Világszerte újságírókat és jogvédőket céloztak meg a Magyarországon is bevetett izraeli kémfegyverrel

Újságírókat, jogvédőket, tudósokat, politikusokat, ügyvédeket, üzletembereket és más civileket is célba vettek az NSO izraeli kiberbiztonsági cég ügyfelei, jellemzően autoriter vagy korrupt államok – derítette ki a párizsi székhelyű Forbidden Stories (FS) által vezetett nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt. A Pegasus néven ismert kémszoftver használói által elkövetett visszaéléseket feltáró csapathoz összesen 17 szerkesztőség 80 újságírója csatlakozott, Magyarországról a Direkt36 volt az egyetlen partner.

A magyar vonatkozásokról itt írtunk.

A Forbidden Stories cikke szerint mintegy 50 ezer olyan telefonszám szivárgott ki hozzájuk és az Amnesty International (AI) jogvédő szervezethez, amelyeket az izraeli NSO Group nevű, a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét kifejlesztő izraeli cég ügyfelei megfigyelésre kiválasztottak.

Az NSO által kifejlesztett Pegasus kémszoftver távolról, akár a telefon felhasználójának bármilyen közreműködése (pl. linkre kattintás) nélkül is képes megfertőzni a készüléket.

Ezt követően a Pegasus működtetői gyakorlatilag bármihez hozzáférnek a telefonon, még a titkosított üzenetküldő alkalmazások (Signal, WhatsApp stb.) tartalmához is, de a készülék mikrofonját és kameráját is be tudják titokban kapcsolni.

A lista önmagában még nem jelenti azt, hogy az azon szereplő számokhoz tartozó telefonok mindegyike ellen ténylegesen be is vetették a kémszoftvert és hogy sikeresen fel is törték a készülékeket.

A nyomozásnak technikai hátteret nyújtó Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet biztonságtechnikai szakértői megvizsgáltak 67 olyan készüléket, amelyek a kiszivárgott adatbázis alapján célpontjai lehettek kémszoftveres támadásnak. Ezek közül 23 esetben megállapították, hogy valóban feltörték a telefont Pegasusszal, 14 esetben pedig a behatolásra tett kísérletre utaló nyomokat találtak.

A maradék 30 vizsgálatnál nem volt ilyen eredmény, de számos esetben ennek az volt az oka, hogy a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok. Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján az AI stábja egyértelműen meg tudja állapítani a készülék feltörését. De még az Android-telefonok között is volt három, amelyek megfigyelési kísérletek jeleit mutatták, találtak ugyanis rajtuk sms-eket, amelyek a Pegasus nyomait viselték.

Az FS szerint a pozitív vizsgálati eredmények már csak azért is figyelemre méltók, mert a kémszoftvert úgy alkották meg, hogy a működése minél kevésbé legyen észrevehető.

Újságírók célkeresztben

Az NSO állítása szerint ők kizárólag külföldi kormányoknak, állami szerveknek adják el kiberfegyvernek minősülő terméküket, amit csak terrorizmussal és a legsúlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban lehet használni. Ehhez képest a nemzetközi újságírócsapat arra jutott a 2016-ig visszamenő, összesen több mint 50 országból származó telefonszámot tartalmazó lista vizsgálata után, hogy az NSO külföldi ügyfelei közül több mint tíz olyan van, amely rendszeresen visszaél a Pegasusszal.

Ezek az országok, valamint az általuk megfigyelésre kiválasztott összes telefonszám:

• Azerbajdzsán – több mint 1000
• Bahrein – közel 3000
• Egyesült Arab Emirátusok – több mint 10 000
• India – több mint 2000
• Kazahsztán – közel 2000
• Magyarország – több mint 300
• Marokkó – több mint 10 000
• Mexikó – több mint 15 000
• Ruanda – több mint 3500
• Szaúd-Arábia – több mint 800
• Togo – több mint 300

Ezekben az országokban például együttesen

közel 200 újságíró telefonszámát is betáplálták abba a rendszerbe, amivel a célpontokat kiválasztják.

