Pegasus-ügy: A kormány egy hét alatt eljutott az óvatos beismerésig, miközben semmire sem válaszolnak érdemben

Kanyargós utat tett meg Pegasus-ügyben a kormányzati kommunikáció. Az elmúlt öt napban szinte minden vezető kormánytag megszólalt a leghallgatási botrányról, kis túlzással mondtak mindent, és annak az ellenkezőjét is. A július 18-án kipattant nemzetközi ügyben öt napnak kellett eltelnie, míg megszólalt Orbán Viktor, aki közölte a hivatalos kormányzati álláspontot.

• Nagy Katalin kérdése a Kossuth Rádióban: „A nyomásgyakorlás egyik eszközének tekinthetjük azt, hogy külföldi sajtóorgánumokban megjelent az, hogy itt lehet, hogy embereket hallgattak le Európában meg a világ más részein, és lehet, hogy Magyarországon is?”
• Orbán VIktor válasza: „Lehet így spekulálni, de én nem szeretem a túlságosan bonyolult spekulációkat, az egyszerűbb dolgokban jobban hiszek. Ezzel az üggyel kapcsolatban a belügyminiszter egyébként mindent elmondott, amit el lehetett mondani.”

Ha ebből, illetve az elmúlt napok nyilatkozataiból indulunk ki, akkor kijelenthetjük, hogy a kezdeti tagadást követő lebegtetés után a kormány lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket, így újságírókat, politikusokat, üzletembereket, nagypályás ügyvédet és civil szereplőt is.

Az Orbán által hivatkozott Pintér-állítás ugyanis az, hogy 2010 óta Magyarországon senkit sem hallgattak le illegálisan. Ezzel a miniszter nem cáfolta, hogy megtörténtek a sajtóban megjelenő lehallgatások, hanem mondataiból az következik, hogy minden lehallgatás – így ha azok a Pegasus kémszoftverrel történtek is – jogszerűek voltak. Ebből a szempontból

a kormányzat kíváncsi szemeinek kedvez a rendkívül flexibilisan alkalmazható hazai jogszabályi környezet, amely értelmében lényegében bárkit le lehet hallgatni, legálisan.

Erről beszélt 2016-ban Pintér is, és a TASZ jogi szakvéleménye is ebbe az irányba mutat.

A másik figyelemre méltó körülmény, hogy a kormány meg sem próbálta tagadni, hogy vásároltak a Pegasusból, amelyről 2019-ben még azt állította a közmédia is, hogy latorállamokban ellenzékiek megfigyelésére is használják. A hivatalos mondás pillanatnyilag az, hogy „ilyen eszközökre minden országnak szüksége van”, de hogy pontosan milyen technológiákkal történnek a lehallgatások, az nem nyilvános adat. Ebből következően valószínűleg a magyar állam soha nem fogja hivatalosan elismerni, hogy rendelkezik-e a Pegasussal vagy sem. Ugyanakkor az, hogy nem cáfolják, az NSO korábbi munkatársának állítását erősíti, amely szerint a magyar kormány is vásárolt a duva kémszoftverből. (Ezt az egykori alkalmazott a német Die Zeitnek mondta, majd a Washington Post is erről írt.)

De mivel minden ország csinál ilyesmit titokban, így itt ügy sincsen – ahogy fogalmazott Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ezzel a kormány a saját szempontjából öt nap alatt lekerekítette a nemzetközi szinten várhatóan még további hullámokat vető Pegasus-botrányt, azonban számos kérdés nyitva maradt.

Természetesen a legfontosabb, hogy ha megvásárolta az állam a Pegasust, akkor melyik állami szakszolgálat használta azt. Az eddigiek alapján, ha ezt a kormányzat használta belföldön, akkor ki lehet zárni az Információs Hivatalt, illetve a katonai elhárítást; szóba jöhet viszont az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a Nemzeti Védelmi Szolgálat vagy esetleg a TEK is. Ezek közül egyelőre csak az AH-ra kérdeztek rá konkrétan, Pintér pedig nem cáfolta a Telexnek, hogy a szolgálat használhatta az izraeli szoftvert.

Továbbra is kérdés, hogy ki dönthetett a megfigyelésekről. Néhány hónapja írta meg a 168 óra, hogy az elmúlt öt évben jelentősen megszaporodtak az igazságügyi miniszter által jóváhagyott titkos információgyűjtési műveletek, Varga Judit különösen sok ilyet hagyott jóvá az elmúlt hónapokban. A miniszter kérdésünkre azonban azt mondta, hogy valójában nem is ő, hanem Völner Pál engedélyezi vagy utasítja el a megfigyeléseket:

Ennél is fontosabb, hogy mi volt az az államérdek, amely indokolttá tette, hogy célba vegyék például Chickán Attilát, Varga Zoltán üzletembert, Bánati János ügyvédet, Gémesi György politikust vagy Panyi Szabolcs és Szabó András újságírókat?

