch, a Fidesz európai néppárti tagsága is a tét
Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én – Fotó: Szecsődi Balázs /  Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán derül ki, szavaz-e az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciója Deutsch Tamás kizáráról. A fideszes képviselő azzal akasztotta ki az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, hogy a frakcióvezető Manfred Weber megjegyzését a Gestapo és az AVH érveléséhez hasonlította. Az erőviszonyok alapján nem egyértelmű, hogy lesz szavazás és hogy ott kétharmados többséget szereznének a kizárás támogatói. A helyzet Deutsch mandátumának sorsától függően az EPP-ben elszigetelődött Fidesz kilépéséhez, de a párt felfüggesztett státuszának rendezéséhez is vezethet. Deutsch bocsánatot kért Webertől, ami arra utal, hogy a Fidesz inkább maradna a pártcsaládban, bár ez nem jelenti, hogy a kormánypárt szakítana a brüsszelezéssel és ne kacsingatna továbbra is az EU-szkeptikus pártok felé. A kormány eközben több német cégnek költségvtési támogatást nyújtott újabb, munkahelyteremtő beruházásaikhoz, jelezve, hogy az ipari diplomácia legalább annyira fontos, mint a politikai.

„Remélem, szerdán lesz szavazás Deutsch Tamás tagságáról, a kezdeményezés az Európai Néppárt (EPP) asztalán van” – mondta a Telex kérdésére az EPP osztrák képviselőinek vezetője. Ő a pártcsaládon belül az első számú támogatója volt annak, hogy zárják ki a Fidesz EP-képviselőjét, miután a Gestapo és az ÁVH érveléséhez hasonlította az EPP frakcióvezetőjének gondolatmenetét.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) színeiben az EP-ben 1999 óta dolgozó Othmar Karas megerősítette, hogy szerdán az EPP 15 fős elnöksége tart megbeszélést, utána jön az EPP parlamenti frakciójának találkozója, ahol – a mostani állás szerint – szavaznak Deutschról.

A gyűlést online tartják, akkor lesz határozatképes, ha az Európai Parlamentben lévő EPP-frakció képviselőinek több mint 50 százaléka bejelentkezik. Deutsch kizárása akkor lehetséges, ha arra a jelen lévő képviselők több mint kétharmada szavaz.

Karas szerint minden EP-képviselőre sértő lenne Deutsch hasonlata, hiszen ott kizárólag demokratikus pártok vannak, ám az különösen felháborító, hogy náci és sztálinista erőkhöz épp saját pártcsaládjának tagját hasonlította.

Mit mondott Deutsch?

Az EPP frakciójában magát 12 fővel képviseltető Fidesz – amelytől formálisan elkülönülten van egy KDNP-s képviselő is – EP-képviselőjeként adott interjút Deutsch Tamás a Magyar Nemzetnek, amelyben egy újságírói kérdésből és egy válaszból adódott össze Weber összevetése a náci és kommunista erőszakszervezettel:

„Manfred Weber egy hét végi lapinterjúban azzal érvelt, hogy amennyiben az igazságszolgáltatás függetlensége és a média szabadsága is maradéktalanul megvalósul Magyarországon, a kormánynak nincs félnivalója a jogállamisági feltételrendszertől. A hazai ellenzék soraiból is gyakran hangoztatják ezt. Mit gondol, valóban ennyire egyszerű a képlet?

– A Gestapo és az ÁVH is ugyanezt mondta: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója. De nagyon is jól emlékszünk arra, hogy a valóságban önkényes politikai döntések alapján bárkit, bármikor, bármiért meg lehetett büntetni.”

Meglesz a többség?

Már a 15 fős elnökségi ülés is akadályt gördíthet a szavazás elé, bár ez inkább meglepő volna: a többség ott a németeken múlik, a CDU-nak és a CSU-nak két-két tagja van az elnökségben. Előbbiek között van Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, utóbbiak között Manfred Weber, akinek személyében Deutsch a Fidesz legszorosabb, bajor szövetségesét haragította magára. (Igaz, a Fidesz már azt is ellenezte, hogy Weber legyen az Európai Bizottság elnöke, ám ebből a CDU jött ki jól, hiszen Von der Leyené lett a poszt.)

Orbán Viktor az Európai Néppárt frakcióülésén Strasbourgban, Manfred Weberrel, az EPP frakcióvezetőjével 2018. szeptember 11-én – Fotó: MTI Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Most kézenfekvőbb, hogy a CDU és a CSU inkább utat enged a szavazásnak – kérdés, hogy ezen változtat-e, hogy Deutsch másodszor is bocsánatot kért, ami jelzi, hogy

a Fidesz inkább félrerántaná a volánt, mielőtt elsősorban a CDU/CSU-val, másodsorban az EPP-vel összeütközne.

Mindenesetre az EPP elnöke, a lengyel Donald Tusk, az osztrák, a finn, a román és a holland tagok biztosan a szavazás megtartását támogatják, az olasz, bolgár elnökségi tagok inkább nem, a spanyol, az ír, a francia és a portugál elnökségi tagok ingadozhatnak, ezért döntő a német állásfoglalás.

