Úgy alakult, hogy Orbán Hitler főhadiszállásához hasonlította Brüsszelt
2020. december 10. – 16:35
frissítve
„Már csak egyetlen dolgom van, hogy bemenjek a farkasverembe” – mondta videóbejegyzésében Orbán Viktor, mielőtt Brüsszelben megkezdődött volna az EU 1800 milliárd eurós költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó 750 milliárd eurós járványügyi helyreállítási alap körüli vitáról szóló újabb forduló, amelyre azért van szükség, mert Magyarország és Lengyelország megvétózná azt, amennyiben változatlan formában megmarad a költségvetésből és az GNEU-ból lehívható forrásokhoz kötött jogállami kitétel.
A farkasverem annyira hangsúlyos, hogy ezt a címet kapta Orbán Instagramján is a videó.
A videó a Facebookra is felkerült, aztán eltűnt, aztán megint megtaláltuk, de a cikk élesítésekor megint hiába kerestük. (Azóta újból elérhető lett itt.)
Tartalmilag a farkasverem talán az oroszlán barlangját is jelentheti, de azóta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Demeter Szilárd Európát Soros gázkamrájához hasonlította, Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Gestapo és az ÁVÓ érveléséhez hasonlította az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber egyik megjegyzését, furcsának tűnhet a hasonlat megválasztása, a Farkasverem ugyanis nem annyira ismeretlen objektum, hogy ne tűnjön csibészes kikacsintásnak a szó használata.
Ez a lengyelországi Gierłoż (német nevén Görlitz)mellett fekvő titkos erőd volt Adolf Hitler főhadiszállása a keleti fronton, a Szovjetunió megtámadása kezdetétől. 1941 nyarától a következő bő három év nagy részét itt töltötte Hitler: összesen csaknem 800 napot, itt érte a von Stauffenberg által végrehajtott robbantásos merénylet is. Utoljára 1944 november 20-án járt az objektumban, ahonnan már a végállomást jelentő berlini főhadiszállásig vezetett az útja. A hat és fél négyzetkilométeren elterülő objektum javát 1945-ben a szovjetek érkezése előtt felrobbantották.
A lengyelül Wilczy Szaniec, németül Wolfsschanze, magyarul Farkasverem helyszíne múzeumként jelenleg is látogatható.