A fentieken túl más országokkal szemben is nagyon erősen felmerült a gyanú, hogy visszaélnek az izraeli technológiával. Azonban az újságírócsapat minden érintett ország esetében előbb megkísérli a kiszivárgott telefonszámok alapján beazonosítani és megkeresni azokat a helyi célpontokat – újságírókat, aktivistákat, ellenzéki politikusokat stb. –, akik visszaélés áldozatai lehettek, hogy a készülékeik vizsgálatával alá tudják támasztani állításaikat. A szinte az egész világra kiterjedő nyomozás még tart, és a fenti országlista is bővülhet.

Maga az izraeli cég nem nevezi meg, hogy kik a kuncsaftjai, de azt tudni, hogy összesen 60 külföldi országban használják a termékeit. Közülük a legismertebbet, a Pegasust 36 országba exportálták.

A visszaélésszerű megfigyeléseknek természetesen nem csak újságírók vagy éppen emberi jogvédők váltak áldozatává. Hogy még ki mindenki – politikusok, diplomaták, ügyvédek, üzletemberek stb., – arról az újságírócsapat a következő napokban számol be. A célpontok között ráadásul több miniszterelnök és államfő is felbukkan.

Az NSO Group az FS vezette újságírócsapat megkeresésére reagálva azt állította, hogy „határozottan visszautasítják” a rendszerükkel való visszaélésről szóló állításokat, és azt hangsúlyozták, hogy cégüknek „életmentő küldetése van”, mivel szerintük terroristákat, drogkereskedőket, gyermekpornót terjesztőket és más veszélyes bűnözőket segítenek lebuktatni technológiájukkal.

Főként olyan újságírók kerültek célkeresztbe, akik a felsorolt tíz országban tapasztalható korrupcióról, hatalommal való visszaélésről vagy éppen nemzetbiztonságilag kényes témákról írnak. Egy részük ezekben az országokban él és dolgozik, más részük a vegzálások hatására emigrációba kényszerült, de akadnak a megfigyelésre kiválasztottak között nyugati orgánumoknak dolgozó vagy bedolgozó újságírók, szerkesztők is.

A nyomozásban részt vevő brit Guardian kiemeli, hogy a megfigyelésre kiválasztott telefonszámok egyike például a Financial Times szerkesztőjéhez, a brit–libanoni Roula Khalafhoz tartozik. A brit lap szerint érintettek még olyan ismertebb orgánumok munkatársai is, mint például a

• Wall Street Journal,
• CNN,
• The New York Times,
• Al Jazeera,
• France 24,
• Szabad Európa Rádió,
• Mediapart,
• El País,
• Associated Press,
• Le Monde,
• Bloomberg,
• Agence France-Presse,
• The Economist,
• Reuters,
• Voice of America.

A Forbidden Stories olyan ázsiai és latin-amerikai újságírók célponttá válásáról is ír, mint Siddarth Varadarajan, az indiai The Wire alapítója és oknyomozó újságírója, az azeri elnök és családjának visszaéléseit leleplező Khadija Ismayilova vagy éppen az előző mexikói elnök korrupciós ügyeit feltáró Carmen Aristegui. Ráadásul nem csak őket magukat, de sokszor munkatársaikat, kollégáikat, barátaikat is célpontnak választották ki a kémprogrammal.

Írnak a magyar Direkt36-ban dolgozó Panyi Szabolcs esetéről is, akit hét hónapon át figyeltek meg a Pegasusszal, és akinek kollégája, Szabó András esetében szintén bebizonyosodott, hogy feltörték a készülékét. A Direkt36 nyomozása szerint saját munkatársaikon kívül még több más újságíró, egykori és volt médiatulajdonos, illetve szűk környezetük is célponttá vált – a magyar esetekről itt írtunk.

