A szavazásnál meghátrált a Fidesz: mégse módosítják a Pest megyei választókerületeket

„Korrekt és pártsemleges” volt szakértők szerint az a módosítási javaslat, amit Szabó Tímea párbeszédes képviselő nyújtott be a választási törvényhez, és amit a törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén még a kormánypárti képviselők is megszavaztak.

Keddre azonban meggondolták magukat a Fidesz háza táján, és a parlamentben külön szavazásra kérték ezt a pontot, majd nemet nyomtak a szavazásnál.

Tíz Pest megyei országgyűlési választókerület határát kell módosítani, mert választópolgáraik száma húsz százalékkal eltér az országos átlagtól (75 ezer fő / választókerület). A választási törvény szerint a parlamentnek még idén döntenie kell a változtatásokról, mert egy évvel a választások előtt már nem lehet hozzányúlni a körzethatárokhoz.

Úgy tűnt, konszenzus van

Az elmúlt hetekben-hónapokban több pletyka is keringett arról, hogy a Fidesz milyen módon változtathatja meg a körzeteket, hogy az neki még kedvezőbb legyen. Arról is lehetett hallani, hogy megszüntetnék a belvárosi körzetet, ahol két éve az LMP-s Csárdi Antal nyert. Egy fideszes politikus pedig állítólag magabiztosan terjesztette, hogy a Fidesznek kedvezően falvakat fognak hozzácsapni a körzetéhez.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár hete a Telex kérdésére azt mondta a kormányinfón, hogy

csak akkor módosítják a választókörzetek határait, ha abban teljes politikai konszenzus van.

Ez a konszenzus – máig úgy tűnt – könnyen összejött, a törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén 32 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadták Szabó indítványát. A döntésben persze az is szerepet játszhatott, hogy a választókerületeket nem a Párbeszéd képviselője rajzolta át, hanem csak egyszerűen beadta a Nemzeti Választási Iroda nyár végén nyugdíjba vonult elnökének, Pálffy Ilonának a javaslatát, ami eddig valami miatt nem került napirendre.

Azzal, hogy az ellenzék adta be a Pálffy-javaslatot, az EU és a nemzetközi szervezetek felé könnyen kommunikálhatóvá vált, hogy az ellenzékkel közösen módosították a választási térképet, miközben a főváros és 18 megye térképe továbbra is egypárti rajzolás eredménye – mondta a Telexnek még hétfőn László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A konszenzuális döntés szerinte nem így nézett volna ki. „Ha meglett volna a politikai akarat, akkor összehívnak egy parlamenti albizottságot, és heteken-hónapokon keresztül azt láttuk volna a híradóban, hogy kormány és ellenzéke a térképek fölé görnyedve próbál mindenki számára elfogadható egyezségre jutni.”

Szerinte 2011-ben már annyira magára szabta a kerülettérképet a Fidesz, hogy még az azóta bekövetkezett demográfiai és politikai változások után sem létkérdés, hogy érdemben módosítsák.

„Elképzelhető, hogy az ellenzéki pecsét fontosabb nekik, mint az, hogy még egy picit csiszoljanak a választási térképen”

– fogalmazott a szakértő egy nappal a parlamenti szavazás előtt. Nem ez történt.

Szabó: Nem teljesítette kötelességét a kormány

„A kormánynak egyetlen kötelessége lett volna a választási törvénnyel kapcsolatban: hogy eleget tegyen törvényi kötelezettségének, és lakosságarányosan korrigálja a körzethatárokat” – írta megkeresésünkre kedd reggel Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője. Hiába vártak rá november végéig, hogy a Fidesz benyújtsa a javaslatot, „ezt nem tette meg, módosította viszont a listaállításhoz szükséges körzetszámot, akkor, amikor már tudni lehet, hogy nagy valószínűséggel ellenzéki közös lista lesz.”

Szabó szerint ez az egész manőver egy elterelő hadművelet volt, hogy a törvényről szóló nyilvános diskurzus ezekben merüljön ki, és ne essen szó az körzetekről.

„A mi stratégiánk a módosító javaslatunkkal az volt, hogy színvallásra késztessük a kormányt.

