Az NSO székháza Tel-Avivban 2016-ban – Fotó: Jack Guez / AFP
Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az anyagokat a Telex is publikálja. Ebben a cikkben röviden összefoglaljuk, mi történt az ügy kirobbanása óta eltelt másfél napban, és hogy reagáltak minderre magyar kormányzati szereplők.
- A Pegasus egy okostelefonokat támadó profi kémszoftver, egy kiberfegyver, amivel nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit lehet lehallgatni, de hozzáfér a telefonon tárolt mindenféle adathoz: például emailekhez és egyéb üzenetekhez, fotókhoz, videókhoz. A fejlesztője az NSO nevű izraeli cég, ami csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el a programot más országoknak.
- Kiderült, hogy bár hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehet bevetni a Pegasust, legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen is. Azerbajdzsán, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, India, Kazahsztán, Marokkó, Mexikó, Ruanda, Szaúd-Arábia és Togo mellett Magyarországon is.
- Magyarországon újságírók, üzletemberek, ellenzéki városvezető és egy tekintélyes ügyvéd is felkerült a lehallgatási célpontok közé, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
- A magyar kormány az elején mindössze úgy reagált az elmúlt évek egyik legsúlyosabbnak tűnő botrányára, „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”.
- A lehallgatási ügy nemzetközi szinten is reakciókat váltott ki: Edward Snowden volt amerikai hírszerző szerint – aki 2013-ban hozott nyilvánosságra nagy mennyiségű információt az NSA megfigyelőprogramjairól, majd Oroszországba menekült – a kormány a „lehető leggyanúsabb választ adta” az ügyre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint, „ha a hírek igazak, az teljességgel elfogadhatatlan”.
- Az izraeli kémszoftver gyártója pert helyezett kilátásba a Pegasus-cikkek miatt, de konkrét információkat nem cáfolt. Az izraeli kormányzati sajtóiroda szerint pedig nekik semmi közük az ügyhöz.
- Miközben az ellenzék hazaárulózik, feljelentést lengetett be, és a magyar Watergate-ügynek nevezik a botrányt, addig a kormány részéről Novák Katalin családügyi miniszter mindössze annyit reagált, „sajtóhírekkel nem foglalkozunk”.
- Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben már azt mondta, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van”.
- Pintér Sándor belügyminiszter szerint 2010. május 29-e óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem is folytatnak.
- A Telex több vezető kormánypárti politikust is személyesen kérdezett az ügyről: Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója azt mondta, hogy nem hallott a dologról, Szijjártó Péter külügyminiszter semmit sem tud, Orbán Viktor pedig nem reagált a kérdéseinkre. Pintér Sándor zárt ülésen szívesen válaszol a Nemzetbiztonsági Bizottság kérdéseire, ugyanakkor a Fidesz szerint nem indokolt a bizottság összehívása.
- Szijjártó ugyanakkor felvetette, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Információs Hivatal kivizsgálja, milyen külföldi titkosszolgálatok állhatnak az ügy mögött.
- A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, az ügyben született összes cikkünket pedig itt.
A Telex az olvasói hozzájárulásokból tartja fenn magát. Kevesebb mint 3 percig tart beállítani a rendszeres vagy alkalmi támogatást a Telex számára, ha megteheti, kérjük, segítse a munkánkat!
