Újra meghosszabbították a veszélyhelyzetet

2021. szeptember 27. – 17:06

Másolás

Vágólapra másolva

Parlamenti vita nélkül, 112 igen, 25 ellenszavazattal a kormánypárt többségével újra meghosszabbították a rendkívüli jogrendet és a veszélyhelyzeti rendeleteket, így azok most január 1-jéig tartanak majd.

A kormány korábban erről azt mondta, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, hogy mivel még mindig tart a koronavírus-járvány, és a delta variáns miatt a fertőzöttek száma is nő Magyarországon, „a járvány elleni további hatékony védekezés és gyors reagálóképesség érdekében” szükség van arra, hogy a törvényt meghosszabbítsák. A kormány szerint ugyanis „az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a járvány elleni védekezést”.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón azt is mondta, a veszélyhelyzet meghosszabbítása „semmilyen szabadságjogi korlátot nem jelent”, és még az ellenzéki előválasztást sem fogja befolyásolni, mert az emberek elmehetnek személyesen szavazni.

Az ellenzék szerint visszaélnek a hatalmukkal

A kormány a járvány alatt időről időre meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, legutóbb ezt épp májusban tették meg. Bár a kérdést rendre az Országgyűlés elé viszik, valójában ehhez az ellenzék nem kell, a veszélyhelyzetet az Alaptörvény szerint a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre.

Az ellenzék már az utóbbi két alkalommal sem szavazta meg a meghosszabbítást. Szerintük ugyanis a kormány ebben az időszakban visszaélt a hatalmával, és példaként említették az egyetemek alapítványokba szervezését.

Legutóbb hétfőn, a 2021-es első őszi ülésen az LMP már előre jelezte, nem fogják megszavazni a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert szerintük a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrenddel, és a DK is arról beszélt, „tudjuk, miért akarja a kormány megint meghosszabbítani a veszélyhelyzetet: hogy a parlamentet megkerülve kidömperezzék a közpénzt a költségvetésből az önöknek kedves célokra”. Arató Gergely szerint a másfél éve fennálló veszélyhelyzet azt bizonyítja, hogy az Alaptörvény „fabatkát sem ér”, és Dobrev Klárának nem fog megremegni a keze, amikor azt miniszterelnökként ki kell dobnia majd a kukába. Szerinte ugyanis kétharmad nélkül is hozzá lehet nyúlni a kétharmados törvényekhez.

Az ilyen reakcióra a kormány rendszerint azt mondja, az ellenzékre nem lehet számítani a járványban, és akadályozzák a hatékony védekezést. Arató szavaira ugyanakkor Kövér László házelnök most is úgy reagált, a képviselő most átlépi az alkotmányosság határát, és „ha önök a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül kívánják megváltoztatni, vagy megszüntetni, hatályon kívül helyezni, beleértve az Alaptörvényt is, akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória”.

Mivel jár a veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet arra adja meg a lehetőséget a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A katasztrófavédelmi törvény foglalkozik részletesebben azzal, jellemzően milyen területeken hoznak rendkívüli intézkedéseket (pl. járműforgalom, közterületi tartózkodás, gyülekezés korlátozása, kitelepítés), de tulajdonképpen az a helyzet, hogy a mozgástér nagyon nagy: a kormány szinte bármit megléphet, amiről úgy látja, hogy fontos a vírus elleni védekezéshez, és meg is tudja indokolni, miért az.

Ugyanakkor jelenleg a veszélyhelyzet meghosszabbításával nem lépnek életbe korlátozások, így a gyülekezéseknek, tömegrendezvényeknek, választási rendezvényeknek, tüntetéseknek nincsen jogi akadályuk. Igaz, ez a járvány adataira hivatkozva bármikor változhat.

Az elmúlt időszak veszélyhelyzetei alatt kiadott kormányrendeletek között is bőven voltak olyanok, amelyeknek nem volt sarkalatos törvényekben leírt alapjuk, lényegében az összes rögtönzött, a járvány elleni védekezéshez szükségesnek ítélt rendelet ide sorolható (pl. hitelmoratórium, iskolabezárás). De a veszélyhelyzet alatt szavaztak meg több olyan törvényt is, amire az ellenzék azt mondja, hogy a kormány visszaélt rendkívüli jogrend adta hatalmával. Ilyen például a választási törvény vagy az Alaptörvény módosítása, „az apa férfi, az anya nőre”.

A legfontosabb kérdéseket és válaszokat a veszélyhelyzetről és a rendkívüli jogrendről ebben a cikkben szedtük össze.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!