Idén is bevetették a Pegasust: tavasszal megfigyeltek egy ellenzéki médiatulajdonost

2021. szeptember 08. – 07:04

frissítve

Idén is bevetették a Pegasust: tavasszal megfigyeltek egy ellenzéki médiatulajdonost
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt hónapokban több magyar újságíróról és kormánykritikus közéleti szereplőről derült ki, hogy 2018-ban és 2019-ben valakik célba vették a Pegasus nevű izraeli fejlesztésű kémfegyverrel. A Direkt36-nak azonban most már arról is vannak bizonyítékai, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas, katonai eszköznek számító szoftvert a közelmúltban is bevetették Magyarországon.

Idén tavasszal több alkalommal is feltörték Páva Zoltán telefonját, aki korábban az MSZP-ben politizált, most pedig az ellenzéket nyíltan támogató Ezalenyeg.hu nevű portált üzemelteti. Az újság a 2019-es önkormányzati választási kampány idején indult el, és erőteljes közösségi médiás jelenlétének köszönhetően fontos szerepet játszott az ellenzék sikereiben. Az azóta számos új vidéki változatot indító híroldal komolyan készül a 2022-es parlamenti választási kampányra is, és ezúttal is az ellenzéki pártokat tervezi támogatni.

Páva készülékéről két szervezet – az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a Citizen Lab nevű kanadai kutató labor – biztonsági szakértői is megállapították, hogy azt feltörték az NSO nevű izraeli cég által kifejlesztett Pegasusszal. A vizsgálatok adatai szerint idén március 16. és 24., valamint május 23. és 27. között volt jelen a kémszoftver a készüléken.

„Ezekben az idősávokban a telefon fertőzött volt. Azt nagyon nehéz megmondani az ilyen esetekben, hogy milyen adatokat szedtek le a készülékről, de azt el tudjuk mondani, hogy a Pegasus hozzáfért mindenhez, amihez Zoltánnak hozzáférése volt” – mondta a Direkt36-nak John Scott-Railton, a Citizen Lab vezető kutatója. Ez azt jelenti, hogy a kémprogrammal hozzáférhettek többek között a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.

A Pegasus-ügy júliusban robbant ki egy nemzetközi újságírói csapat munkájának eredményeként. A projekt alapját egy 50 ezer olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet az NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. A listához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, és az adatbázisban szereplő mintegy 300 magyar telefonszám vizsgálata alapján számos célpontról közölt cikkeket.

Páva telefonszáma nem szerepelt ezen a listán, de ennek oka vélhetően az, hogy az adatbázis még az ő célponttá válása előtt szivárgott ki.

A Direkt36-nak nincs információja arról, hogy a telefonszámok pontosan mikor kerültek ki, de 2021 tavaszán már folyamatban volt a nemzetközi tényfeltáró újságírói munka.

Számos információ utal arra, hogy a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást. Az ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről eddig beszámoltunk.

A kormánynak több kérdést küldtünk Páva megfigyelésével kapcsolatban, de ezekre nem érkezett választ.

Furcsaságok a telefonnal

Páva még a Pegasus-ügy kirobbanása előtt vizsgáltatta meg a telefonját a Citizen Lab szakembereivel. A Direkt36-nak azt mondta, hogy azért döntött így, mert tavasszal több furcsaságot is tapasztalt a telefonjával. Elmondása szerint gyakran megszakadtak a hívásai olyan helyeken is, ahol nem szokott gond lenni a térerővel, és időnként beszélgetés közben olyan hangokat hallott, mintha „víz alá bukott volna” a beszélgetőpartnere.

Páva azt mondta, hogy július 14-én küldte át a telefonja adatait a Citizen Lab szakembereinek, akikkel az egyik ismerőse révén került kapcsolatba. Páva közölte, hogy akkor ő még nem sejtette, hogy Pegasusszal fertőzödött meg a telefonja, csak egyszerűen gyanakodott arra, hogy megfigyelik.

A Citizen Lab végül a fájlokban kimutatta a Pegasus nyomait, és erről július végén értesítették Pávát. A vizsgálat eredményét megerősítették az Amnesty International biztonsági szakértői is, akik a Direkt36 kérésére végezték el a telefon elemzését. Páva több kollégájának készülékét is megvizsgálta a Citizen Lab, de azokon a médiatulajdonos szerint nem találtak fertőzéseket.

Páva szerint „kétségbeejtő és félelmetes”, hogy Magyarországon okot adhat a megfigyelésre az, ha egy újságíró, ügyvéd vagy üzletember nem azt gondolja, amit a kormányoldal, és ennek hangot is ad. „Nagyon bízom abban, hogy azok, akikről kiderült, hogy megfigyelés alatt álltak, nem félnek. Én biztosan nem félek, és azért is akarom, hogy nyilvánosságra kerüljenek a történtek, mert nincs takargatnivalóm” – mondta.

