A közös ellenzéki listára terelés után még számítanak egy nagy csavarra Orbántól

Ha a parlament megszavazza azt a módosító javaslatot, amelyet már jóváhagyott az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége, akkor a 2022-es országgyűlési választáson az a párt állíthat országos listát (és kaphat ennek megfelelő kampánytámogatást), amely legalább 14 megyében 71 egyéni jelöltet képes a rajtvonalhoz állítani.

Miközben a konszenzuálisan kialakított választási szabályok a demokratikus intézményrendszerek legfontosabb elemei, a most elfogadott módosító javaslat heteken belül már a második váratlan és jelentős változtatás, és még egyáltalán nem biztos, hogy a végső. Könnyen lehet, hogy a kormánypártok csak a december 20-i héten fognak szavazni a választási törvényről, addig pedig még van lehetőség újabb módosító javaslatok benyújtására. A választási szabályok hivatalosan a választást megelőző év elejéig változtathatóak, vagyis a Fidesznek idén december 31-ig van lehetősége csavargatni a rendszert.

Bár még sok a bizonytalanság, az országos listaállításhoz szükséges feltételek várhatóan már nem fognak puhulni. Ennek fényében érdemes áttekinteni, hogy az ellenzéket egy listára terelő, a kormánypártok irányából érkező új szabályok milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak az egyik, illetve a másik politikai oldalnak.

A Fidesz dönt az ellenzéki pártok helyett

Kommunikációs szempontból a közös ellenzéki lista a Fidesz évek óta ismételgetett mantrájába illeszkedik, ahol mindenki Soros és Gyurcsány embere. Azokra is ráhúzható a kormánypártok démonizáló zubbonya, akik egy-egy választókerületben civilként, de ellenzéki támogatással indulhatnak majd a fideszes jelöltekkel szemben. Hiába lehet új szereplő valaki, két perc alatt kommunista vagy a Jobbik részvétele miatt akár nácibarát is lehet belőle.

Ha a szabályok valóban errefelé mozdulnak majd el, akkor a közös listára kényszerítés a választási rendszer demokratikussága szempontjából annyiból problémás, hogy így valójában nem az érintettek, hanem a törvény, azaz a Fidesz döntötte el helyettük, hogy milyen felállásban induljanak a választáson.

Miközben az ellenzéki oldalon eddig is sokan beszéltek arról, hogy közös listán indulnának, és ennek lehetőségétől egyik szereplő sem zárkózott el mereven, a vita házon belül még nem dőlt el – az ellenzéki pártok között zajló vita végére a kormánypártok tehetnek pontot a szabályok megváltoztatásával. Az ellenzéki pártvezetők eddig abban állapodtak meg, hogy közös miniszterelnök-jelöltet fognak állítani 2022-ben, és a 106 választókerületben is közös jelöltjeik lesznek.

A közös listát szorgalmazó ellenzéki politikusok közül többen is úgy látják, hogy jobb lett volna, ha önkéntesen dől el a kérdés, és nem a kormánypártok „jogászkodása” szabja meg az ellenzéki pártok választási stratégiáját. Anyagilag nincs különbség, két listával nagyjából ugyanannyi kampánytámogatást kaphatott volna az ellenzék, mint egy listáért.

Egy listával nyerhet is az ellenzék

A várható eredmény szempontjából ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a Fidesznek az egy vagy a két ellenzéki lista lehet-e kedvezőbb. A kérdést azért ebből az aspektusból vizsgáljuk, mert a választási szabályok változtatásán jelenleg is a Fidesz dolgozik, és a kétharmad miatt ők is fognak dönteni.

Karácsony Gergely – aki már 2011 óta a pártok közötti teljes összefogást szorgalmazza – néhány héttel ezelőtt megosztott oldalán egy Závecz-kutatást, amely szerint egy közös ellenzéki lista 40-36 arányban legyőzné a Fidesz–KDNP-t, ha most lennének a választások.

Közvélemény-kutatásban több mint tíz éve nem volt ilyen adat

– hangsúlyozta a főpolgármester. A Závecz legfrissebb, november 25-én megjelent felmérése szerint a közös listára 37 százalék szavazna, a kormánypártira pedig 34. Augusztus végén ez az arány még éppen fordítva volt a Závecz mérésében (39-37 a Fidesznek).

A cég augusztusi kutatásából az is kiderült, hogy közös ellenzéki lista esetén az ellenzék 6 százalékkal több szavazatot kapna, mint a pártok külön-külön mért támogatottsága, míg a Fidesz–KNDP 3 százalék többletszavazatot tudna behúzni a saját önálló támogatottságához képest a bizonytalanokból.

Ugyanakkor a közös listát támogató ellenzéki politikusok közül is van, aki elismeri, hogy léteznek olyan számítások is, amelyek a két ellenzéki lista (mondjuk egy LMP–Jobbik–Momentum és egy MSZP–DK–Párbeszéd vagy ezek bármilyen variálása) esetén hoznának jobb eredményt; mindegyik konstrukció hoz és visz is.

Eközben kormánypárti körökben beszédtéma egy olyan, nem nyilvános, az egyik kormányközeli intézet által készített felmérés, amely szerint 50-50 körüli állapot lehet a Fidesz és az ellenzéki pártok között, ha utóbbiak közös listán indulnak. Ebből többen azt a következtetést vonják le, hogy mivel a kormánypárti intézetek jelentősen túlmérték a Fideszt a 2019-es önkormányzati választáson, pillanatnyilag az egyesülő ellenzéki pártok népszerűbbek lehetnek a kormánypártoknál, amire – még ha ez csupán egy pillanatnyi virtuális állapot is – valóban nagyon rég volt példa.

