Uniós tényfeltáró delegáció: Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon, nem átlátható a közpénzek elköltése

2021. október 01. – 16:19

frissítve

Uniós tényfeltáró delegáció: Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon, nem átlátható a közpénzek elköltése
Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) – a delegáció vezetője beszél az EP delegációjának sajtótájékoztatóján az Európa Pontban 2021. október 1-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket.

Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.

A Zöldek francia képviselője vezette azt a tényfeltáró küldöttséget, amit az EP állampolgári jogi bizottsága küldött Magyarországra. A delegáció szerdán érkezett meg Budapestre, Delbos-Corfield elmondása szerint pedig találkoztak többek között kormánytagokkal, újságírókkal, civil szervezetekkel, kutatókkal, művészekkel, bírókkal és ellenzéki politikusokkal is.

Az EP-képviselő péntek délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a látogatásról eredetileg 2019-ben döntöttek, és 2020 márciusában utaztak volna Magyarországra, a koronavírus-járvány miatt viszont csak most volt erre lehetőségük. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai és a szélesebb jogállami környezet.

Judith Sargentini 2018-as jelentése után ugyanis egy hetes cikkelyes eljárás kezdődött el a magyar kormány ellen: a riport szerint fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit. Az EP-delegáció szerint viszont az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet, erről idén júliusban – a melegellenes magyar „pedofiltörvény” miatt – egy állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament.

Nagyon érdeklődtek a delegáció iránt

„Nagyon zsúfolt, de eredményes volt az elmúlt három napunk. Több mint száz emberrel beszélgettünk és hallgattuk meg őket tapasztalataikról, amelyek segítenek majd árnyalt képet kialakítani arról, hogy mi történik Magyarországon a jogállamisággal és annak különböző megnyilvánulási formáival”

– mondta Gwendoline Delbos-Corfield. A delegációba a Európai Parlament összes képviselőcsoportja delegált egy-egy tagot, a radikális baloldaltól a szélsőjobboldalig. Igaz, a találkozók többségén csak a baloldali, liberális frakciók küldöttei és a jobbközép Európai Néppárt képviselője vett részt. „Reggel 8-tól este 9-ig folyamatosan találkozókon vettünk részt, de természetesen sajnáljuk, hogy nem mehettünk bele mélyebben az egyes beszélgetésekbe.”

2011 óta nem járt hasonló delegáció Magyarországon, holott „az ilyen látogatások alapvető alkotóelemei az Állampolgári jogi bizottságban végzett munkánknak”. Az eheti látogatás a hetes cikkelyes eljárás keretében jött létre, ami most az Európai Parlament után az Európai Tanács elé jutott – az eljárásban viszont az EP tanácsokat adhat a Tanácsnak, „amivel kötelességünk élni is” az EP-képviselő szerint.

„Nagyon meglepődtem, mennyire érdeklődnek irántunk, EP-képviselők iránt, nem mindenhol kapunk ekkora figyelmet”

– mondta Delbos-Corfield. Három napos látogatásuk során nemcsak információt gyűjtöttek, de próbálták felmérni „az uralkodó tendenciákat, és beazonosítani, hogy milyen körülmények között működnek a különböző kormányzati és civil szervezetek”. Elmondása szerint a látogatás után folytatják a munkát, és decemberben „egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést” terjesztenek majd be az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság állapotáról.

Nem került szóba a melegellenes törvény, de a Pegasus igen

Nem volt mindenhol egyszerű helyzetben az EP-delegáció: a zöldpárti képviselő szerint a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehéz volt szót érteni a beszélgetőpartnerekkel, sőt, „volt olyan médiaszereplő, aki beszélgetés helyett egyszerűen csak egy viccnek nevezett minket, és távozott”. Bár a héttagú delegáció szeretett volna találkozni Orbán Viktorral is, a Népszava arról írt, hogy a miniszterelnök elutasította a megkeresést. Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Telexnek erről azt mondta:

„A kormány nevében az igazságügyi miniszter fogadja a delegációt.”

