Több százezerrel is nőhet az orvosok fizetése, de nagyon kemény feltételekkel

2020. október 05. – 17:06

frissítve

Több százezerrel is nőhet az orvosok fizetése, de nagyon kemény feltételekkel

Másolás

Vágólapra másolva

Az egyik oldalon örömöt és reményt, a másik oldalon rögtön komoly fejvakarást okoz a januártól induló orvosi béremelés. Valóban több százezer forinttal nőhet az orvosok fizetése 2023-ig, egy rezidens nettó 440 ezret, egy tapasztalt szakorvos nettó 1 milliót, egy nyugdíj előtt álló doktor pedig nettó 1,5 milliót is kereshet majd. A pénzt azonban nem adja ingyen a kormány. A Magyar Orvosi Kamarát is meglepték a kormány szigorú feltételei: az orvosok csak engedéllyel vállalhatnának másodállást magánklinikákon, és kétszer egy évre másik kórházba, sőt másik városba is vezényelhetnék őket.

Akárhonnan nézzük, történelmi jelentőségű a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) között született hétvégi megállapodás az orvosi fizetések emeléséről. Az utóbbi fél évszázadban biztosan nem fordult elő, hogy egy orvos fizetése több százezer forinttal emelkedjen, és három év alatt akár meg is duplázódjon.

A sors furcsa fintora, hogy 2003 és 2019 között Éger István orvoskamarai elnök nyíltan a Fidesz és a kormány mellé állt, mégsem ő arathatta le a babérokat. Most az a Kincses Gyula a kamara elnöke, akiről nem lehet azt mondani, hogy a Fidesz kegyeltje lenne. A hétvégén tartott tárgyaláson a kormány valamiért mégis változtatás nélkül elfogadta a kamara új orvosi bértáblára vonatkozó javaslatát, ami valóban rendkívül jelentős béremelést irányoz elő 2021 és 2023 között.

A Telex legfrissebb híreit itt találja.

Vajon minek köszönhető ez? Az orvosok elvándorlásának és az egyre tarthatatlanabb állapotoknak? Lehet.Annak, hogy a megalázóan alacsony ügyeleti díjak miatt 600 orvos helyezte ügyvédi letétbe az önként vállalt többletmunka és a külső ügyeleti vállalások felmondását? Lehet. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a Telexnek azt mondta:

„Mostanra a kormány számára is világossá vált, hogy az állami egészségügyből folyamatosan tűnnek el az orvosok. Először külföldre, aztán belföldön a magánellátásba vándoroltak át, az állami egészségügyben maradók körében pedig egyre nőtt az elégedetlenség. Az orvosok öntudatát és egységét erősítette, hogy megmutatkozott: a szaktudásukat külföldön anyagiakban is elismerik, és a magyar orvosoknak ott szinte korlátlan felvevőpiacuk van.”

Van, aki szerint az áttörésben az is fontos szerepet játszott, hogy Kásler Miklós helyett Pintér Sándor feladata lett a kormányban az egészségügy reformja. Információink szerint a kormány által 352 millió forintért készíttetett – és ki tudja, miért, tíz évre titkosított – tanulmánynak is az lett az eredménye, hogy nem halogatható tovább a béremelés. Abban mindenki egyetért, hogy a végső lökést egy olyan dolog adta meg, amelyet se az orvosok, se a betegek, se a kormányok nem szeretnek: a koronavírus.

Dupláznak?

A béremelés beharangozásaként a kormánysajtó már a múlt hét közepén azt írta, hogy meg fogják duplázni az orvosi béreket, sőt 120 százalékos emelésről is lehetett olvasni. Bár ez jól hangzik, és az emelés kétségtelenül nagymértékű lesz, Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy szombaton tartott online sajtótájékoztatón a Telex kérdésére óvatosan fogalmazott. Azt mondta, számukra értelmezhetetlen a 100 vagy 120 százalékos emelés. Ők annyit tudnak, hogy az általuk javasolt, jelentős emelést megvalósító bértáblát a kormány változtatás nélkül elfogadta, és ez 2023-ra 100 százalékban megvalósul.

Az emelés mértékét azért is nehéz megválaszolni, mert az orvosbérekben elég jelentős különbségek vannak. Az évtizedek óta toldozott-foldozott rendszerben az orvosok fizetésük jelentős részét ma különböző pótlékokból kapják. Sokan részben vállalkozóként adnak ügyeletet, így az alapbér és a tényleges jövedelmek között nagy különbségek vannak, amit még a minisztérium sem lát át.

