Az Orbán-kormány államtitkárát is megcélozták a Pegasusszal, miközben belharcokat vívott Paks II. miatt

2021. július 23. – 09:57

frissítve

Az Orbán-kormány államtitkárát is megcélozták a Pegasusszal, miközben belharcokat vívott Paks II. miatt
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.

Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.

Aszódit a hivatalos kormányzati telefonszámán vették célba, amelyen a munkával kapcsolatos ügyeit intézte. A készüléket le kellett adnia, amikor nem sokkal a célponttá válása után, 2019 januárjában menesztették a kormányból.

Az NSO-ügyfelek által kiválasztott számokat tartalmazó adatbázishoz – világszerte 50 ezer telefonszámról van szó – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat. Magyarországról az egyedüli résztvevő a Direkt36 volt.

A Telex tőled függ. Segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással!

A kiszivárgott adatok még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, és a készülékekbe ténylegesen be is hatoltak, de számos esetben – köztük több magyar célpontnál – a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Ez azt jelenti, hogy a kémszoftverrel a telefon minden tartalma, még a titkosított üzenetek is hozzáférhetővé váltak, de a készülék mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták.

Aszódi a megkeresésünkre azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben. Mivel a telefon már nincs a birtokában, így nem tudtuk elkérni tőle, hogy megvizsgáltassuk biztonsági szakemberekkel.

Aszódi nem az első magyar kormányzati tisztviselő, akiről kiderül, hogy a Pegasus célpontjának választották ki. Mint korábban megírtuk, feltűnt a kiszivárgott listában Weingartner Balázs is, aki 2018-as célponttá válása idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára volt, és az ő esete feltehetően összefüggött Gémesi György gödöllői polgármester célba vételével.

Rajtuk kívül főként újságírókról, kormánykritikus üzletemberekről és ügyvédekről derült ki, hogy célba vették őket a Pegasusszal.

A Pegasus-ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről eddig beszámoltunk. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást.

A Direkt36 megkereste Aszódi Attila ügyében a kormányszóvivői irodát, és küldtünk kérdéseket Süli János hivatalának is, de egyik helyről sem érkezett válasz.

Egyetemről a kormányba

Aszódi Attila az egyik legtekintélyesebb atomenergiai szakember Magyarországon. A Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként és az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének korábbi igazgatójaként már a 2010 előtti kormányok is igényt tartottak a szaktudására. Az Orbán-kormány alatt meghatározó szereplője lett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb beruházásának, a paksi atomerőmű bővítésének.

A Paks II. megépítéséről szóló 2014-es orosz–magyar megállapodás után a Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János kérésére vállalt kormányzati pozíciót, 2014 júliusától a bővítésért felelős kormánybiztos lett. Ezt követően indult a beruházás uniós engedélyeztetése, és Aszódi ebben az időszakban meglehetősen sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, civil szervezetekkel vitázott, rendszeresen szóba állt az újságírókkal, a bővítéssel összefüggő aktuális vitás kérdésekben blogolt, különböző fórumokon védte a kormányzati álláspontot.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottsága ülésén, a Parlamentben 2017. április 18-án – Fotó: Kovács Tamás / MTI

A projekt felügyelete 2017-ben átalakult, ekkor lett Süli János paksi polgármesterből, a Paks I. atomerőmű korábbi vezérigazgatójából a bővítésért felelős tárca nélküli miniszter. Süli megtartotta Aszódit, aki – ezután már államtitkári pozícióban – továbbra is a bővítés szakmai részéért, ahogy a miniszter fogalmazott, „kerítésen belüli” munkakért felelt.

Konfliktusok a miniszterrel

Ekkorra már az orosz beruházóval való egyeztetésekre helyeződött a hangsúly, és ezzel együtt korábbi sajtóhírek szerint – amelyeket most a Direkt36-nak a projektet közelről követő források megerősítettek – 2018-ra Süli és Aszódi viszonya is konfliktusossá vált. Ez összefüggött azzal, hogy a projekt ebben az időben már jelentős csúszásban volt. Az uniós jóváhagyásra való várakozás mellett ennek a másik oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabályoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. A magyar kormány várakozásai ellenére 2018 végére nem adták le azokat a terveket, amelyek alapján a magyar hatóságok kiadhatták volna az építkezés megindításához szükséges létesítési engedélyt.

Hiába nem voltak akkor még készen a végleges tervek, az orosz fél sürgette a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást. Ahogy arról a Direkt36 korábban beszámolt, ilyen elképzelés volt például az, hogy bizonyos földmunkákat, például az alapozáshoz szükséges gödör kiásását már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.

Miközben Süli nyitott volt az ilyen jellegű orosz felvetésekre, a projektet közelről követő források és akkori sajtóhírek szerint Aszódi elzárkózott ezek elől, és próbált ragaszkodni az eredeti menetrendben is szereplő szakmai sztenderdekhez.

Aszódit végül 2019. január 15-én menesztették a posztjáról, ami egy akkori nyilatkozata szerint meglepte őt. A kirúgása után az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy csak aznap vált világossá számára, hogy mennie kell, és megerősítette azt is, hogy voltak konfliktusai Sülivel. „Több technikai és projektmenedzsment kérdést is máshogy látok, mint Süli János szakminiszter. Ez nem titok, jelentek már meg a sajtóban is erről részletek” – mondta az interjúban, hozzátéve, hogy formailag a miniszterelnök kezdeményezte a felmentését, de tudomása szerint Süli János kérésére történt a kirúgása.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.