Csicskák és strómanok

Páva soha nem szerepelt a politika első vonalában, de régóta kapcsolatban áll a mai ellenzék több szereplőjével. Apja sokáig az MSZP egyik befolyásos Baranya megyei politikusa volt, ő maga pedig 2008 és 2010 között előbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjében, majd Bajnai Gordon kormányában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Molnár Csaba stábjában dolgozott politikai tanácsadóként. Tagja volt az MSZP-nek is, de elmondása szerint 2010-ben kilépett a pártból, és azóta sem csatlakozott más politikai szervezethez.

A 2010-es kormányváltás után elmondása szerint kiszállt a politikából, és egy közterületi hirdetések szervezésével foglalkozó, a feleségével közös cégben dolgozott tovább. 2019-ben tért vissza a politika közelébe, amikor ő lett az akkor induló hírportál, az Ezalenyeg.hu kiadója. A kormányt keményen kritizáló újság az önkormányzati választási kampányban kitűnt a nagyon erős közösségi médiás jelenléttel. Az Átlátszó összesítése szerint az Ezalenyeg.hu és a különböző helyi verziói több mint 68 millió forintot költöttek Facebook-hirdetésekre, amivel az ellenzéki főpolgármester-jelölt Karácsony Gergely saját költését (22,5 millió) is megelőzték. A Direkt36-nak korábban több, a 2019-es ellenzéki kampányban részt vevő forrás is azt mondta, hogy a sikerük titka részben a közösségi médiás szereplés volt, és ehhez komoly mértékben hozzájárult az Ezalenyeg.hu.

„Az ellenzéki médiában azt a szerepet töltjük be, akik le mernek írni mindent, de a fő szabályunk, hogy soha nem hazudunk. Az ellenünk indított perek több mint 95 százalékát megnyertük” – mondta Páva, hozzátéve, hogy a szókimondó stílusukra jellemző, hogy ők merik „csicskának” hívni a „kegyelteket”, „királylánynak a trónörököst”, és „strómannak” a „pénztárosokat”. Szerinte „ilyen szabad szellemben a többi orgánum nem szólal meg”.

Páva általános választ adott az újság pénzügyi hátterére vonatkozó kérdésekre, köztük arra, hogy miből tudtak közel 70 millió forintot költeni a 2019-es kampányban. Közölte, hogy a hirdetési bevételek mellett őket is támogatják magánemberek, mint egyre több más újságot. Hozzátette, hogy bár ő az egyedüli tulajdonosa az újságot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek, de több más befektető is áll a cég mögött, az ő nevüket ugyanakkor nem akarta elárulni.

Páva nem érti, miért pont március 16. és május 27. között figyelték meg. Épp a telefonjának feltörése napján betegedett meg a koronavírustól, ezért betegszabadságra ment, és csak néhány kevésbé jelentős online megbeszélésen vett részt az utána következő hetekben.

Lehetségesnek tartja, hogy nem is ő volt a fő célpont, hanem az ismeretségi körére voltak kíváncsiak a megfigyelői. Kapcsolatban áll politikusokkal, és – mint fogalmazott – „nagyon sok olyan barátom van, aki úgy gondolkodik, hogy Magyarországon változásra van szükség”.

Páva azt mondta, hogy nem észlelt semmit arról, hogy a telefonjának feltörése időszakában kikerültek tőle bizalmas információk. Hozzátette ugyanakkor, hogy még év elején történt egy gyanús epizód.

Páva felidézte, hogy egy korábbi üzleti partnere kereste meg azzal, hogy segítsen felépíteni egy vidéki egyetemhez tartozó projekt komplett kommunikációs tervét. Erről többször folytattak előkészítő megbeszéléseket, de a témát bizalmasan kezelték, és nem beszéltek róla senkinek. Páva szerint ugyanakkor az üzleti partner egyszer csak küldött neki egy üzenetet, hogy személyesen akar vele találkozni. Ekkor közölte vele, hogy megmondták neki, hogy ne dolgozzon Pávával. A partner ezt azért is tartotta nagyon gyanúsnak, mert ő sem beszélt senkinek a tervezett együttműködésről.

Az ellenzék hiába kérdezne

A kémszoftvert kifejlesztő izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. A kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során azonban kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki.

Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosai közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. Rajtuk kívül felbukkant még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs korábbi államtitkárok telefonszáma is.

Az ellenzéki pártok kezdeményezték, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálja ki a Pegasus-ügyet, de a Fidesz megakadályozta ezt. A több titkosszolgálati szervet is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter elment ugyan a bizottság elé július végén, de mivel a testületben többségben lévő fideszes képviselők nem jelentek meg, így az ülés határozatképtelen volt, és elmaradt a meghallgatás.

A Pegasus-ügyben több feljelentés is érkezett a hatóságokhoz, és július második felében az ügyészség bejelentette, hogy nyomozást indítottak „jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt”. Az akkori közlemény szerint a nyomozás célja annak kiderítése, hogy egyáltalán történt-e bűncselekmény.

Az ügyészség most a Direkt36-tal azt közölte, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, és „az eddigi eljárásban több újságíró tanúként történő kihallgatása és adatkérések történtek, gyanúsított nincs az ügyben”.

A cikk elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.