Pegasus-botrány: a kormány az óvatos tagadásból lebegtetésbe ment át

2021. július 21. – 15:23

frissítve

Pegasus-botrány: a kormány az óvatos tagadásból lebegtetésbe ment át
Szijjártó Péter az Információs Hivatal által működtetett Hírszerző Akadémia oklevélátadásán 2021. július 21-én – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

A Pegasus-ügyben a kormányzati nyilatkozatok iránya apránként megváltozott: az óvatosabb visszautasítás után, amely szerint a kormánynak nincs tudomása arról, hogy vett és használt volna ilyen kémszoftvert, inkább a válasz lebegtetése lett meghatározó. Nem tagadják, de nem is mondják ki egyértelműen, hogy van-e a szolgálatok valamelyikénél Pegasus. A két stratégia nem áll éles ellentétben egymással, de az, hogy az utóbbi látszik erősödni, megmagyarázhat egy, a kormányzati nyilatkozatokban ma már szinte szokatlan jelenséget: a kormány egyetlen képviselője sem mondja, hogy fake news volna a hír, pedig ezt a jelzőt korábban könnyedén megkapta a sajtó.

A Telex tőled függ. Segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással!

Kubatov Gábor hétfőn azt válaszolta, nem hallott róla, hogy újságírókat hallgatnának le, és fogalma sincs, hogy vett-e az állam bármelyik szerve a Pegasus kémszoftverből. A nap nagy részében a Fidesz pártigazgatójához hasonló nyilatkozatok voltak a meghatározók.

„Mindent elmondok, amit tudok az ügyről. Pontosabban azt, amit nem tudok”

mondta hétfőn Szijjártó Péter a Telexnek a V4-ek közös sajtótájékoztatóján. „Erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen tudással nem rendelkeztem és nem is rendelkezem.” A külügyi és külgazdasági miniszter később egyértelművé tette, hogy ez nem csak az ő személyes álláspontja, hanem a kormányé, azaz a kormánynak „nincsen tudomása ilyen adatgyűjtésről.”

A felügyelete alá tartozó Információs Hivatal vezetőjét mindenesetre utasította, hogy megvizsgálják, kell-e az ügyben bármilyen lépést tennie az államnak.

Erre két lehetőséget vetett fel: vagy történt ilyen megfigyelés, amely mögött valamely más ország titkosszolgálata állhat, vagy nem történt, akkor viszont azt kell megtudni, melyik állam szolgálatai szervezték meg a nemzetközi kommunikációs akciót.

A válaszok ezt és azt is jelenhetik

Hétfőn este Varga Judit a Népszava brüsszeli tudósítójának már árnyaltabban nyilatkozott: azt mondta, hogy Magyarországon szakmai alapon működik a titkosszolgálat, amelynek a döntései nem pártállás vagy foglalkozás, hanem az adott tevékenység alapján születnek.

Mi az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, de ha erre most nincs ideje, vázlatosan összeszedtük a legfontosabb pontokat egy külön cikkben.

„Egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – mondta, ezzal először sugallva, hogy a program akár tényleg a kormány rendelkezésére is állhat.

„Én semmilyen szoftvert nem vásároltam”

mondta az RTL-nek Gulyás Gergely, az ügyhöz mérten mérsékelt komolysággal. A miniszterelnökséget vezető miniszter ezután hivatalosabb módon érvelt, miszerint „az ilyen vásárlásoknak a nyilvánossága is kérdéses, egyet tudunk mondani, hogy magának a titkos információgyűjtésnek világos szabályai vannak, ezek a szabályok évtizedek óta rögzítettek, ezeket kell betartani.”

Pintér Sándor is ezt az irányt erősítette, amikor a belügyminiszter Szél Bernadett független képviselőnek azt válaszolta, hogy nem folyik illegális megfigyelés Magyarországon.

Ez formálisan igaz lehet, a magyar szabályozás a megfigyelésekre vonatkozóan azonban nem csak laza, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016-os döntése szerint sérti is az Emberi Jogok Európai Egyezményét – emlékeztetett Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.

Az egyik kifogásolt elem, hogy az engedélyt a megfigyelésekre az igazságügyi miniszter adja ki – azaz a kormány tagja, akitől nem várható el, hogy a kormány vagy a titkosszolgálati szervek szándékait húzza keresztül a jogszabály betartatásával –, ahelyett, hogy az bírói engedélyhez volna kötve. A másik vitatott rész pedig az, hogy a megfigyelt személy utólag sem értesülhet a megfigyelés tényéről.

