Szijjártó a Telexnek: Az Információs Hivatal kivizsgálja, milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak a Pegasus-botrány mögött

Legfontosabb

2021. július 19. – 14:18

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szijjártó Péter hétfőn délelőtt Komáromban találkozón vett részt V4-es külügyminiszterekkel, utána pedig sajtótájékoztatót tartott. Az eseményre a Telex stábja is elment, kollégáink a Pegasus-botránnyal kapcsolatos kormányzati állásfoglalásról érdeklődtek.

Munkatársunk azt a kérdést tette fel a külgazdasági és külügyminiszternek, hogy megvásárolta-e a magyar állam vagy bármelyik állami hatóság, szakszolgálat az NSO-tól a Pegasus nevű kémszoftvert (az izraeli cég ugyanis azt állítja, kizárólag állami szerveknek adják el a terméküket).

„Erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezem”

– kezdte a miniszter válaszát. Mint mondta, hétfőn reggel megkérdezte az egyetlen általa felügyelt szolgálatot, az Információs Hivatalt, amelynek a vezetője arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek.

A Telex tőled függ. Segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással!

Szijjártó elmondása szerint Magyarországon megvan a módja annak, hogy a titkosszolgálatokat kormányzati és parlamenti eszközökkel ellenőrizzék. Ha a parlament nemzetbiztonsági bizottság úgy dönt, hogy ebben az ügyben szükséges ülés összehívása, akkor az Információs Hivatal vezetője ott lesz, és elmondja ugyanezt a választ.

„Hogy ebből fakadóan lehet-e bármilyen felelőssége vagy hatásköre az IH-nak… kértem az IH főigazgatóját, hogy legyen kedves ezt a kérdést áttekinteni:

milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak ezen információk mögött? Milyen titkosszolgálati érdekek amögött, ha ez valóban megtörtént, kinek az utasítására, kinek az érdekében, ha meg nem történt meg, akkor milyen titkosszolgálatok koordinációjával került sor egy ilyen nemzetközi kommunikációs akcióra?”

– mondta Szijjártó. Szerinte ha az IH bevonása szükséges lesz a jogszabályok alapján, akkor ezt meg fogják tenni, és amit lehetséges, azt nyilvánosságra hozzák.

Ezután Szijjártó Péter megkapta azt a kérdést, hogy az IH vajon jól végzi-e a munkáját, ha egy ilyen ügy a sajtóból derül ki. A miniszter erre úgy reagált, a jogszabályok világosan rendelkeznek, melyik szolgálatnak mi a feladata, ezen túl nem végezhetnek feladatokat. Ezért kérte az IH vezetőit, nézzék meg, kell-e lépéseket tenniük.

Ezután kollégánk megkérdezte a minisztert arról, hogy az IH-n kívül más kormányzati szerv használhatta-e a Pegasust, illetve hogy lesz-e szó a botrányról a következő kormányülésen, Szijjártó rákérdez-e majd Orbán Viktornál az ügyre. Arról is érdeklődött, Szijjártó szerint kinek állhatott érdekében, hogy a magyar kormánnyal szemben kritikus újságírókat, ellenzéki politikusokat és közszereplőket figyeltessen meg a Pegasus segítségével.

A miniszter válaszában közölte: találgatásokba nem szeretne belemenni,

amikor pedig azt mondja, hogy nincs tudomása valamiről, akkor kormányzati álláspontot közöl, magyarán a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről.

Hétfőn több helyszínen próbáltunk kormánytagokat és fideszes politikusokat megszólaltatni a Pegasus-ügyről, hamarosan videóval jelentkezünk ebben a témában.

Mi az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni meg vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, de ha erre most nincs ideje, vázlatosan összeszedtük a legfontosabb pontokat egy külön cikkben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!