A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.
(A minipártok egy része tiltakozni szokott a megnevezés ellen, mondván, ők valós tevékenységet végeznek, mi most azokat a pártokat nevezzük így, amelyek a semmiből jönnek a választások előtt, a jelöltjeik ismeretlenek, és nem is kampányolnak, alig szereznek szavazatokat, majd el is tűnnek a közéletből.)
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Két héttel később az egykori jobbikos, majd a Mi Hazánk Mozgalmat támogató, nemrég pedig saját pártot alapító Volner János javaslatára a parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége megszavazta, hogy tovább szigorodjanak az országos listaállítás feltételei. Ennek értelmében már 14 megyében legalább 71 egyéni jelöltet kell rajhoz állítani ahhoz, hogy egy párt megkaphassa az országos lista után járó több százmillió forintos kampánytámogatást. Gulyás Gergely azt mondta a november 26-i kormányinfón, hogy a szigorítás a kamupártok és nem az ellenzék ellen irányul.
Kétségtelen, hogy ha jelenlegi formájában fogadják el a módosítót (ami az ellenzéki várakozások szerint egyáltalán nem biztos), akkor amellett, hogy a kormány egy listára tereli az ellenzéki pártokat, a kampánytámogatás bezsebelésére szerveződő kamuformációknak is nehezebb dolguk lesz. Lényegesen nagyobb falatnak tűnik 27 helyett 71 törvényesen és sokszor törvénytelenül összegyűjteni az érvényes ajánlóíveket; több ember szükséges hozzá, kiterjedtebb logisztikára van szükség, és a lebukás esélye is nagyobb.
Fontos kiskapuk maradnak nyitva
A K-Monitor és a Political Capital elemzései szerint ugyanakkor a jelenlegi jogszabálytervezet sem csuk be több olyan kiskaput, amelyek a 2022-es választáson is lehetővé teszik a kamupártok indulását.
Amíg van lehetőség többes jelölésre, addig virágozhat az ajánlóívek hamisításának ipara. Az Átlátszó összesítése szerint a 2018-as választásokon tapasztalt tömeges törvénysértések miatt 111 nyomozás indult az országban. A napokban három ilyen ügyben született elmarasztaló ítélet a Szekszárdi Bíróságon, 100 és 260 ezer forint közötti büntetést kaptak az érintettek. Volnernek volt olyan módosítója is, ami eltörölte volna a többes jelölést, ezt azonban nem támogatták a fideszesek. Idén januárban derült ki ugyanakkor az is, hogy a rendőrség 19 kamupártot hagyott futni, amelyek mind visszaéltek egy választó adataival. A 2018-as választás előtt Zuglóban a Fidesz ajánlóíveiről másolták át az aláírásokat egy kamujelölt íveire.
Jelenleg csak az egyéni jelölteknek kell tételesen elszámolniuk a költéseikkel, a pártok nem az úgynevezett „kincstári kártyán” kapják meg a támogatást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a százmilliós kampánytámogatást átutalják a párt által megadott számlaszámra, amit aztán egyből fel is vehetnek készpénzben, és költhetnek, amire akarnak. Ha a pártok is kincstári kártyán kapnák meg a kampánytámogatást, akkor az ugyan többletfeladatot jelentene a Magyar Államkincstárnak, viszont valószínűleg lényegesen kevesebb utólagos eljárásra lenne szükség, és jelentősen csökkenhetnének a NAV, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkaterhei.
A pártoknak az érvényben lévő törvények szerint elég annyit beírni, hogy anyagjellegű ráfordítás – 365,5 millió forint, ahogyan az szerepelt például a Seres Mária Szövetségesei legendás beszámolójában. Seres és férje ellen idén júniusban vádat emeltek, amiért a 2014-es választáson 117 millió forint kampánypénzt csalhattak el.
A választáson 1 százalék alatt maradó pártokat csak kérésre ellenőrzi az Állami Számvevőszék, holott ebben a sávban élnek vissza tömegével a szabályokkal a különböző választási formációk. „Fontos lenne, hogy az ÁSZ hivatalból ellenőrizze az 1% alatti pártok gazdálkodását is, és a jelenlegi állapottal szemben fűződjön jogkövetkezmény ahhoz, ha valaki nem adja le a beszámolóját (pl. az ÁSZ kezdeményezhesse a párt megszüntetését)” – írta a K-Monitor.
A kamupártok költései nem nyilvánosak, az államkincstár a 2018-as választások után 5,4 millió forintot akart kérni a Transparency International Magyarországtól, hogy megmondja, mennyi pénzt fizettek vissza az államkasszába a kamupártok. Nagyobb visszatartó erő lenne, ha bárki, bármikor név szerint visszakereshetné, hogy mire költöttek (vagy nem költöttek) a bizniszpártok.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a kormány nem akarja megszüntetni a kamupárt-jelenséget – ha meg akarná, már becsukta volna az említett kiskapukat. „Azt sem akarja ugyanakkor, hogy boldog-boldogtalan elinduljon, leginkább azért nem, mert ha tényleg több száz ”»pártnak« lenne országos listája, akkor a lepedő nagyságú szavazólapon már a Fidesz–KDNP-t is nehéz lenne megtalálni. Viszont az jól jön neki, ha némely jól csengő nevű kamupárt meg tudja osztani az ellenzéket„ – írta kérdésünkre.
László szerint amíg úgy állt, hogy 27-ről 50-re emelik a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, az nem befolyásolta volna érdemben a helyzetet. A 71 egyéni jelölt indulásához viszont már le kell fedni az ország bő háromnegyedét, ami ”szűrhet valamennyire, de továbbra sem fogja megszüntetni a jelenséget„.
Ott tobzódtak, ahol szoros versenyre készülhetett a Fidesz
A választásokon az 1 százalékos eredménytől is fényévnyire elmaradó kamupártok 2014-ben és 2018-ban összesen közel 7 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek. A kormány eddig kétszer, 2017-ben és 2018-ban is ”hadat üzent” a kamupártoknak, mindkétszer szigorítottak is a kampányfinanszírozás rendszerén, azonban mindkét beavatkozásnál előre lehetett sejteni, hogy nem lesznek elég a hatékonyak fellépéshez.
Adja magát a kérdés:
a teljes magyar jogrendszert a saját képre formáló Fidesz miért nem tud olyan jogszabályt alkotni, amely felszámolná az egyébként a saját törvényhozásuk eredményeként létrejött kamupártos visszaéléseket?
A 2018-as választások előtt feltűnő volt, hogy mennyire a Fidesz érdekeinek megfelelő szórásban tömörülnek a kamupártok. Az országban összesen 1719 jelöltet vettek nyilvántartásba, egy választókerületre átlagosan 16,2 képviselőjelölt jutott. Azokban az EVK-kban, ahol borítékolható volt az ellenzéki győzelem 12,6 jelölt indult átlagosan, viszont a neccesnek tűnő kerületekben átlagosan 19,2 jelölt neve szerepelt a szavazólapokon. Vagyis a sokszor ellenzéki hangzású kamujelöltek oda koncentrálódtak, ahol volt izgulnivalója a Fidesznek, és jól jött az ellenszavazatok szétaprózódása.