Ezekre mind rákérdeztünk Varga helyettesénél, Völner azonban eddig sem telefonon, sem emailben nem válaszolt, ahogy az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya sem. A lehallgatott személyek/célpontok közös vonása, hogy kritikusan viszonyulnak az Orbán-rendszerhez, saját logikájából fakadóan többüket ellenségként kezeli őket a hatalom, ez pedig inkább arra utal, hogy nem államtitkári, hanem magasabb szinten dönthettek a megfigyelésről.

Eközben a Pegasus szoftverrel lehallgatottak köre pedig tágul, már nem lehet azt mondani, hogy csak a rendszer „ellenségei” kerültek célkeresztbe, hanem

az Orbán-kormány két volt államtitkárának (Aszódi Attila, Weingartner Zsolt) telefonszáma is feltűnt a listán.

A két politikusban közös, hogy nem voltak hajlandóak mindenben teljesíteni a központi akaratot; a hatalmi érdek helyett a saját területeiket szakmai szempontokat is igyekeztek követni. A kormánytagok lehallgatása azért is izgalmas, mert az NSO állítása szerint a kiberfegyvert csak terrorizmus és súlyos bűncselekmények felderítésére adják el. Ahogy a rendszer kritikusainak esetében, úgy Aszódi és Weingartner esetében sem merült fel eddig, hogy ilyen tevékenységben lennének érintettek, pláne, hogy utóbbi jelenleg is Palkovics László főtanácsadója.

Az Orbán-kormány ülésén szóba sem került, Franciaországban összeült a nemzetbiztonsági és védelmi tanács

Aszódi és Weingartner számának felbukkanása a listán új perspektívát nyit meg a Pegasus-ügyben, mert nagyon úgy néz ki, hogy kormánypárti, kormányzati emberek is célszemélyekké váltak. Ha a központi hatalom nem csak a kritikusainak megfigyelésére használta a kényfegyvert, hanem a belső kör „ellenállásának” letörésére is, akkor senki sem lehet igazán nyugodt. A spekuláción túl érzékelni is lehet ilyen hangulatot, a botrány kipattanása óta többen, a kormányzati körökből is próbálják megtudni, rajta van-e a számuk a listán, őket is megfigyelhették-e, és ha igen, milyen információkat gyűjtöttek róluk.

A lehallgatási ügy NER-en belüli szála két irányból is lényeges lehet. Egyrészt, okozhat bizalmi válságot, ha például kiderül, hogy voltak miniszterek, akik tudtak arról, hogy milyen célokra alkalmaznak egy csúcstechnológiájú kémszoftvert, míg mások nem. Másrészt erősítheti a belső összetartást, vagy legalábbis visszafoghatja a kibeszélőket, ha bárki gondolhatja azt, hogy róla is van valami kényes a megfelelő helyen.

Ha a vidéki polgármestertől, államtitkáron át Orbán egykori miniszteréig és a Fidesz egykori csúcsoligarchájának fiáig terjed a névsor, akkor valóban bárkinek a neve előkerülhet, akár a legszűkebb körből is.

Ugyanakkor az elmúlt napokat tematizáló botrány politikai következményei egyelőre nem igazán látszanak. A kormány szerint nincs ügy, és már mindent elmondtak, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség ugyanakkor több feljelentés nyomán nyomozást rendelt el titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt. A cél annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, milyen.

Bár Szijjártó a Telex kérdésére beszélt arról, hogy az Információs Hivatal ki fogja vizsgálni, hogy milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak a Pegasus-botrány mögött, a szándéknyilatkozat elhangzásán túl nem úgy tűnik, hogy a kormány véresen komolyan venné, hogy az államtitkárai is a lehallgatási célpontjai közé kerültek. Eközben Franciaországban Emmanuel Macron telefonszámot és telefont is cserélt, a francia nemzetbiztonsági és védelmi tanács pedig rendkívüli ülést is tartott, amelyen jóváhagyták az elnökre vonatkozó biztonsági protokollt az incidens miatt. Gulyás Gergely elmondása szerint a szerdai nyúlfarknyi kormányülésen nem került szóba a nemzetközi lehallgatási ügy.

Az ellenzéki pártok a botrány óta többnyire saját útjukat járták a témában. Volt, aki lemondásra szólította fel a kormányt, más írásbeli kérdést nyújtott be, az ügyet azonban eddig nem igazán lovagolták meg. Pénteken jutottak el először odáig, hogy közösen álljanak bele a témába egy közlemény erejéig, amelyben arra kérték a fideszes képviselőket, hogy ne hátráltassák a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának munkáját, és az érintettek menjenek el az ülésre.

A Pegasus kémszoftver botrányával kapcsolatos összes írásunkat és videónkat itt találja.