Pegasus-botrány: három pontban reagált Kovács Zoltán, de semmit nem cáfolt

Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.

Elsőként Pintér Sándor belügyminiszter Szél Bernadettnek adott válaszát hozza fel, gyakorlatilag szó szerint, ami szerint a 2010-es kormányváltás óta nem voltak illegális megfigyelések Magyarországon, amit lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztanak. Illetve hogy Magyarország demokratikus jogállam, és „minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el”.

Második szempontnak Varga Judit igazságügyi miniszter hétfői, a Népszava brüsszeli tudósítójának adott nyilatkozatát említi, vagyis, hogy „az államoknak rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy a napjainkban őket fenyegető számos veszély ellen fel tudjanak lépni”. Azt írja, az országokat meg kell védeni „a külföldi titkosszolgálatok és ügynökeik megkérdőjelezhető törekvéseivel vagy az alkotmányos rend aláásására irányuló akciókkal szemben”.

Aki ezt nem látja, az az államtitkár szerint szimplán naiv.

Utolsó pontként pedig ismét felhozza, hogy az állítások megalapozatlanok, illetve hogy a sajtónak keményebb kérdéseket kellene feltennie az üggyel kapcsolatban. Szerinte ezt azért nem teszik meg az újságok, mert

„a vádak Magyarországot és Orbán Viktor kormányát érik, így a csordaszellemű média csak úgy, kérdés nélkül bekajálja őket”.

A Guardian újságírója, Shaun Walker a Twitteren reagált Kovács írására, és több ponton kétségbe vonja azt. Többek közt felhozza, hogy nehezen lehet csak Orbán-ellenes összeesküvésről beszélni, miután több országból számos személy érintett az ügyben.

Leszögezi, hogy a Guardian, bár nagyon keményen dolgozott a nyomozáson, nem vezette azt, illetve hogy nem „baloldali hírportálok egy csoportjáról” van szó, hanem a legnevesebb újságok együttműködéséről és oknyomozó újságíróiról.

A bizonyítékok hiányára azt reagálja:

„Ön azt mondja, hogy nincs bizonyíték, de mi az Amnesty International által készített és a Citizen Lab által felülvizsgált szakértői elemzést nyújtunk be. Gondolom, az olvasók eldönthetik, hogy ezt vagy a homályos hivatalos tagadásokat tartják-e megbízhatóbbnak.”

Felhozza, hogy továbbra sem tagadja senki, hogy a megfigyelések megtörténtek, és „a megfigyelés jogi alapjai nagyon lazák Magyarországon (ahogy azt korábban nemzetközi szervek is kritizálták)”.

Azt írja, ha Kovács arra céloz, hogy a megfigyelt személyek, köztük a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs valóban nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek,

„akkor alapvető fontosságúnak tűnik, hogy nyilvánosságra hozzák a bizonyítékokat az elismert újságírókkal kapcsolatban”.

Zárógondolatként hozzáteszi, ha ezek a bizonyítékok túl érzékenyek lehetnek a nyilvánosság számára, akkor a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén kellene megvitatni azokat,

„de úgy tűnik, a fideszes képviselők megakadályozzák, hogy ez ülésezzen...”