Von der Leyen: Minden eszközzel megvédjük az európai értékeket, és ezzel a szabadságot

200 millió dózisnyi vakcinát ajánl fel az Európai Unió a világ rászoruló országainak, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda délelőtti évértékelő beszédében. Von der Leyen az EB-elnökök hagyományos évadnyitó felszólalásában arról beszélt, hogy bár egy évvel ezelőtt bizonytalan volt, lesz-e ilyen hamar egy hatékony vakcina a koronavírus ellen, mostanra nemcsak az európaiakat látták el vakcinákkal, de az EU adakozott is a világ több mint 130 országának. „Erre egyedül mi voltunk képesek” – mondta Von der Leyen.

Az Európai Unióról szóló beszédben Von der Leyen hangsúlyozta a fiatalok szerepét, a klímaváltozás kérdését, de szó volt emellett a helyreállítási alapról, egy új európai mikrochip-programról, a kiberhadviselésről, szomszédságpolitikáról – valamint a jogállamiság és a médiaszabadság kérdéséről is. Bár Magyarországot nem emelte ki példaként, az EB-elnök szerint több országban is aggasztó az európai értékek helyzete, ezeket pedig „minden eszközzel meg kell védeni”.

A kihívásokban mutatkozik meg, mennyire vagyunk erősek

„Szerintem sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy amíg a saját helyzetük állt a járvány alatt, addig a világ rohant előre” – kezdte az évértékelőt Von der Leyen – „De ahogy látom az Unió állapotát, egy erős szellemet érzek mindenben.” Az EU egyik alapító atyját, Robert Schumant idézve arról beszélt, „Európának közös akaratra van szüksége”, ez pedig sikeresen megmutatkozott a koronavírus-járvány idején. Míg a vakcinaprogrammal sikerült az uniós polgárok jelentős részét beoltani a vírus ellen, a helyreállítási alappal újra tudják indítani a tagállamok gazdaságát, a Zöld New Deallel pedig elősegítik a klímaváltozás elleni küzdelmet.

„De a koronavírus-járványnak még nincs vége. A következő év egy újabb kihívás lesz majd (…) és igazán az ilyen kihívásokban tűnik ki a lélek ereje – és hiszek abban, hogy erősek vagyunk. Ha úgy gondolkozunk Európáról, ahogyan a fiataljaink – reflektíven, határozottan és tettre készen – akkor az Unió is erősebb lesz”

– mondta a Bizottság elnöke. „Egy év nagyon hosszú a járványok tekintetében. Amikor egy évvel ezelőtt önök előtt itt álltam, nem gondoltam volna, hogy mostanra lesz majd egy hatékony vakcina. Azonban az elmúlt egy évben nem csak az európaiakat láttuk el vakcinákkal, de adakoztunk is a világ több mint 130 országának – erre egyedül mi voltunk képesek.”

Azt viszont Von der Leyen hozzátette, hogy az oltási programot egyes uniós tagállamokban, és világszinten is fel kell gyorsítani, és elő kell segíteni az mRNS-vakcinák terjesztését elsősorban Afrikában. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2022 közepéig 200 millió dózisnyi oltást adományoz a legrászorulóbb országoknak – jelentette be beszédében az EB-elnök.

Képes volt az EU tanulni a hibáiból

„Tavaly arról beszéltem, hogy egy európai egészségügyi unióra van szükség” – mondta Von der Leyen, szerinte ez pedig mostanra létre is jött.

Következő célként ezért egy olyan új egészségügyi programot jelölt ki, ami szerinte 2027-re biztosítja majd, hogy egyetlen járvány se okozzon a jövőben akkora kihívást, mint a koronavírusé.

„Megmutattuk, hogy ha együtt mozgunk, képesek vagyunk nagy tetteket véghezvinni” – emelte ki Von der Leyen az uniós covid-igazolványt, amit mindössze három hónap alatt sikerült megvalósítania az EU intézményeinek: „Amíg a világ többi része csak beszélt róla, Európa meg is csinálta.” Emellett szerinte fontos volt a múlt hibáiból is tanulni, hiszen míg „az Unió széthúzása miatt” az előző gazdasági válságból évekig tartott a kilábalás, mostanra már 19 tagállam GDP-szintje ott tart, mint 2020 legelején.

A NextGenerationEU helyreállítási alap pénzeiből többek között a digitális átállást is elősegítenék, „mikrocsipek nélkül viszont nincs digitalizáció” – mondta az EB elnöke – „Azonban most éppen ezen alkatrészekből van globális hiány, hiszen Ázsiára szorulunk ezen a téren. Éppen ezért minden erőnkkel változtatni kell ezen a helyzeten – egy európai csipprogramra van szükség, hogy a gyártás tekintetében se szoruljunk másokra.”