Fontos változás lesz, hogy januártól az alapbér emelkedik jelentősen, ami nem elhanyagolható szempont a későbbi nyugdíj kiszámításánál sem.

„Legalább ilyen fontos az is, hogy az orvosi fizetések egységessé válnak. A szakmaválasztást ne az döntse el, hogy az egyik orvosi szakmában 100 ezer forinttal többet lehet keresni, mint a másikban”

– mondta a Telexnek Álmos Péter. Köztudott, hogy egyes orvosi szakmák a műtétekkel együtt járó paraszolvencia miatt „pénzesebbnek” számítanak, és vannak olyan nagyobb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szakmák (például a traumatológusoké vagy a sürgősségi orvosoké), amelyek – joggal – magasabb pótlékokat tudtak kiharcolni maguknak. Az új bértábla megszüntetné ezeket a különbségeket.

Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 21-én.
Fotó: Árvai Károly / kormany.hu / MTI

Plusz 400 ezer bruttó

Az Országgyűlés honlapján megjelent törvényjavaslatból (pdf), amelyet egyébként kivételes eljárásban várhatóan már kedden megszavaznak, látható, hogy a fiatal orvosok itthon marasztalását a rezidensek és kezdő szakorvosok kiemelt honorálásával akarják elérni, de nem feledkeznek meg a pályájuk végén járó, tapasztalt orvosokról sem.

2023-ra egy kezdő rezidens fizetése nettóban 448 ezer forint lehet, egy tíz éve szakorvosként dolgozó doktor nettó 900 ezer körül kereshet, a pályája végén álló tapasztalt orvos pedig nettó 1,5 millió forintot kaphat majd.

A béremelést nem egy összegben kapják meg az orvosok. A célul kitűzött teljes béremelés 70 százaléka 2021 januárjától lesz érvényes, és 2021 áprilisában, a szolgálati jogviszonyba való átkerülés után visszamenőleg utalják az orvosok folyószámlájára. 2022-ben a 90 százalékot érik el, 2023-ra pedig a 100 százalékot. Az első nagyobb lépcsőben, 2021-ben lesz olyan, hogy egy fiatal szakorvos alapbére bruttó 200 ezerrel, azaz nettó kb. 132 ezerrel, egy régebb óta a pályán lévő orvosé pedig 400-500 ezer forinttal, azaz nettó 260-330 ezer forinttal fog emelkedni.

A keresetek az orvostársadalmon belül nagyon szórnak, azért is, mert egyes szakmákban sok a hálapénz, és több lehetőség van másod- és harmadállásokra, más szakmákban pedig nem. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy látja: lesznek olyan orvosok, akik 2023-ra a mostani bérük dupláját vagy akár háromszorosát kapják majd.

Durva meglepetések

A pénzt azonban a kormány nem adja ingyen. Aki ugyanis ezeket a fizetéseket szeretné, annak egészségügyi szolgálati jogviszonyba kell lépnie januártól, ami viszont számos komoly korlátozással jár. A hétfőn megjelent törvényjavaslat szövege a Magyar Orvosi Kamarát is alaposan meglepte. Ők a nyilvánossággal egy időben ismerhették meg a törvényjavaslatot, és Álmos Péter azt mondja, másfél-két órát kaptak arra, hogy a bonyolult jogi szöveget véleményezzék. A szövegben több igencsak meglepő részletre bukkantak, amelyeket alább kifejtünk.

Elképzelhető, hogy ezekben a pontokban azóta változás történt, de ez a cikk lezárásakor, hétfőn késő este, amikor a törvényjavaslat megjelent, már nem volt tisztázható. Hétfőn este a részletek ismertetése nélkül ugyanis Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy „az orvoskamara kérésének megfelelően változhat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló javaslat”, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt, hogy „az orvosi kamara összes törvénymódosító javaslatát elfogadták”.

Ezek a problémás pontok:

