Ha csak három perce van képbe kerülni a Pegasus-botrányról, ezt a cikket olvassa el

2021. július 19. – 07:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 tényfeltáró csapata vett részt ebben, cikkük itt, a Telexen jelent meg. Ha most nincs ideje a hosszú és szövevényes sztori minden részletére, összefoglaljuk röviden.

  • A teljes cikket itt olvashatja.
  • A Pegasus egy okostelefonokat (Android és iOS egyaránt) támadó profi kémszoftver, egy kiberfegyver, amivel nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit lehet lehallgatni, de hozzáfér a telefonon tárolt mindenféle adathoz: például emailekhez és egyéb üzenetekhez, fotókhoz, videókhoz. A fejlesztője az NSO nevű izraeli cég, ami csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el a programot más országoknak.
  • A tényfeltáró újságírói hálózat az NSO egyik adatbázisát szerezte meg, ami a cég ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a kutatás szerint NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki. Kiderült, hogy bár hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehet bevetni a Pegasust, legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen is.
  • Ilyen ország például Azerbajdzsán, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, India, Kazahsztán, Marokkó, Mexikó, Ruanda, Szaúd-Arábia és Togo.
  • És ilyen ország Magyarország is. Több mint 300 magyar célpont szerepelt az adatbázisban. Önmagában az, hogy itt feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemély ellen biztosan be is vetették a Pegasust, és a telefonját fel is törték. De sok esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.
  • Világszerte eddig több mint 200 újságírót azonosítottak az adatbázisban, ők jellemzően a felsorolt tíz országban tapasztalható korrupcióról, hatalommal való visszaélésről írnak. Olyan lapok és hírügynökségek munkatársai vannak az érintettek között, mint a Wall Street Journal, a CNN, a New York Times, az Al Jazeera, az El País, az Associated Press, a Le Monde, a Bloomberg, az Agence France-Presse, az Economist, a Reuters vagy a Financial Times.
  • A 2018-ban meggyilkolt Washington Post-újságíró, Dzsamál Hasogdzsi családi és baráti körének, köztük a menyasszonyának és a fiának a telefonjára is telepítették az NSO kémprogramját, és a Hasogdzsi-gyilkosság feltárásán dolgozó magas rangú török tisztviselők után is kémkedtek a Pegasusszal.
  • Magyar célpontként sikerült azonosítani négy újságírót és egy fotóst: a Direkt36-tól Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást (náluk a telefonok vizsgálata ki is mutatta, hogy a készülékeiket feltörték az NSO szoftverével); Dercsényi Dávidot, a Hvg.hu korábbi munkatársát; és egy negyedik újságírót, aki nem akarta, hogy megnevezzék a cikkben. Az ötödik érintett egy szintén névtelenséget kérő magyar fotós volt, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
  • Szintén a célpontok között szerepelt Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa (többek között a 24.hu, a Nők Lapja és még több tucatnyi online és nyomtatott lap kiadója), és több üzletember, akik Varga házában vettek részt egy vacsorán 2018-ban. Az utólagos vizsgálatok itt is megerősítették, hogy legalább egy vendég telefonját biztosan feltörték az NSO programjával.
  • Az adatbázisban ott van Simicska Lajos, egykori szuperbefolyásos kormányközeli oligarcha fia és egyik legközelebbi bizalmasa is. Mindketten a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor Simicska már összeveszett Orbánnal, és a médiabirodalma nyíltan támadta a kormányt. (Simicska egyébként közismerten nem használ okostelefont, így őt magát ezzel a szoftverrel nem lehetett célba venni.)
  • Több más magyar közszereplő is feltűnik a célpontként kiválasztottak között, köztük egy tekintélyes ügyvéd és egy ellenzéki városvezető, róluk hétfőn közlünk cikket.
  • Azt nem tudni, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert a magyar célpontok ellen, de több körülmény is erősen utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot. Számos információ mutatja azt is, hogy Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
  • Az adatbázisban szereplő telefonszámok között olyan célszemélyeket is sikerült beazonosítani – például elítélt bűnözőket –, akik ellen a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat. A tényfeltáró projekt több más ország esetében is arra jutott, hogy a helyi hatóságok a kiberfegyvert egyszerre használják az előírásoknak megfelelően és visszaélésszerűen.
  • A magyar kormány az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyit közölt, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy „Magyarország jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
  • A cikkben megszólal jó néhány érintett, akinek a száma ott van a célpontok adatbázisában, olyan is, akinél bizonyított, hogy megfigyelték. Kiderül az is, hogy nagyjából mennyibe kerül a Pegasus.

A Telex az olvasói hozzájárulásokból tartja fenn magát. Kevesebb mint 3 percig tart beállítani a rendszeres vagy alkalmi támogatást a Telex számára, ha megteheti, kérjük, segítse a munkánkat!