Ha komolyan gondolják azt, hogy 2022-ben nem akarnak törvényszegésben lenni, akkor módosítsák a Pest megyei határt úgy, ahogyan azt a szakma a legszigorúbb szabályok szerint előírja. Ezt és csak ezt úgy, hogy semelyik más körzethez nem nyúlnak” – fogalmazott Szabó.

Alig pár száz szavazót tettek át más kerületbe

Az idén alakult, ellenzékhez köthető 21 Kutatóközpont múlt csütörtökön, a törvényalkotási bizottság döntése után készített egy gyorselemzést a módosításokról. Szerintük azért se lett volna nagy jelentősége a változtatásnak, mert a körzetek lakosságának csak kevesebb, mint tizedét érintik, némely esetben mindössze az 1-2 százalékát, azaz pár tucat vagy maximum pár száz szavazót pakolnának át egyik körzetből a másikba.

„Számításaink szerint (…) az átkerült települések nem változtatják meg érdemben a körzetek politikai arculatát, az ellenzéknek sem könnyebb, sem nehezebb dolga nem lett összességében”

– olvasható a csütörtökön megjelent elemzésben. Ennek is köszönhető a kutatást készítő Róna Dániel szerint, hogy az ellenzéki indítványt a kormánypárti képviselők a törvényalkotási bizottságban is ilyen könnyen elfogadták. A Momentumnak is dolgozó elemző arról beszélt hétfőn a Telexnek, hogy a versenyfeltételek nem változnának meg ezzel a módosítással, mert a választási rendszer egésze még így is aránytalanul a Fidesznek kedvez.

Budakeszihez ellenzéki, Szentendréhez kormánypárti települések kerültek volna

Hogy mi miatt mondtak mégis nemet, egyelőre nem lehet tudni, erről kérdéseket küldtünk a Fidesz-frakció sajtóosztályának.

Az elmúlt évek választási adatai alapján úgy tűnik, két körzetben akár döntő szerepe is lehetne a módosításnak. Pest megye 2. választókerületében két éve kiélezett csata volt, Szél Bernadett (akkor még LMP-s színekben) mindössze 296 szavazattal maradt le a Fidesz–KDNP jelöltjétől, Csenger-Zalán Zsolttól, miközben a Jobbik is saját jelöltet indított. Teljes összefogással már akkor is nyerhetett volna itt az ellenzék, de ez nem csak erre a körzetre igaz.

A 12 Pest megyei választókerületből 7 kerületben 50 százalék alatt végzett a kormánypárt, két további körzetben pedig épp hogy csak 50 százalék felett (50,25 és 50,92).

A Budakeszi központú körzettől Szabó javaslata szerint három olyan települést is elvettek volna, ahol jellemzően jól szerepel a Fidesz. Ilyen például Zsámbék, ahol a tavalyi EP-választáson 59,52 százalék volt a kormánypártok támogatottsága, de Perbált (62,47 százalék) és Piliscsabát (52,93) is átrakták volna a szomszédos, 3. választókerületbe.

Helyette Csenger-Zalán körzetéhez tette volna a javaslat Ürömöt és Pilisborosjenőt, előbbi településen 43,06, míg utóbbin 44,87 százalék volt a Fidesz–KDNP szavazóinak aránya a tavalyi EP-választáson. A 21 Kutatóközpont becslése szerint

nagyjából 500 szavazót veszíthet ebben a körzetben a Fidesz, ha a tavalyi EP-választások adatait nézzük, miközben Pest megye 3. választókerületében nagyjából 300 választót nyert ugyanebben az összevetésben.

A szentendrei központú kerülethez került volna a javaslat szerint Perbál, Piliscsaba és Zsámbék is. Itt azonban még így is szoros verseny várható, ha csak egy ellenzéki jelölt lesz. Hadházy Sándor fideszes képviselő két éve a szavazatok 46,11 százalékát szerezte meg, miközben a DK, a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Momentum és az MKKP is külön-külön jelöltet indított. Róna úgy számolt, hogy a kormányváltáshoz ezt a körzetet is mindenképp hoznia kell az ellenzéknek.

