Ismét meghosszabbították a veszélyhelyzetet

2021. február 22. – 16:23

frissítve

Ismét meghosszabbították a veszélyhelyzetet
Kijelzőn a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló szavazás eredménye – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Ahogy az várható volt, kétharmados többséggel megszavazták a parlamentben a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzeti rendeletek újabb meghosszabbítását. 133 kormánypárti képviselő nyomott igent a hétfői szavazáson, az ellenzéki képviselők közül senki nem támogatta a javaslatot.

A rendkívüli jogrend február eleji lejárta után a kormány előbb saját hatáskörben tizenöt napig meghosszabbította azt, majd az Országgyűlés elé vitték, hogy még kilencven napot rátegyenek a koronavírus-járvány miatt. Mivel nagyon úgy tűnik, hogy a harmadik hullám is megérkezett Magyarországra, még jó ideig tart a járványhelyzet.

Bár komoly politikai viták előzték meg a szavazást, valójában a veszélyhelyzetet az Alaptörvény értelmében a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre.

A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy további kilencven napig is hatályosak lehessenek a korábban kiadott rendeletek.

Törvényben ismerik el a kormány munkáját

A javaslatban ezt azzal indokolják, hogy a kormány alapvető célja, hogy „megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat, és megőrizze a munkahelyeket.” Szerintük ehhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. „Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.”

Egy másik részben pedig azt is írják, hogy a javaslat elfogadásával

„az Országgyűlés politikailag elismeri a Kormány eddigi, a járvány megakadályozására tett lépéseit.”

Nem először hosszabbították meg a rendeleteket, azokat novemberben egyszer már megszavazták plusz kilencven napra. Akkor összeszedtük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat.

A jogszabály ezen túl azt is kimondja, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem lehet kitűzni időközi választást és népszavazást, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon veszíti hatályát.

A DK módosító indítványát ugyanakkor leszavazták a képviselők, így nem került be az elfogadott javaslatba, hogy a koronavírus elleni vakcinák között szabadon lehessen választani.

Az ellenzék szerint visszaélt a kormány a felhatalmazással

Orbán Viktor múlt hétfőn a parlamentben értékelte a járvány kormányzati kezelését, és arra kérte akkor az ellenzéket, hogy szavazzák meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. „Ismét emelkedő tendencia jöhet”, ezért „szükség van az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására is” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az ellenzéki pártok ugyanakkor már a múlt heti vita során jelezték, hogy ezúttal nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, szerintük ugyanis a kormány visszaélt a hatalmával az elmúlt hónapokban.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azzal indokolta pártja döntését, hogy a mostani javaslat szerintük azért más, mint a novemberi, mert a Fidesz politikai elismerést vár az ellenzéktől az elmúlt három hónapért, miközben például az önkormányzatokkal „pitiáner játszmát játszanak”.

Arató Gergely – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A DK-s Arató Gergely pedig arról beszélt, hogy DK több okból se szavazza meg a javaslatot. Egyrészt „káros, hibás, hatástalan intézkedésekhez kérnek utólag hozzájárulást”, másrészt szerinte a kormány tagjai „teljesen elvesztették a kapcsolatot a valósággal, és az elmúlt hónapokban bizonyították, hogy alkalmatlanok a járvány és a válság kezelésére”, harmadrészt szerinte őket „nem az ország vagy a magyarok érdeklik, hanem saját kicsinyes érdekeik”. A DK politikusa szerint a kormánypártok arra kértek felhatalmazást, hogy tovább szórják az ország pénzét különféle beruházásokra, nekik kedves vállalkozó csoportok zsebeinek kitömésére, vagy a vadászati kiállításra.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt emlegette fel a kormánypártoknak a javaslatról szóló vitában, hogy felszólalásaikban egyetlen önkritikus mondat sem hangzott el. „Önök elégedettek ezzel a helyzettel?” – tette fel a kérdést. „Önök nem éltek, hanem visszaéltek a rendkívüli felhatalmazással” – fogalmazott az LMP-s képviselő, példaként pedig választási törvény vagy az Alaptörvény módosítását hozta fel az elmúlt hónapokból.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke hétfőn napirend előtti felszólalásban kritizálta a kormányt, mert szerinte a tavalyi felhatalmazás után kipakolták a pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból. „A Gazdaságvédelmi Alap nyolcvan százalékát önök nem válságkezelésre költötték, hanem saját magukra. Stadionokra, vadászati kiállításra, Mészárosra, a haverok szállodáira” – fogalmazott a Jobbik miniszterelnök-jelöltje. „Itt úgy látom, hogy nem csak a koronavírus ellen kell vakcina. De kell egy vakcina a lopás, a hazudozás, a gőg, a hatalmi arrogancia ellen is. Ígérem, ki fogjuk fejleszteni ezt a vakcinát, a nép fogja önöknek beadni.”

Kocsis: A baloldalra nem lehet számítani

„A baloldalra megint nem lehetett számítani a járvány elleni védekezésben. Most, hogy itt a harmadik hullám, továbbra is szükség van a gyors döntésekre az emberek egészsége és a gazdaság újraindítása érdekében. A Gyurcsány-koalíció nemet mondott több mint 70 intézkedés fenntartására. Még szerencse, hogy nem rajtuk múlt” – kommentálta a szavazást Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán, de Novák Katalin családügyi miniszter is azt emelte ki bejegyzésében, hogy a törvényjavaslatot sem a DK, sem a Jobbik, sem az MSZP, sem az LMP, sem a Párbeszéd képviselői nem támogatták. „Vannak, akik most is a hatékony védekezést akadályozzák.”

Kocsis Máté – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is megosztott egy képet a parlamentből hétfőn. „Úgy tűnik, a parlamenti képviselőkkel nem akar nemzetikonzultálni a kormány. Pedig lenne miről és lenne hol, hiszen a parlament a vírus közepette is zavartalanul működik – úgyhogy felhatalmazásra semmi szükség nem lenne” – fogalmazott.

Szerinte a 133 fideszes képviselő „bátran” lemondott arról a jogáról, hogy beleszólhasson a veszélyhelyzeti döntésekbe. „Azt gondolom (…), jogunk van ellenőrizni a kormány munkáját, főleg a minden szinten elrontott válságkezelés után. Az Alaptörvény erre 15 naponként lehetőséget ad nekünk – kéthetente elmondhatnánk a véleményünket a kormány válságkezeléséről a parlamentben – a 90 napos felhatalmazás ettől a jogunktól foszt meg minket” – írta Szél.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!