EP: A szélsőbaltól a szélsőjobbig mindenki elítélte a Pegasus-botrányt, kivéve a Fideszt

2021. szeptember 15. – 19:12

frissítve

EP: A szélsőbaltól a szélsőjobbig mindenki elítélte a Pegasus-botrányt, kivéve a Fideszt
Az Európai Parlament plenáris ülése 2021. szeptember 15-én – Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig európai konszenzus alakult ki az Európai Parlamentben arról, hogy a Pegasus-ügy elfogadhatatlan botrány, ezért alapos vizsgálatra van szükség. Különösen sokan emelték ki Magyarországot a szerdai vitán Strasbourgban, hiszen ahogyan arról korábban is írtunk, több körülmény is erősen utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot magyar közszereplők, újságírók, üzletemberek, politikusok vagy éppen diákok ellen.

A nyáron kipattant botrány témáját egyetlen felszólaló próbálta elterelni: Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerint ugyanis a magyar titkosszolgálatok semmilyen illegális tevékenységet nem folytatnak, kormányzati és nem kormányzati szervek is ellenőrzik a munkájukat, felszólalásába pedig még egy kis gyurcsányozás is belefért.

Mit tudott erről Orbán Viktor?

„Elfogadhatatlan a mások mobiltelefonján való kémkedés. A magánélethez való jog mindenkit megillet, ezt az Emberi Jogok Európai Egyezményében is lefektették, és csak egyes esetekben, például bűnügyekben lehet ezt megengedni” – mondta az Európai Unió Tanácsának nevében Anže Logar szlovén külügyminiszter. Szerinte ha felmerül annak a gyanúja, hogy nem bűnüldözés miatt vették igénybe a Pegasus kémszoftvert, az „nemcsak a politikai környezetet mérgezi meg, de általános bizalmatlanságot és félelmet is ébreszt” az emberekben.

Éppen ezért van szükség uniós kiberbiztonsági stratégiára Logar szerint, amivel egyetértett az Európai Bizottság (EB) részéről felszólaló Didier Reynders is. Az uniós igazságügyi biztos szerint viszont az ügyet a tagállami kormányoknak és szerveknek kell kivizsgálniuk:

„Tudjuk, hogy a magyar adatvédelmi hatóság már eljárást indított augusztus 5-én, és várhatóan a nyomozás végével, körülbelül két hónap múlva több információt is megosztanak majd a nyomozás menetéről a hatóságok”

– mondta Reynders, aki arra kérte a magyar hatóságokat, járjanak el transzparensen az ügyben. A biztos arról is beszélt, hogy az újságírók kibertámadás elleni védelme része lesz annak az újságíró-védelmi törvénynek, amiről még az EB elnöke, Ursula von der Leyen beszélt szerda délelőtt az évértékelőjében.

Didier Reynders az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén – Fotó: Yves Herman / Pool / AFP
Didier Reynders az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén – Fotó: Yves Herman / Pool / AFP

Az Európai Parlament frakciói egyhangúlag ítélték el a Pegasus-botrányt, a szélsőbaloldali képviselőktől kezdve a szélsőjobboldalig. A legnagyobb képviselőcsoport, a Néppárt szerint az ügy „nyilvánvaló támadás a demokrácia ellen világszerte”, és jól mutatja, mennyire ki van téve az Európai Unió a kibertámadásoknak.

„Az ügy komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon tesz-e az EU eleget azért, hogy biztonságos hely legyen az újságírók és a politikai aktivisták számára – miközben önkényuralmi rezsimek felől érik őket támadások

– vetette fel Sandra Kalniete EPP-s képviselő – Komolyan kell vennünk minden támadást a sajtó ellen, különösen, ha az az unióban történik, ahogy azt láttuk Magyarország esetében.” Frakciótársa, Juan Ignacio Zoido Álvarez szerint a Pegasus-szoftver „rossz kezekbe került, és elfogadhatatlan célokra használták”.

A szociáldemokrata S&D frakció képviselője, Pierfrancesco Majorino arról beszélt, „nem elégedhetünk meg az NSO magyarázatával, miszerint minden a szabályok szerint történt”, és „Magyarországnak is meg kell magyaráznia, mit tett ezzel a szoftverrel”. Nacho Sánchez Amor szerint a Pegasus „egy katonai szintű fegyver egy kiberháborúban, nevezhetjük akár egy digitális fegyvernek is”, a német szocdem Andreas Schieder szerint pedig a botrány „egy újabb mélypont a kémkedések történetében”.