A „nem mondjuk, hogy vettünk, de azt sem, hogy nem” stratégiájába kedden véletlenül épp a kormánysajtóként működő közszolgálati tévé híradójában került homokszem, amikor a műsorvezető azt kérdezte Orbán Balázs államtitkártól, hogy „akkor az NSO miért mondhatta azt, hogy valószínűleg vett a magyar kormány ilyen szoftvert, mikor Szijjártó Péter állítja, hogy nem?” (Szijjártó valójában ennél óvatosabban fogalmazott, bár valóban, inkább nemként volt értelmezhető.)

Az államtitkár erre nem tudott érdemben válaszolni: „Én nem emlékszem erre, vagy nem olvastam ezt a nyilatkozatot. Alapvetően a magyar kormánynak nincs ebben jelen pillanatban a botrányban vagy bármiféle visszaéléssel kapcsolatban érintettsége.”

Valami szokatlanul hiányzik

Kovács Zoltán arról írt, hogy a botránnyal kapcsolatos állítások nincsenek alátámasztva, és egyébként is, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”. A kormány nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára azonban még ebben az írásában is került egy, máskor könnyedén bedobott szót, azt, hogy „fake news”.

„Sajtóhírekkel nem foglalkozunk” – mondta Novák Katalin az ATV kérdésére még hétfőn a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs sajtótájékoztatóján. A családügyekért felelős tárcanélküli miniszter sem említette azonban, hogy fake news volna az, amit ezek a sajtóhírek állítanak.

Varga Judit nyilatkozik a sajtónak Brüsszelben 2021 júniusában – Fotó: John Thys / AFP

A másikat kérdezze!

Szerdán még inkább elmozdult a kormányzati kommunikáció abba az irányba, hogy semmiképp se tűnjön a nyilatkozat a Pegasus megvásárlásának és bevetésének egyértelmű tagadásának, kerülve persze azt is, hogy beismerésként legyen értelmezhető. Közben már egymásra is mutogattak a miniszterek.

„Vett az állam vagy bármelyik szerve ebből a szoftverből?” – kérdeztük szerdán Varga Judittól. „Nekem erre igazságügyi miniszterként semmiféle rálátásom nincs, én a jogszabályok betartásáért felelek” – mondta az igazságügyi miniszter, aki ezután két irányba mutatott: az egyik kevésbé váratlanul a Belügyminisztérium volt, szerinte Pintér Sándort kell megkérdezni a részletekről, a másik viszont Varga saját államtitkára, Völner Pál. A törvény szerint ugyanis a megfigyelésre – mint fentebb írtuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nemzetközi egyezményt sértő módon – az igazságügyi miniszternek kell megadnia a jóváhagyást. Varga szerint azonban „az engedélyek ki vannak szervezve”, Völner Pál államtitkár az, „aki az engedélyeket megadja, vagy éppen megtagadja”, az Igazságügyi Minisztérium a jogszabályok betartásáért és nem a megfigyeléssel kapcsolatos „szakmai tartalomért felel”, arról Varga szerint Pintért kell kérdezni.

„Ki tudja jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sosem vett a kémszoftverből?” – kérdeztük szerdán Pintért. Erre a belügyminiszter ismét nem adott egyértelmű választ – bár ő ebben az ügyben eddig is következetesen így nyilatkozott meg: „Ilyen kijelentésem nem volt, és most sem teszem meg”. Pintér szerint inkább a nemzetbiztonsági bizottság vezetőjét, Stummer Jánost kell megkérdezni. Korábban ezt megtettük, a jobbikos politikus a Richard Nixon amerikai elnök lemondásához vezető Watergate-botrányhoz hasonlította az ügyet. Igaz, arra ő sem válaszolt határozottan, hogy a bizottságnak kellett-e tudnia a program megvásárlásáról, ha ez megtörtént.

Kedden Orbán Viktornak címezve kérdéseinkkel a Miniszterelnöki Sajtóirodához fordultunk, ahonnan mindenddig nem érkezett válasz megkeresésünkre.

Szerdai videónkat a miniszteri válaszokról itt is megnézheti:

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!