Melyik nagyot gyengíti a Kutya Párt és a Mi Hazánk?

A 27-ről 50-re, majd pedig a jelek szerint 71-re felemelt küszöb a kisebb pártok indulási lehetőségeire is komoly hatással lehet. Egyrészt áthúzza a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) számításait, amely a még érvényes szabályok értelmében 27 olyan választókerületben akart jelöltet állítani, ahol lényegében esélytelen az ellenzéki győzelem. Ha 71 helyen kell elindulniuk, akkor óhatatlanul lesznek jelöltjeik ott is, ahol szoros vagy éppen ellenzéki győzelem várható. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy aki az MKKP-re szavaz, az a Kutya Párt jelöltjének hiányában hajlandó lenne-e az egyesült ellenzékre szavazni.

A 71-es korlát szervezetileg is komoly kihívás az MKKP-nak (2018-ban 39 egyéni jelöltjük volt); Kovács Gergő pártelnök szerint a feladat teljesíthető, de nagyon nehéz lesz összegyűjteni ennyi helyen 500 érvényes aláírást, pláne, hogy a koronavírus is nehezíti a pártépítést.

Az igazságügyi bizottságban elfogadott javaslat a Mi Hazánk Mozgalom szempontjából is érdekes. A szélsőjobboldali szervezetet megalakulása óta különböző eszközökkel (médiamegjelenéssel, olcsó plakáthelyekkel) segíti a Fidesz, az önkormányzati választások óta pedig több településen amolyan informális kiskoalícióban működnek együtt. A Fidesztől is jobbra álló alakulatnak azonban egy idei mérés szerint több tartaléka van a kormánypárti, mint az ellenzéki szimpatizánsok között.

Vagyis könnyen lehet, hogy az ellenzéki körökben a Fidesz szatellitpártjának tartott Mi Hazánk megjelenése a szavazólapon többet vihet el Orbánéktól, mint az ellenzéktől.

Szervezetileg a 14 megyében 71 egyéni jelölt állítása a Mi Hazánknak sem lehet egyszerű feladat. A 2019-es önkormányzati választáson 19 megyéből 12-ben volt megyei listájuk, ezeken a helyeken pedig átlagosan 5 százalék feletti eredmény értek el.

Nem egyértelmű, hogy a korlát 50-ről 71-re történő felemelése miért lehet érdeke a módosítót benyújtó független Volner Jánosnak, akinek friss pártja (Volner Párt) elé még komolyabb kihívást gördíthet a pártelnök javaslata, mint az MKKP-nek vagy a Mi Hazánknak. Volner ugyanakkor állítja, hogy nemcsak 71, hanem 106 egyéni választókerületben fognak tudni jelölteket állítani.

További meglepetésekre számítanak

Ellenzéki politikusok között általános vélekedés, hogy ami az utóbbi hetekben történik a választási szabályokkal, az nem más, mint egy amolyan testcsel a Fidesz elnökétől. Egyrészt a koronavírus-járvány miatt csak korlátozott figyelem jut a választási szabályok körüli variálásra, a kormánypártok narratívája pedig kitart amellett, hogy az országos listaállítás szigorításának a célja a kamupártok kiszűrése. A K-Monitor szerint a jelenlegi javaslat éppen erre nem alkalmas.

Úgy jönnek be újabb, radikális változást hozó javaslatok, hogy közben erősen benne lóg a levegőben, hogy ez csak a felvezetés, és még lesz egy csavar a történetben. A listaállítás mellett a leglényegesebb kérdés, hogy a Fidesz átrajzolja-e a választókörzeteket. Miközben Gulyás Gergely kérdésünkre határozottan kijelentette a kormányinfón, hogy csak akkor módosítják a választókörzetek határait, ha abban teljes politikai konszenzus van, hallottunk olyan fideszes politikusról, aki magabiztosan terjeszti, hogy a Fidesznek kedvezően falvakat fognak még hozzácsapni a választókörzetéhez.

A testcselelméletet továbbá azzal támasztják alá, hogy ugyan a választási szabályok csak 2021-ig módosíthatóak (egész pontosan a választókerületek átrajzolása tartalmaz ilyen határidőt), a kormánypártoknak azonban számos lehetőségük van még, hogy az ellenzéknek kedvezőtlenül alakítsák a szabályokat.

Például egy Kocsis Máté által hétfőn benyújtott törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a parlamenti frakciók 2021-ben is finanszírozhassák a pártjukat. Ennek akkor lehet értelme, ha a járványra hivatkozva a kormány idén tavaszhoz hasonlóan jövőre is megfelezi a pártok állami támogatását. Egy ilyen döntés nagyon érzékenyen érintené például a Momentumot, amely az egyik legerősebb ellenzéki pártként nem rendelkezik parlamenti frakcióval, így nem tudná honnan pótolni a 2018-as választási eredménye után járó állami támogatást; mindezt egy választás előtti évben. Hasonló helyzetbe kerülne a Kutya Párt is.

De a plakátozási szabályoktól a frakcióalakítás – és az ezzel együtt járó anyagi előnyök – szabályain át sok lehetőségük van még a kormánypártoknak, hogy olyan változásokat találjanak ki, amelyek a választás előtt vagy után hátrányosan érinthetik a közösen induló ellenzéket.