Saját törvényüket sértenék, ha jövőre belepiszkálnának a körzethatárokba

Az elmúlt választások adatait böngészve jól látszik, hogy ahogy távolodunk Budapestről, úgy nő a Fidesz népszerűsége. Míg az agglomerációs körzetekben (Budakeszi, Érd, Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Vecsés, Szigetszentmiklós) már két éve is 50 százalék alatt volt a kormánypárt támogatottsága, a nagykátai, monori, dabasi, váci, ceglédi körzetekben jócskán bele kell húznia az ellenzéknek, ha nyerni szeretne.

Nagy kérdés, hogy a keddi szavazás után mi jön.

Ha be akarja tartani a kormány a saját maga által alkotott törvényt, akkor még az év végéig el kell fogadniuk ezt, vagy egy másik javaslatot kell a parlament elé tenniük a választókörzetek módosításáról.

Róna szerint 2021-ben már nem érné meg a Fidesznek a körzeteket toldozgatni-foltozgatni, mert ezzel csak kis politikai előnyökre tudnának szert tenni, cserébe viszont komoly támadásokra adna okot, ha egy évvel a választás előtt belenyúlnának a térképbe. A választói akarat befolyásolásának így is ezer módja van, tette hozzá, a választókörzetek módosítása csak egy ezek közül.

Az eredmény alakulásában sokat fog számítani László szerint, hogy kik lesznek az egyéni jelöltek, hogy lesz-e ellenzéki előválasztás, és ha lesz előválasztás, a vesztesek képesek lesznek-e beállni a nyertes jelölt mögé, illetve az is kérdés az elemző szerint, hogy a hat ellenzéki párt képes lesz-e valóban együtt kampányolni.

Az ellenzéki pártok vezetői (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) augusztus elején megállapodtak arról, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak a kormánypártokkal szemben, novemberben pedig arról is egyezség született, hogy közös miniszterelnök-jelöltjük lesz, és előválasztással döntenek arról, hogy ki mögé állnak be 2022-ben.

Közös listára kényszerítik az ellenzéki pártokat

Arról még továbbra sincs hivatalos bejelentés, hogy közös listát állítanak-e, ám a kedden megszavazott módosítás gyakorlatilag ezt is eldöntötte helyettük.

Varga Judit eredeti javaslatában még az szerepelt, hogy az a párt állíthat országos listát 2022-ben, amely

legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból.

Később aztán a bizottsági ülésen elfogadták Volner János, egykori jobbikos, később mi hazánkos, majd független politikus módosító javaslatát, amely alapján a listaállításhoz

legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben kell önállóan jelöltet indítania a pártoknak.

A hivatalos indokolás szerint ennek az a célja, hogy az úgynevezett kamupártok dolgát megnehezítésék, ám több elemzés szerint nem csuk be több kiskaput ez a módosítás, így továbbra se zárják el a kamupártok elől az utat 2022-re. Az elmúlt választásokon jól látható volt, hogy tucatnyi olyan párt jelent meg a szavazólapon, amelyekről se előtte, se utána nem hallottunk, az akár több 100 milliós állami kampánytámogatásokat viszont felmarkolták, és eltették – behajtani pedig szinte lehetetlen volt. Két éve feltűnő volt az is, hogy sokszor oda koncentrálódtak a kamujelöltek, ahol volt izgulnivalója a Fidesznek, és jól jött az ellenszavazatok szétaprózódása.

Varga Judit eredeti előterjesztéséhez képest Szabó Tímea javaslatára elhagyták azt a részt is, amely törvényessé tette volna a szavazólapok lefényképezését. „Nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít” – állt az eredeti javaslatban.

Szabó javaslatának ezt a részét elfogadta a parlament, így a választási törvény továbbra is szigorúan bünteti a szavazólap befotózását.

A választási törvény módosításával több cikkben is foglalkoztunk az elmúlt hetekben. Itt írtunk az eredeti javaslatról és következményeiről, itt pedig az ellenzéki pártok reakcióit szedtük össze. Részletesen elemeztük később Volner javaslatát, és arról is írtunk, hogy milyen kiskapui maradtak a kamupártoknak a módosítás elfogadása esetén.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!