  • Másodállás csak külön engedéllyel vállalható. – Orvosfórumokon az egyik legnagyobb felháborodást talán az a pont keltette, amely az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett megtiltaná, illetve a „Kormány által kijelölt szerv” előzetes engedélyéhez kötne minden pénzkeresésre alkalmas másodállást. A szöveg szerint ide tartozik más keresőfoglalkozás (a szövegben „keresőfoglalkoztatás” van), díjazás ellenében folytatott tevékenység, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység stb. A MOK értelmezése szerint ez a magánklinikákon végzett rendeléseket, magánpraxisokat is kizárná vagy korlátozná. Álmos Péter szerint nonszensz, hogy egy állami alkalmazottnak megtiltsák, mit csináljon azután, hogy a nyolcórás munkáját rendesen elvégezte, és kilépett a kórház kapuján. A magánellátások korlátozásának komoly következményei lehetnek, figyelmeztetett Álmos Péter. A betegek egy része visszaáramolhat az állami ellátásba, ami erre nincs felkészülve. A magánegészségügyben közben számos olyan ellátás szűnne meg (például a pszichoterápia), ami ma az állami ellátórendszerben alig érhető el.
  • Az orvosokat más helyre vezényelhetik. A Belügyminisztérium által vezényelt egészségügyi reform alapján a törvényjavaslat szövege szerint az orvosokat úgy vezényelnék egyik helyről a másikra, mint a katonákat vagy a rendőröket. Az eredeti javaslat szerint az orvosokat kétszer egy évre kirendelhetnék másik kórházba, akár másik településre akkor is, ha nincs egészségügyi veszélyhelyzet. A szövegben közben semmilyen korlátozás nem szerepel az életkorra, a távolságra vagy az orvos által gondozott gyerekekre vonatkozóan. Magyarországon köztudottan szakmánként és regionálisan is előfordul orvoshiány, nem beszélve a sok betöltetlen falusi háziorvosi praxisról. Álmos Péter szerint ezt a szituációt nem lehet „vezényléssel” kezelni, és ehhez nem lehet megvásárolni az orvosokat még egy ilyen béremeléssel se.
  • Nem tudni, mi lesz a háziorvosokkal és az alapellátó fogorvosokkal. – A törvényjavaslatból nem derül ki, vonatkozik-e a béremelés a háziorvosokra és a (nem privát praxisban dolgozó) alapellátó fogorvosokra. A háziorvosok 95 százaléka vállalkozó, csak kb. 5 százalékuk önkormányzati alkalmazott. Többen úgy gondolják, nekik is át kell majd váltaniuk az egészségügyi szolgálati viszonyra, és akkor rájuk is vonatkozik majd a béremelés. Álmos Péter szerint ezt nem tisztázza a megjelent javaslat, ezért erről egy másik, a háziorvosok helyzetét rendező törvényjavaslatot kell benyújtani. A kamara nem bérharcot folytat – mondta a MOK alelnöke, hanem átlátható egészségügyi rendszert akar, amelynek talapzatát a háziorvosok és az alapellátó fogorvosok alkotják.
  • Szubjektív minősítési rendszer? – A magasabb bérekhez rendszeresen minősíteni is kell az orvosokat, nem mindegy azonban, hogyan teszik ezt. A szöveg alapján ezt a munkáltató, azaz az orvos főnöke fogja megtenni nagyrészt szubjektív alapon, pedig a világban erre léteznek objektív módszerek és mutatók is.
  • A bértábla nem rendezi az egyetemi dolgozók és tudományos fokozattal rendelkezők helyzetét. – Az orvosi kamara szerint a magyar egészségügy egyik krízisét épp az okozza, hogy a fizetések miatt folyamatosan ürülnek ki a hazai orvosképzés helyszínei. A MOK szerint ezért elengedhetetlen, hogy az új bértábla vegye figyelembe az egyetemi kutatók, oktatók szakmai és tudományos előmenetelét.
  • 20 százalékos eltérés a bértáblától. – A törvényjavaslat eredetileg lefele és felfele is lehetővé tette volna a 20 százalékos eltérést a bértáblától. Álmos Péter hétfőn este azt mondta: érthetetlen ez számára, mert nem ez volt a megállapodás. Épp azért alkottak bértáblát, hogy az pontosan kijelölje, ki mekkora alapbérre számíthat. Hétfőn későn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: elfogadták a kamara érveit, így a megállapított bértáblától eltérni csak felfelé lehet majd, legfeljebb 20 százalékkal.

Lesz, aki nem marad nettó 1,5 millióért

Orbán Viktor azért ment bele a béremelésbe, mert tiszta helyzetet akar teremteni: elvárja, hogy szűnjön meg a hálapénz, és váljon el élesen egymástól az állami és a magánellátás. Ha ez megvalósul, azért a kormány hajlandó többet fizetni. A magasabb állami fizetést azonban feltételekhez kötik, értékelte a helyzetet a Telexnek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Sinkó szerint a plusz 20 százalékos eltérés az egyes kategóriákhoz tartozó bérekhez képest lehetővé teszi a differenciálást, hiszen nem minden orvos dolgozik ugyanannyit, és a munkájuk minőségében is lehetnek eltérések. Ehhez azonban valóban objektív minősítési rendszerre van szükség, nem a felettes szubjektív értékelésére.