A Forbidden Stories kiemeli, hogy a megfigyelés célpontjának kiválasztott újságírók több esetben másfajta veszélyekkel is szembesültek a munkájuk során: „perrel fenyegették őket, másokat letartóztattak vagy lejárattak, megint másoknak pedig az üldöztetés miatt el kellett menekülniük az országukból – hogy később rádöbbenjenek, még mindig megfigyelés alatt állnak”. A mostani leleplezésről pedig azt írják: „ez tisztán mutatja, hogy a technológia az egyik legfőbb eszköze lett az elnyomó kormányzati szereplőknek és a nekik dolgozó titkosszolgálatoknak”.

Agnes Callamard, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet főtitkára az FS-nek úgy nyilatkozott, hogy „a számok világosan mutatják, hogy a visszaélés széles körű, veszélybe sodorja az újságírók, az ő családjuk és munkatársaik életét, aláássa a sajtószabadságot, és a kritikus média elhallgattatását segíti elő”.

„Életeket ment”

A nemzetközi nyomozás több hírhedt gyilkosság esetében is kiderítette, hogy vagy magát a megölt újságírót, vagy annak környezetét is megcélozták a Pegasusszal – ugyanakkor már csak jogi okokból sem állítják a közvetlen összefüggést a kémszoftverrel szerzett információk és a későbbi gyilkosságok között. Az egyik ilyen eset a mexikói Cecilio Pinedáé, aki 2017-ben egy helyi bűnbanda feje és a tartomány kormányzója közti kapcsolatot próbálta feltárni. Pineda telefonját is célpontnak választották ki a Pegasusszal, majd hetekkel később szitává lőtték. Az NSO Group tagadja, hogy a kettő közt összefüggés lenne.

De a nemzetközi tényfeltáró csapat azt is kiderítette, hogy miután 2018-ban a szaúdiak az isztambuli konzulátusukon tőrbe csalták és brutális módon meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsit, a Washington Post újságíróját, legszűkebb családi és baráti körének, köztük a menyasszonyának és a fiának a telefonjára is sikerrel feltelepítették az NSO kémprogramját. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a gyilkosság előtt Hasogdzsi egyik legközelebbi barátjának a telefonját is feltörték, de az új információk a kémprogram sokkal kiterjedtebb használatát mutatják.

Sőt, a tényfeltáró csapat amerikai partnerének, a Washington Postnak a cikkéből az is kiderül, hogy még a Hasogdzsi-gyilkosság feltárásán dolgozó magas rangú török tisztviselőkre is kémkedtek a Pegasusszal.

Az izraeli cég azóta is határozottan tagadja, hogy terméküknek bármi köze lehetett a szaúdi disszidens meggyilkolásához. A Forbidden Stories kiemeli, hogy az NSO Group pár héttel ezelőtt megjelent átláthatósági jelentésében háromszor is előfordul az a kifejezés, hogy szerintük a kémszoftverük „életeket ment”.

Több, az NSO belső ügyeit ismerő forrás ráadásul azt is állította a tényfeltáró csapatnak, írja az FS, hogy „az izraeli védelmi minisztérium fontos szerepet játszik abban, hogyan választják ki az NSO Group kuncsaftjait”. Az NSO belső ügyeit ismerő források megerősítették például, hogy miközben maga a cég bizonytalan volt benne, hogy Szaúd-Arábiát is felvegye-e a kliensei közé, az izraeli hatóságok ebbe az irányba tolták őket. A cég ügyvédje ismét csak tagadta, hogy „az NSO Group kormányzati iránymutatást követne az ügyfelei kiválasztásakor”.

Az ugyanakkor nyilvános információ, és a cég sem vitatja, hogy a kiberfegyvernek minősülő Pegasus kémszoftver exportjához minden esetben az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyása szükséges.

A Forbidden Stories vezette, ‘The Pegasus Project’ újságírócsapat tagjai: Artistegui Noticias, Daraj, Die Zeit, Direkt36, Haaretz, Knack, Le Monde, Le Soir, OCCRP, PBS Frontline, Proceso, Radio France, Süddeutsche Zeitung, The Guardian, The Wire, Washington Post