Varga Judit erről több Facebook-posztban is megemlékezett a napokban: csütörtökön arról írt, hogy a LIBE-bizottság delegációja azért jött Magyarországra, „mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény”. Szerinte az Európai Parlament „bevándorláspárti és LMBTQ-propagandát támogató többsége képtelen elfogadni, hogy mi Magyarországon megvédjük gyermekeinket és családjainkat”, a LIBE-bizottságnak pedig „nincs beleszólása abba, hogyan neveljék a magyar szülők a gyermekeiket”. A tárgyalóbizottsággal Varga csütörtök délután találkozott, posztja szerint „maréknyian” álltak fel „egy sereggel szemben”.

Gwendoline Delbos-Corfield beszél az EP delegációjának sajtótájékoztatóján – Fotó: bődey János / Telex
Gwendoline Delbos-Corfield beszél az EP delegációjának sajtótájékoztatóján – Fotó: bődey János / Telex

Delbos-Corfield elmondása szerint viszont a melegellenes magyar törvényről nem volt szó a kormánnyal való tárgyalások során, a delegáció ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott pontokra akart kitérni – 2018-ban pedig még előjele sem volt annak, hogy a magyar kormány a melegeket tenné a kormányzati kommunikáció célkeresztjébe. Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb ügye, a Pegasus-botrány viszont szóba került a találkozókon:

„Több kérdés is volt a Pegasusról, a kormánykritikus (és több esetben megfigyelt) média és a civil szereplők felé, ahogyan az igazságügyi miniszter felé is. Varga Judit szerint a parlamentnek erről küldtek információkat, de nem tud többet erről nekünk nyilatkozni, és egyébként is az adatvédelmi hatóságok kezében van az ügy”

– mondta az EP-delegáció vezetője, aki szerint a Pegasus-üggyel viszont még foglalkoznia kell az Európai Parlamentnek – ugyanis egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a magyar kormány az uniós kormányok közül egyedüliként újságírókat és közszereplőket figyelt meg a kémszoftverrel.

Varga Judit mellett az EP-képviselők találkoztak többek között Pintér Sándor belügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és a Médiatanács tagjaival is, akiket a médiapluralizmusról kérdeztek:

„Szerintük többféle nézetű média is létezik Magyarországon, ami mutatja a pluralizmust. Amikor viszont rákérdeztünk arra, hogy a közszolgálati médiában, az állami médiában fontos közéleti szereplők egyáltalán nem jutnak szóhoz, azt válaszolta a Médiatanács, hogy nem az ő feladatuk, hogy biztosítsák azt, hogy mindenki egyenlő arányban jusson szóhoz a közmédiában.”

Gwendoline Delbos-Corfield szerint ráadásul a delegáció arra jutott – az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséhez hasonlóan –, hogy 2018 óta csak tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon: „Történtek ugyan fejlemények, mint például a reformok az igazságügyi rendszerben, ezek azonban nem tették függetlenebbé a bíróságok működését. Nem lett transzparensebb a közpénzek elköltése sem, a vagyonkezelő alapítványok létrejötte komoly aggodalomra ad okot, a veszélyhelyzet folyamatos fenntartása miatt pedig több politikai döntést is úgy hozhat meg a kormány saját hatáskörben, amit alapvetően nem indokol semmi.

Fontos, hogy tudjuk, hova kerülnek az uniós források, hiszen ezeknek a jó és átlátható felhasználása rendkívül fontos minden tagállam számára. Elkerülhetetlen a transzparencia, de nem kaptunk érdemi garanciát erre, így ez továbbra is aggaszt minket.”

Az EP-képviselő szerint nincs is az Európai Unióban vita arról, mit jelent a jogállamiság: „Bírói függetlenség, szabad média, szabad választások – ez a jogállamiság. 2004-ben, amikor Magyarország az unióba lépett, akkor elfogadta ezeket az értékeket, és mindannyiunk számára kötelező betartani ezeket.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!