Orvosok és ápolók vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. május 14-én.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A nagy kérdés az, mi lesz, ha az orvosok tényleg választás elé kerülnek: maradjanak az állami ellátásban, vagy válasszák a magánklinikákat? Sinkó Eszter szerint várhatóan sok orvos feladja a magánklinikai munkáját, és a biztos állami fizetést választja. Ezzel a magánszektor bizonyos területein munkaerőhiány keletkezhet. Ez azt hozhatja magával, hogy a privát egészségügyben is koncentrálódni fog az ellátás: csak azok a szolgáltatók maradnak talpon, amelyek elég tőkeerősek lesznek, hogy magas összeget fizessenek a náluk maradó szakorvosoknak.

Egy budapesti állami kórházban és három magánklinikán is rendelő, nyugdíjhoz közel álló tapasztalt orvos a Telexnek azt mondta: szerinte fiatalabb kollégái mindenképpen jól járnak az új rendszerrel, mert a jövőben annyi lehet a jövedelmük egy helyen, mint amit most több mellékállással tudnak csak megszerezni. Neki ugyanakkor azt kell mérlegelnie, hogy mennyire vonzó a számára elérhető nettó 1,5 millió forintos fizetés egy állami kórházban. Ugyanezt a pénzt szerinte a három magánklinikán is meg tudja keresni úgy, hogy ott jóval kisebb a terhelés, csak heti néhány órás rendeléseket kell végeznie, amelyek 60 éves kor felett már kevésbé megterhelőek számára. Az orvos ugyanakkor ismer olyan szaktekintélyt, aki egy magánklinikán olyan sok pénzt kap, hogy az új rendszerben biztosan nem választaná az állami kórházi fizetést. Ezzel azonban a műtéti szaktudása is ki fog esni a közfinanszírozott ellátásból.

Sinkó Eszter szerint a döntés csak elsőre tűnik könnyűnek, és nem is csak a pénz jelenti a motivációt. A bonyolult szakmát űző orvosok számára az igazi kihívást épp azok a műtétek jelentik, amelyeket csak állami kórházakban lehet végezni (a hatalmas költségek miatt ilyet a magánellátók nem vállalnak). Ezek az orvosok hiába kapnak sok tízezer forintos óradíjakat egy magánklinikán a rendelésért, az ott folyó munka vagy az egynapos sebészeti beavatkozások hosszú távon kevésbé vonzóak számukra. Sinkó Eszter szerint ennek a rendszernek annyi előnye mindenképpen lehet, amit a kormány is vár tőle: az orvosnak nem kell három-négy helyre rohangálnia a megélhetésért, kipihentebb lesz, és jobban fog tudni figyelni a betegeire.

A hálapénzt nem a béremelés szünteti meg

A hétvégén elhangzott, hogy a béremeléssel párhuzamosan meg akarják szüntetni a hálapénzt is a magyar egészségügyben. Ennek egyik eszköze, hogy bűncselekménnyé teszik a paraszolvenciát, egyaránt büntetve a beteget, aki adja, és az orvost, aki zsebre teszi a pénzt. A kormány által benyújtott törvényjavaslat módosítaná a Büntető törvénykönyvet. A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása tényállását kiegészítenék a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A Btk.-ba a következő szöveg kerülne be:

„Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A javaslat leírja azt is, hogy az egészségügyi dolgozó a hálás betegtől kéthavonta egy alkalommal elfogadhat olyan ajándékot, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (8050 forintot).

A hálapénz valójában úgy keletkezik, hogy a beteg adja, de persze vannak orvosok is, akik kikényszerítik, mondta Sinkó Eszter. A szakember szerint a bérek emelése csak részben hat a paraszolvencia ellen. Sinkó szerint fontos, hogy a kormány szüntesse meg a kórházak teljesítményét kordában tartó és az állami kiadásokat visszafogó úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot (TVK). Mivel a kórházak csak bizonyos számú ellátást végezhetnek, a páciens nem jut időben ellátáshoz, várólisták alakulnak ki, és ez az egyik legfőbb táptalaja a rendszert olajozó korrupciónak. Ha fennmarad a korlátozás, a béremelés ellenére fennmarad a hálapénz rendszere is, mondta Sinkó Eszter.

(Borítókép: Orbán Viktor fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét, valamint Álmos Péter Zoltánt és Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnökeit a Karmelita kolostor teraszán 2020. október 3-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)