A belarusz ellenzéknek ítélte a Szaharov-díjat az Európai Parlament. A díjazottak között a börtönben lévő Marija Kolesznyikova és a külföldre kényszerített elnökjelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja, valamint bebörtönzött férje és az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics is.
Az elcsalt elnökválasztás ellen harmadik hónapja tüntető belarusz ellenzék vezetőinek ítélte az Európai Parlament az idei Szaharov-díjat – írta a Belsat.eu. Az emberi jogokért való kiállást elismerő díjnak név szerint tíz díjazottja van: többségük belarusz börtönökben ül – Szergej Tyihanovszkij, Marija Kolesznyikova, Nyikolaj Sztatkevics – vagy külföldre kényszerült, mint Szvatlana Tyihanovszkaja elnökjelölt – akit az EU több országa az elnökválasztás valódi győztesének tekint – és Szvetlana Alekszijevics, aki 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Az ellenzék David Sassoli az EP brüsszeli plenáris ülésén gratulált a díjat elnyerő belarusz ellenzék képviselőinek bátorságukért, kitartásukért és elhatározottságukért. Szavai szerint az ellenzék egy önmagánál sokkal erősebb ellenféllel szállt szembe és tart ki ellene. Azonban olyan dolog áll a pártjukon, amelyet puszta erő soha nem tud legyőzni: az igazság – idézte az MTI Sassolit. „Mi mellettetek vagyunk” – mondta az EP elnöke.
A díjjal annak a koordinációs tanácsnak a felállítását is elismerték, amely ellen az Alekszandr Lukasenko vezette Belarusz hatóságai eljárást indítottak, államellenes tevékenység gyanújával.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Lukasenko 26 éve vezeti az 1991-ben függetlenné vált volt szovjet tagköztársaságot. A 9,5 milliós országban a tiltakozások augusztus 9-én kezdődtek, amikor Lukasenko – zsinórban hatodszor – 80 százalékos eredménnyel nyerte el újabb öt évre az elnöki mandátumot. A bizonyítékok alapján elcsalt választást az EU több országa nem ismeri el, Lukasenkót az EP persona non gratának nyilvánította.
A békés tüntetésekkel szemben a hatóságok rendkívül keményen léptek fel, tízezer embert állítottak elő, ezrek kerültek sérülésekkel kórházba. A tüntetések lendülete azonban nem tört meg, patthelyzet alakult ki Belaruszban, így a konfliktus további elhúzódása várható. Moszkva némi várakozás után kiállt ugyan az országot 26 éve vezető Lukasenko mellett, ám a Kreml aktívan nem avatkozik bele a helyzet kezelésébe, Lukasenkóra bízva, hogy megoldást találjon a konfliktusra.
Eközben az azonosítatlan, maszkban fellépő rendőrök és speciális egységek tagjainak sorra szivárognak ki személyes adataik, ami előrevetíti a jogi számonkérést Lukasenko vereségének esetére. A napokban az ország 2017-es fitnessbajnoka, Lilia Szalimgarejeva elvált férfjétől, miután a tüntetők ellen fellépő kommandósról fénykép került ki, majd Timur Griskov személyes adatai is nyilvánosságra kerültek.
A Szaharov-díjat 1988-ban alapította a szovjet hidrogénbomba atyja, Andrej Szaharov. A Szovjetunió legfiatalabb akadémikusa – aki már 32 évesen megkapta a tagságot – tudományos munkássága mellett hamar a leszerelés, a hidegháborús megbékélés és a demokratikus átalakulás mellett állt ki, lehetőségei szerint már a sztálini éra utolsó éveiben is kiállva az üldözöttekért.
A hetvenes években az emberi jogi szerveződés kulcsfigurája lett a Szovjetunióban. 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, amit személyesen nem vehetett át. 1980-ban belső száműzetésre ítélték – Moszkvából Gorkijba – mai és történelmi nevén Nyizsnyij Novgorodba – kényszerítették, ahonnan csak a Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által indított peresztrojka idején szabadulhatott.
A Szaharov-díj tavalyi kitüntetettje a Kínában élő Ilham Tohti volt, aki az elismerést az üldözött ujgur közösség jogaiért folytatott küzdelmeiért kapta, 2017-ben Igor Szencov ukrajnai orosz rendező, akit a Krímet Ukrajnától elcsatoló Oroszország börtönzött be. Belaruszból harmadik alkalommal jött díjazott: 2006-ban Alekszandr Milinkevics elnökjelölt, 2004-ben a belarusz újságírószövetség elnöke kapta a díjat.