Már megint veszélyhelyzet van. Mivel jár ez?

2020. november 05. – 10:26

frissítve

Már megint veszélyhelyzet van. Mivel jár ez?
Orbán Viktor bejelenti a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket egy élő videóban 2020. november 3-ánForrás: Orbán Viktor Facebook oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdától újra veszélyhelyzet van érvényben Magyarországon. Hogy ez pontosan milyen gyakorlati következményekkel jár majd, az csak menet közben derül ki, ebben a Telex Gyorstalpalóban azt szedtük össze, mit kell tudni általánosságban a különleges jogrendről. A speciális helyzetből adódóan a rendelet egészségügyi vonatkozásaira a cikk végén külön kitérünk.

Mi is az a veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet a rendkívüli jogrend egyik alesete (van még sok másik is, pl. terrorveszély, szükségállapot). Az Alaptörvény 53. cikke szerint a kormány „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet veszélyhelyzetet. Leggyakrabban természeti vagy egyéb katasztrófáknál használják ezt a lehetőséget (például a 2013-as nagy árvíz idején rendelt el Orbán Viktor részleges veszélyhelyzetet), de a koronavírus-járvány is egy olyan válsághelyzet, amelyre ráhúzható.

Mi értelme van?

Rendkívüli helyzetekben gyors reakciókra lehet szükség a kormánytól, amelyet legegyszerűbben rendeleti kormányzás útján tud megvalósítani, a veszélyhelyzet kihirdetése erre adja meg a lehetőséget. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A veszélyhelyzeti rendeletek alapesetben 15 napig hatályosak.

Akkor Orbán Viktor most bármit megtehet?

A katasztrófavédelmi törvény foglalkozik részletesebben azzal, jellemzően milyen területeken hoznak rendkívüli intézkedéseket (pl. járműforgalom, közterületi tartózkodás, gyülekezés korlátozása, kitelepítés), de tulajdonképpen az a helyzet, hogy a mozgástér nagyon nagy: a kormány szinte bármit megléphet, amiről úgy látja, hogy fontos a vírus elleni védekezéshez, és meg is tudja indokolni, miért az. A tavaszi veszélyhelyzeti körben kiadott kormányrendeletek között is bőven voltak olyanok, amelyeknek nem volt sarkalatos törvényekben leírt alapjuk, lényegében az összes rögtönzött, a járvány elleni védekezéshez szükségesnek ítélt rendelet ide sorolható (pl. hitelmoratórium, iskolabezárás).

Tavaszról az rémlik, az ellenzéki oldalon sokan diktatúrát emlegettek a rendkívüli jogrend miatt.

Igen, a március 11-én elrendelt veszélyhelyzet körül volt némi politikai csatározás, egymásnak ellentmondó értelmezések jelentek meg azzal kapcsolatban, mit várhatunk a rendkívüli állapottól. A kritikusoknak leginkább azzal volt problémájuk, hogy a kormány „korlátlan időre” kért felhatalmazást az Országgyűléstől a veszélyhelyzet fenntartására, ez azonban nem volt egészen pontos. Valójában a veszélyhelyzetet az Alaptörvény értelmében a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre. A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt végig hatályosak lehessenek az egyszer kiadott rendeletek, amelyek alaphelyzetben csak 15 napra szólnának, illetve a törvénybe beletették a veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítását is, jogtechnikailag feleslegesen.

De ha ez az egész csak a kormányon múlik, akkor miért szavaztak egyáltalán a parlamentben a veszélyhelyzetről tavasszal? És mihez kéri most a miniszterelnök a parlament hozzájárulását?

Az, hogy márciusban magát a veszélyhelyzetet is beletették a törvényjavaslatba, valószínűleg egy szimbolikus, legitimációs húzás volt a kormány részéről: egyszerűen jobban néz ki, ha a parlament áldását adja egy ilyen nagy horderejű lépésre. (Más kérdés, hogy az Országgyűlésben csak fideszes és a mi hazánkos képviselők szavazták meg, de ez egyúttal arra is jó volt, hogy a Fidesz ekézhesse az ellenzéki pártokat, amiért „hátráltatják a védekezést”.) Hogy a mostani törvényjavaslatban mi lesz, azt egyelőre nem látjuk, mert csütörtök reggelig csak magáról a veszélyhelyzetről szóló rendelet és az első néhány, védelmi intézkedésekről szóló rendelet jött ki a Magyar Közlönyben, a parlament honlapján még nem jelent meg a tervezet. De Orbán Viktor keddi bejelentésében az hangzott el: „Arra kérjük az Országgyűlést, hogy ezt a rendkívüli helyzetet 90 nappal hosszabbítsa meg.” A miniszterelnök valószínűleg arra gondolhat, hogy az egyes veszélyhelyzeti intézkedések 15 napos hatályának meghosszabbítására bólintson rá a képviselők többsége, ezúttal nem korlátlan időre, hanem csak 90 napra.

Akkor mostantól három hónapig tart a veszélyhelyzet?

Ezt ennyi alapján még nem mondhatjuk biztosra, a veszélyhelyzetet egészen addig fenntarthatja a kormány az Alaptörvény szerint, ameddig fennállnak az elrendelés okai – jelen esetben a járvány. Amikor azonban az okok elhárulnak, az alkotmány szerint meg kell szüntetni. A veszélyhelyzeti rendeletek mindenesetre – amennyiben Orbán kérésének megfelelően a fideszes többségű parlament megszavazza – 90 napig lesznek hatályosak első körben. (A korlátlanul meghosszabbított veszélyhelyzeti rendeletek kritikusai tavasszal pont ilyen jellegű időbeli korlátot szerettek volna elérni. De persze ha három hónap múlva még mindig itt fogunk tartani a vírussal, akkor a kormány simán kiadhatja újra ugyanazokat a rendeleteket, és a parlament elé terjesztheti a meghosszabbításukat.)