Az elnökségi ülés után következik a 187 fős frakció ülése, itt valójában nem egyértelmű, hogy meglesz-e a kétharmados támogatás: a Fidesz kizárása az EPP-ből formálisan a koronavírus miatt húzódik – mert arról csak élőben lehetne szavazni, online nem –, de valójában kérdéses, hogy ahhoz meglenne-e a szükséges többség, miután a német CDU/CSU 29 és franciák 8 képviselője mellett azt ellenzik a szlovén, a bolgár, a képviselők is – és természetesen az egy KDNP-s képviselő is. Ez önmagában 59 képviselő, a teljes EPP csaknem harmada. Kérdés persze, hogy a Fidesz kizárását ellenzők Deutsch kizárását is ellenzik-e – ez nem feltétlenül van így, de nem kizárt, hogy a két bocsánatkérés után már fedi egymást a két halmaz.

A 444.hu EPP-s forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a szavazáson nem veszik figyelembe a tartózkodást, azaz csak a kizárás melletti és elleni szavazatok aránya számít – így kell meglennie a kizárást támogatók kétharmadának, amennyiben maga az ülés határozatképes, tehát a 187 képviselő több mint 50 százaléka jelen van. (Ezt az egyébként bevett szavazási metódust a Fidesz megtámadta, amikor az EP így fogadta el a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést.)

Ugyanakkor a Deutsch kizárása mellett érvelők szerint meglesz a kellő többség, ha valóban szavazásra kerül sor szerda este:

„A Fidesszel való kapcsolat két éve egyre fagyosabb, és most már nem maradt egy vékonyka szál sem, ami összekötne minket” – nyilatkozta Brüsszelben a Telexnek Petri Sarvamaa. A finn liberális konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (Kok) képviselője szerint már kívülállóknak érzik magukat a Fidesz képviselői, pedig a párt korábban sokat tett az EPP-hez. „Sokszor gondolkodom el azon, mi ment félre. Keserűséget látok körülöttük, ma már szemkontaktust is nehéz velük találni. Az elsöprő többség nem hajlandó azon az úton menni, ahol a Fidesz jár.” Sarvamaa szerint ideje már a Fideszt is kizárni az EPP-ből, ez tavasszal megtörténhet, hiszen a párt lényegében már „felmutatta a középső ujját az EPP-nek”. A jogállamiságról szóló vita azt jelzi, hogy a Fidesz nem osztja az EPP alapvető értékeit. „Ez nem egy demokratikus párt és nem egy demokratikus állam útja, de a Fidesz úgy döntött, azon megy tovább.”

Ami Deutschot illeti, Sarvamaa szerint „hihetetlen a nyilatkozat”, „ilyen szavaknak semmi keresnivalójuk nincs a pártban”. „Világos, hogy ha valaki ilyen kifejezéseket használ, akkor szándékosan és mélyen meg akar sérteni valakit. Nem vágsz képen olyat, aki a családodban fontos a számodra” – mondta Sarvamaa, aki szerint ha Deutsch tagságának sorsa nem is dőlt el, nagyon részletesen meg lesz vitatva. Szájer József járványügyi szabályozást megszegő szexorgián való részvétele szerinte egy szomorú történet, amely persze politikailag érzékeny, hiszen Szájer és pártja egészen mást hirdetett keresztényalapú retorikájával, mint ahogyan a Fidesz által megszavazott alkotmány szerzője – és egyben az EPP alelnöke –, de távozása után ez az ügy közvetlenül nem befolyásolja a Fidesz és az EPP egyébként is régóta érezhető kölcsönös elidegenedését.

Ami nem öl meg, az erősít

A bocsánatkérés alapján tehát Deutsch – és vele együtt a Fidesz, amelynek tagságát másfél éve függesztették fel – maradna a pártcsaládban.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Igaz, ez a békülés sem egészen egyértelmű: miközben Deutsch bocsánatot kért, Orbán Viktor az EU-s költségvetési vita előtt azt mondta, „irány a Farkasverem” – márpedig ez az egyik magyar elnevezése Hitler egykori főhadiszállásának, a Wolfsschanczének –, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy nap alatt Hollandiában, Dániában és Helsinkiben is tárgyalt az EU-szkeptikus pártok vezetőivel, majd arról posztolt, hogy „itt az ideje, hogy még erősebben fellépjünk Brüsszel migrációt támogató politikájával szemben”. Igaz, a két utóbbi megjegyzés nem közvetlenül az EPP-t érinti, bár szavakban bizonyosan nem a maradás szándékát erősíti.

„Az már a Fideszen múlik, hogy a szavazás után a párt hogyan dönt” – mondta a Deutsch kizárását kezdeményező, már idézett Othmar Karas.

A szavazás esélyeiről német és francia EP-képviselőknél is érdeklődtünk, de végül nem nyilatkoztak. Nem reagált megkeresésünkre Deutsch Tamás sem.