„Szisztematikusan megsértették a jogállamiságot és a demokráciát azzal, hogy kormányok az ellenfeleik ellen használták ezt a szoftvert, amivel az életüket sodorták valódi veszélybe (…) Fontos tisztázni, hogy hol használták ezt a szoftvert, milyen alapon, és mit tudott erről Orbán Viktor”

– mondta a szintén német S&D-s Birgit Sippel.

Szárnyas lóból trójai faló

„Az újságírás nem bűnözés, ennek ellenére bűnözőkként figyeltek meg újságírókat” – mondta a liberális Renew Europe frakció német képviselője, Moritz Körner. Frakciótársa, a holland Bart Groothuis szerint „Európa nem engedheti meg, hogy külföldi cégek és külföldi országok rombolják az európai demokráciát”, Izrael kormánya pedig „pont ezt engedte meg, amikor eladta a szoftvert Orbán Viktor kormányának”. „Orbán kémkedése nyilvánvaló külföldi befolyásolás” – tette hozzá az EP-képviselő.

Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu találkozója még 2019 februárjában – Fotó: Israeli Prime Ministry Press Office / Anadolu Agency via AFP
Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu találkozója még 2019 februárjában – Fotó: Israeli Prime Ministry Press Office / Anadolu Agency via AFP

A Zöldek részéről Saskia Bricmont belga EP-képviselő azt mondta, a Pegasus-botránnyal „új korszakba értünk a megfigyelésekben, ugyanis magáncégek végzik ezeket autoritatív rezsimek nevében”. Kivételes módon ezzel egy álláspontra jutott a jobboldal szélén ülő képviselőkkel: a konzervatív Assita Kanko szerint az, hogy olyan európai vezetőket is megfigyeltek a szoftverrel, mint például Emmanuel Macron, „veszélyezteti az európai demokráciát és a szabadságot”, ezért nemzetközi együttműködésre van szükség a kiberbiztonság érdekében.

„A Pegasus a görög mitológia szárnyas lova volt – de úgy tűnik, ez most egy trójai faló lett, amit kémkedésre használnak. (…) Adófizetői pénzből finanszíroztak megfigyeléseket egyes európai államok. Nem hiszem el, hogy ennek még mindig nem lett következménye – nem lehet engedni, hogy egy EU-tagállam ilyen szoftvert használjon”

– mondta a radikális baloldal képviselője, Cornelia Ernst. A szélsőjobbos frakciókat tömörítő ID frakcióból pedig Gilles Lebreton arról beszélt, reméli, hogy „a bűnösöket megtalálják, mert a magánélet védelme alapvető”.

Korlátozás és felhatalmazás nélkül

Több magyar EP-képviselő is felszólalt a vitában: a jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a globalizáció korában valódi veszélyt jelentenek a megfigyelések – és abban különböznek a demokráciák a nem demokratikus rendszerektől, hogy átlátható-e, kit, mikor és miért figyelnek meg.

„Magyarországon korlátozás nélkül, felhatalmazás nélkül használták ezt politikusok, üzletemberek, újságírók ellen”

– mondta az EP-képviselő. Donáth Anna, a Momentum képviselője pedig arról beszélt, független európai vizsgálóbizottságot kell felállítani az ügyben, aminek „felelősségre kell vonnia Orbán Viktort”.

Ahogyan azt a cikk elején is írtuk, Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője is felszólalt a szerdai vitán, szerinte azonban nincs is miről beszélni: az Orbán-kormány hivatali ideje alatt a titkosszolgálatok „semmilyen illegális tevékenységet” nem folytattak, munkájukat pedig kormányzati és nem kormányzati szervek is ellenőrzik. Egyperces felszólalásában viszont megemlítette, hogy szerinte „a baloldal kormányzás idején, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt” történtek titkosszolgálati botrányok, a szervek ráadásul annak idején szorosan együttműködtek az orosz szolgálatokkal.

Lényegében óvatosan beismerték

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A kormány először ezt tagadta, később azonban

lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket.

Nemrég derült ki, hogy nemcsak 2018-ban és 2019-ben, de idén is bevetették az izraeli fejlesztésű kémfegyvert: tavasszal több alkalommal is feltörték Páva Zoltán telefonját, aki korábban az MSZP-ben politizált, most pedig az ellenzéket nyíltan támogató Ezalenyeg.hu nevű portált üzemelteti. A Direkt36 információi szerint lehetséges, hogy Páva Zoltán ellenzéki médiatulajdonos Pegasusszal történt megfigyelése összefügg azzal, hogy egy általa vezetett cég dolgozik a Demokratikus Koalíciónak.

A témával foglalkozó összes cikkünket és videónkat itt találja meg. Ebben a videóban pedig röviden összefoglaltuk, miről is szól a botrány:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!