Van okunk attól félni, hogy mégsem vonják vissza a különleges jogrendet a veszély elhárultával?

Ez már politikai kérdés, de az első felvonás tapasztalatai alapján nem igazán, a tavaszi veszélyhelyzetet június közepén feloldották (szimbolikus aktus gyanánt a kormány ezt is megszavaztatta az Országgyűléssel). Politikai ráció sem feltétlenül lenne egy ilyen nyíltan antidemokratikus lépésben, különösen, hogy a fideszes parlamenti kétharmad továbbra is betonbiztos, a kormánynak nincs szüksége ilyen húzásokra.

És attól, hogy indokolatlan módon korlátozzák majd a szabadságjogainkat? Vagy hogy olyan rendeletek születnek, amelyek a járványkezelés álcája mögött valami más célt szolgálnak?

Itt is csak a tavaszi veszélyhelyzet tapasztalataiból tudunk kiindulni: voltak furcsa intézkedések, mint például egy csomagolóanyagokat gyártó cég állami felügyelet alá vonása, illetve hogy több nagy céghez látszólag indok nélkül kivonult a katonaság (de arról nem érkeztek hírek, hogy az egyenruhások végül sok vizet zavartak volna a működésben). Az összkép azért az volt, hogy a rendeletek többsége tényleg a járványügyi védekezésről szólt.

És a szólásszabadság korlátozása? Emlékszem, hogy tavasszal Facebook-posztok miatt vegzált embereket a rendőrség.

A járvány első hulláma alatt valóban szigorították a rémhírterjesztésre vonatkozó törvényt, de ezt nem veszélyhelyzeti rendelet keretében tették, hanem egy sima Btk.-módosítással. A kettő azért fonódhat össze az emlékezetünkben, mert ezt a változtatást is a koronavírus-törvénybe tették bele, egyszerre szavazott róla az Országgyűlés.

A kórházak működését hogy érinti a veszélyhelyzet? Úgy hallom, egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügyi ellátás fenntartása.

Az egészségügyben eddig sem a normális mederben folytak a dolgok, a veszélyhelyzet június 18-i vége óta úgynevezett egészségügyi válsághelyzet volt érvényben. Ez többek között azt jelentette, hogy a dolgozókat más intézményekbe, praktikusan járványkórházakba is kirendelhették, mint ahol hivatalosan dolgoznak (a kirendelés szabályairól és az eü. válsághelyzet egyéb hozadékairól itt olvashat bővebben). Ez az állapot az új veszélyhelyzettel sem ér véget, maximum mostantól más jogalapon történik a kirendelés.

És hogy jön ez az egészségügyi szolgálati jogviszony körül kialakult balhéhoz? Egy csomó orvos nem akarja aláírni az új jogviszonyt, így 90 napon belül megszűnhet az állami munkaviszonyuk. Akkor ki fogja kezelni a koronavírusos betegeket?

Valóban, ha a kormány és az orvostársadalom álláspontjai nem közelednek, jelen állás szerint sokan nem fogják aláírni az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, nekik januártól hatályát veszti a munkaszerződésük az állami intézményekben. Ez azonban nem számít abból a szempontból, hogy veszélyhelyzetben az egészségügyi dolgozók akkor is kirendelhetők maradnak, ha nem állami kórházban dolgoznak, vagy ha neadjisten egyáltalán nincs érvényes munkaviszonyuk. Ezeket az embereket nem a munkáltatójuk, hanem a helyileg illetékes kormányhivatal rendelheti ki dolgozni, amennyiben szükséges – mondta a Telexnek Zeller Judit, a TASZ jogásza.

Tehát gyakorlatilag a veszélyhelyzet kihirdetésével megtiltották a felmondást az orvosoknak, nővéreknek?

Nem, egyelőre ilyesmiről nincs szó, a felmondásra továbbra is a közalkalmazotti törvényben, illetve a Munka törvénykönyvében foglaltak vonatkoznak az egészségügyi dolgozóknál. Ez a jövőben még változhat, hiszen mint már említettük, a veszélyhelyzetben a kormány hozhat a hatályos törvényeket felülíró rendeleteket, így akár egy egészségügyi felmondási moratóriumot is elrendelhet. Más kérdés, hogy ennek a kirendelésre vonatkozó szabályok miatt nem igazán volna értelme, a munkaviszony független attól, hogy a dolgozókat a rendkívüli jogrend alatt kivezényelhetik dolgozni oda, ahol szükség van rájuk.

Ha mégis ilyesmit csinálna a kormány, vagy más súlyos rendeleteket hozna, például aránytalanul korlátozna alapjogokat a veszélyhelyzet alatt, tehetünk valamit?

Az Alaptörvény természetesen a veszélyhelyzet alatt is hatályban van, tehát az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a különleges rendeleteket. Ilyen vizsgálatot az alapvető jogok biztosa, vagy az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. Emellett szigorú feltételek mellett ugyan, de minden érintettnek – néhány esetben bármelyikünknek – joga van alkotmányjogi panasszal élni az Alkotmánybíróságnál, ha alapjogát sérti a kormány rendeletalkotása.