Bár a várhatóan szerdai szavazás újabb konfliktusnak látszik a Fidesz és az EPP egy része között, olyan fejezetként is értelmezhető, amely tisztázhatja a két fél viszonyát:

  • ha a bocsánatot is kérő Deutschot kizárják, akkor a Fidesz erre hivatkozva léphet ki az EPP-ből, elkerülve, hogy végül a pártcsalád zárja ki;
  • ha viszont Deutsch marad – vagy mert az elnökségi ülés után szavazás sem lesz, vagy mert nem lesz meg a kétharmad –, akkor a Fidesz megerősödve elkezdhet tapogatózni a formálisan mindkét fél által felfüggesztett tagsági státusz visszaállítása érdekében.

A német cégek a Fidesz aduásza

A Fidesz azonban többet is tesz Deutsch bocsánatkérésénél, tudva, hogy nem csak a parlamenten múlik a jó kapcsolat Németországgal. A Direkt36 szeptemberi cikkében mutatta be a Fidesz régóta tartó, nagyon tudatos szövetségépítési stratégiáját – ebbe rontott bele a CSU-s Weber legestapózása –, amelyben kulcsszerepet játszanak a magyarországi német cégek, elsősorban az autóipar, amelyek nagy állami kedvezményekkel valósíthatták meg magyarországi beruházásaikat. A cikket jegyző Panyi Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben megy a politikai vita Brüsszelben, a magyar kormány 15 milliárdos költségvetési támogatással dobta meg a Mercedes 35 milliárd forintos beruházását, amely megalapoz Kecskeméten a tisztán elektromos autók gyártásának – erről Szijjártó Péter számolt be.

Kedden pedig, megint csak a külügyi és külgazdasági miniszter arról posztolt, hogy a német Bock magyarországi vállalata 282 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy 606 milliós beruházáshoz. Szijjártó a nemesvámosi beruházásról szóló bejegyzésének azt a címet adta: Új szövetségesünk.

Zártak már ki náci párhuzam miatt

Elsőre kérdésesnek tűnhet, hogyan lehet egy képviselőt kizárni a pártcsalád frakciójából, ha közben a párt, amelynek színeiben az adott képviselő az EP-ben ül, pártként tagja a kizárásra készülő pártcsaládnak. (Más kérdés, hogy az EPP-ben a Fidesz tagsága másfél éve fel van függesztve.)

A pártcsaládban lévő tagság és a parlamenti képviselőcsoport-tagság két különböző dolog. A képviselők egyénileg tagjai az Európai Parlamentben az EPP-frakciónak, onnan tehát az EPP képviselői zárhatják ki, függetlenül a képviselő saját párttagságától. Jogi ellentmondás tehát nincs, a Fidesz nem jogi, hanem politikai szempontból kerülne abba a helyzetbe, hogy logikusabb lenne, ha Deutsch kizárása után a többi 11 fideszes távozzon a frakcióból – rajtuk kívül egy KDNP-s képviselő ül az EPP magyar tagjai között.

A Telex friss híreit itt találja >>>

Nem lenne azonban példa nélküli a kizárás: az EPP 2008-ban épp így vált meg a brit konzervatívok egyik képviselőjétől, ismét csak anélkül, hogy a toryk szakítottak volna az EPP-vel. (A képlet bonyolultabb: a frakció teljes neve Európai Néppárt-Európai Demokraták – EPP-ED – volt. Az ED 1992-ben elvesztette önállóságát, és csatlakozott az EPP-hez, de a brit konzervatívok nem léptek be a pártcsaládba, csak EP-képviselőik léptek be az EPP–ED-frakcióba.)

Daniel Hannah akkor közvetve Adolf Hitlerhez hasonlította az EP német elnökét, Hans-Gert Pötteringet. Legalábbis ez volt az értelmezése annak, amit Hannan mondott egy parlamenti vitában, tiltakozva az ellen, hogy népszavazások nélkül, a tagállamok ratifikálásával lépjen életbe a népszavazáson megbukott európai alkotmány funkcióját betöltő Lisszaboni Szerződés:

„Csak az ön iránti nagyrabecsülésem és elismerésem az akadálya annak, hogy ezt az Ermächtigungsgesetzhez hasonlítsam, amelyet 1933-ban szintén a parlamenti többség tett lehetővé.”

Hannan nem sokkal később elmondta, természetesen senki sem fasiszta az EP-ben, így Hans-Gert Pöttering sem, csupán az eljárás visszásságára akarta felhívni a figyelmet. Kijelentése után három héttel azonban szavazás útján kizárták, ekkor a függetlenek közé ült. Egy évvel később a brit Konzervatív Párt is végleg szakított az EPP-vel, és Hannan részvételével megalakították az ECR-t, amíg a brexit nyomán az összes brit képviselő – Hannan például 21 év után – végleg ki nem vonult az Európai Parlamentből.

Deutsch bocsánatkérése arra utal, hogy a Fidesz a konfrontáció ellenére mégsem követné a toryk útját, egyelőre leginkább abban bízik, hogy a szavazáson nem lesz meg a kétharmados többség Deutsch kizárásához.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!