Európának önállóbban kell mozognia a világban

Von der Leyen a csipprogram mellett bejelentett egy fiataloknak szóló programot is: az Alma nevű kezdeményezés az Erasmus mintájára biztosítaná, hogy a fiatal uniós polgárok munkát vállalhassanak egy másik tagállamban. A Bizottság elnöke szerint a jövő generációja nagyon tudatos, éppen ezért kell figyelni rájuk, különösen az Európa jövőjéről szóló mostani uniós konferencia idején. A konferencián fontos pont lesz a klímaváltozás elleni küzdelem is:

„Görögországtól Franciaországig az erdőtüzek, Nyugat-Európában pedig az áradások megmutatták, hogy a kílmaváltozás valódi probléma, amit egyedül az ember okoztott. De ha az ember okozta, akkor az ember meg is tudja ezt akadályozni”

– mondta Von der Leyen, kiemelve a zöld átállást segítő Zöld New Deal kezdeményezést, és azt a vállalást, miszerint az összeurópai károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal csökkentik az 1990-es értékhez képest.

Az Unió belső ügyei mellett a Bizottság elnöke beszélt a külkapcsolatokról, így a váratlanul gyors afganisztáni kivonulásról is: „Mindent meg kell tennünk azért, hogy biztonságba kerüljenek azok, akik el akarják hagyni az országot, és meg kell akadályoznunk, hogy az országban éhezés törjön ki. Meg kell vizsgálnunk azt, hogyan érhetett véget a misszió ilyen módon, a megoldás viszont biztosan nem a kevesebb együttműködés.” Szerinte Európának többet kell önállóan mozognia a geopolitikában, és stabilitást kell biztosítania a világ több térségében – de persze elsősorban a közvetlen környezetében.

Ezért van szükség Von der Leyen szerint egy védelmi unióra, és egy közös információs központra is – emellett szorosabban együttműködne a szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államok, és a nyugat-balkáni országokkal is. Azt viszont hangsúlyozta, hogy egyes partnerségeket újra kell alkotni, ugyanis „bár jó a nemzetközi kereskedelem, de ez soha nem történhet az emberek méltóságának és szabadságának kárára. Az emberi jogok nem eladóak semmilyen áron.” Ezzel az EB-elnök valószínűleg az ujgurokat ért kínai jogsértésekre utalt, amelyekről korábban mi is beszámoltunk.

A belarusz határhelyzetről Von der Leyen azt mondta, Minszk hibrid hadviselést folytat a lengyel, a litván és a lett határhoz küldött menekültekkel, amit elítélnek – ezzel együtt viszont szerinte létre kell hozni egy európai migrációs rendszert.

A szabadság az európai lélek része

Évértékelő beszédének utolsó részében a Bizottság elnöke kitért arra is, mi a helyzet az uniós intézményekkel szemben kvázi hadüzenetet kiáltó kormányokkal. Bár Von der Leyen név szerint nem emelte ki a magyarországi és a lengyelországi helyzetet, azt viszont igen, hogy „egyes tagállamokban aggasztó az európai értékek helyzete”.

„A társadalmak, amelyek a demokráciára és a közös értékekre épülnek, a bizalmon alapszanak. Ez a bizalom hozott össze minket a második világháború után, a Vasfüggöny leomlásával pedig az új tagállamok is ennek akartak a részévé válni: szabadok akartak lenni, biztosítani akarták az állampolgári jogokat, be akarták fejezni az állami kémkedést, és harcolni akartak a korrupció ellen. Azt akarták, hogy szabadjon másnak lenni a többségnél”

– mondta Von der Leyen – „Ez a lelkünk része, ezt foglaltuk bele az európai szerződésekbe, és kötelességünk megvédeni ezeket az értékeket. Az Európai Bíróság is erre törekszik, az ítéleteit pedig minden tagállamnak be kell tartania.” Szerinte a korrupció elleni harcban minden eszközzel fel kell lépni, az értékek védelme pedig egyben a szabadság védelmét is jelenti: „A szeretet szabadságát, az akarat szabadságát, és a szabadságot a félelem alól.”

A beszéd végén kiemelte, hogy „van egy szabadság, ami minden mást megmutat: ez a média szabadsága”. Az elmúlt években három európai tagállamban, Máltán, Szlovákiában és Hollandiában is történt újságíró-gyilkosság, többeket pedig támadnak és fenyegetnek „azért, mert be akarnak számolni egyes eseményekről”. Erre szeretne reagálni az Európai Bizottság azzal, hogy jövőre törvényt hoznának az Európai Unióban a média szabadságától, ami védelmet nyújtana a médiában dolgozók számára.