Az ellenzéki pártok nem szavazzák meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását

A rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzeti rendeletek újabb meghosszabbításáról vitáztak kedden a parlamentben. A rendkívüli jogrend lejárása után a kormány ugyanis előbb saját hatáskörben 15 napig meghosszabbította azt, most pedig az ügyet a fideszes többségű országgyűlés elé vitték, hogy plusz 90 nappal hosszabbítsák azt meg. Valójában a veszélyhelyzetet az Alaptörvény értelmében a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre. A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy további kilencven napig is hatályosak lehessenek az egyszer kiadott rendeletek.

Nem először hosszabbítanák meg a rendeleteket, azokat novemberben egyszer már megszavazták plusz kilencven napra. A korlátlanul meghosszabbított veszélyhelyzeti rendeletek kritikusai tavasszal pont ilyen jellegű időbeli korlátot szerettek volna elérni, de persze ha újabb három hónap múlva még mindig itt fogunk tartani a vírussal, akkor a kormány simán kiadhatja újra ugyanazokat a rendeleteket, és megint csak a parlament elé terjesztheti a meghosszabbításukat. Erről és a veszélyhelyzetet övező kérdésekről itt írtunk bővebben.

A javaslatot Varga Judit igazságügyi miniszter terjesztette elő, de Völner Pál államtitkár beszélt róla kedden a parlamentben, aki a javaslat vitájában azt mondta, a védelmi intézkedések enyhítésének ideje még nem jött el. A járványhelyzetben emberéleteket és munkahelyeket kell megmenteni, ehhez pedig gyorsan és hatékonyan kell tudni dönteni, mondta Völner. Az államtitkár ezután az ellenzéki képviselőkhöz szólt, miszerint itt az idő, hogy újra megmutassák, tudnak együtt dolgozni, és a törvényjavaslat támogatását kérte. A fideszes Hende Csaba arról beszélt, a járvány első és második hullámát azért tudták jól kezelni, mert a parlamentben összefogtak. Egyelőre a megfelelő mennyiségű átoltottságra várnak, addig kell csak kitartani a kormánypártok szerint.

Ezután az ellenzéki pártok képviselői szólaltak fel, valamennyien azt mondták, nem szavazzák meg a veszélyhelyzeti rendeletek meghosszabbítását.

Milyen törvényhez nyúlnának most hozzá?

Még hétfőn a parlamentben a Jobbik elnöke, Jakab Péter azt mondta, hogy ő biztosan nem fogja megszavazni a „kormány felhatalmazását”. Kedden a Jobbikból Lukács László György beszélt, és elismételte, hogy nem szavazzák meg ezt a javaslatot. Lukács szerint „szégyen”, ahogy a kormány a vírushelyzetet kezeli. A jobbikos politikus szerint már az igazságügyi minisztériumnak sem lehet fontos ez az ügy, ha Varga Judit igazságügyi miniszter helyett Völner beszél a parlamentben a javaslatról.

Lukács szerint a kormánypártok mindenkit arra kértek, hogy vegyenek fel hiteleket, azokat majd pár év múlva fizessék vissza, ezzel pedig adósodjanak el, de kérdés, hogy például ki fog munkahelyeket teremteni az embereknek, mondta. „Köszönhetően önöknek, a kormány felé érzett bizalmatlanság miatt, az embereknek a vakcinákba vetett bizalma is alacsony” – mondta Lukács, aki ezután arról beszélt, a rendkívüli jogrend alatt korábban, „a felhatalmazás leple alatt egy egész országon vittek keresztül a csatazaj alatt olyan javaslatokat”, mint például a választási törvény megváltoztatása, egyetemek privatizálása, de jutott pénz vadászati kiállításra vagy az űrtevékenységre.

„Ha megkapnák a felhatalmazást, most melyik törvényhez próbálnának meg suttyomban hozzányúlni?” – tette fel a kérdést Lukács. A jobbikos szerint ahhoz, hogy például az ellenzéki önkormányzatokat szipolyozzák tovább, vagy ha Kínában leesik a teherautóról egy adag vakcina, azt a portyázók felkapják, valamint ahhoz, hogy oltott és nem oltott ember között különbséget lehessen tenni, vagy hogy tovább bírságolhassák az embereket a járványügyi szabálysértések címke alatt. Lukács szerint több rendeletre továbbra is szükség van, de olyanok is vannak, amik fölött eljárt már az idő.

A KDNP-s Vejkey Imre erre úgy reagált, az ellenzék akadályozza a védekezést. Hollik István szerint csak az országgyűlés adhatja meg a felhatalmazást a kormánynak a meghosszabbításra, aki ezzel nem él vissza.

Elismerést várnak az elmúlt három hónapért

Az MSZP-s Harangozó Tamás arról beszélt, „mindannyian bíztunk benne”, hogy tavasszal már nem kell a veszélyhelyzeti rendeletekkel foglalkozniuk a parlamentben. A járvány „túlzás nélkül elszabadult” ősszel, de Harangozó szerint a kormány nem tett semmit, a kontaktkutatás „mondjuk ki, effektíve összeomlott”, és már bőven november volt, mire felocsúdtak a kormánypártok, mondta.

Harangozó szerint ez a mostani javaslat azért is más a novemberitől, mert a Fidesz most politikai elismerést vár az ellenzéktől az elmúlt három hónapért, miközben például „pitiáner játszmát játszanak” az önkormányzatokkal. Az MSZP-s politikus ezután feltette a kérdést, hogy „ugye nem gondolják”, hogy ezt a javaslatot ők meg fogják szavazni?

A DK-s Arató Gergely azt mondta, a DK sem fogja megszavazni a javaslatot, ennek több oka van: egyrészt „káros, hibás, hatástalan intézkedésekhez kérnek utólag hozzájárulást”, másrészt „önök teljesen elvesztették a kapcsolatot a valósággal, és az elmúlt hónapokban bizonyították, hogy alkalmatlanok a járvány és a válság kezelésére”, harmadrészt „önöket nem az ország vagy a magyarok érdekei érdeklik, hanem saját kicsinyes érdekeik”.

Arató szerint a kormánypártok most arra kérnek felhatalmazást, hogy tovább szórják az ország pénzét különféle beruházásokra, nekik kedves vállalkozó csoportok zsebeinek kitömésére, vagy a vadászati kiállításra. „Arra kérnek utólag tőlünk felhatalmazást, amit az elmúlt hónapokban műveltek a járványkezelés mögé bújva”, arra, hogy „tönkretegyék az önkormányzatokat”, vagy arra, hogy „biankó csekkel” bármit megtehessenek a következő hónapokban, mondta Arató. Az ellenzéki politikus szerint a kormány most az ellenzék hozzájárulását kéri, de „valójában semmibe veszik az egész ellenzéket” és az ellenzéki szavazókat is.

Hol van az önkritika?

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt emlegette fel a kormánypártoknak, hogy felszólalásaikban egyetlen önkritikus mondat sem hangzott el. „Önök elégedettek ezzel a helyzettel?” – tette fel a kérdést Keresztes.

„Önök nem éltek, hanem visszaéltek a rendkívüli felhatalmazással” – mondta az LMP-s képviselő, példaként hozta fel a választási törvény vagy az Alaptörvény módosítását, majd hozzátette, ők sem szavazzák meg a javaslatot.

A független Varga-Damm Andrea azt mondta, azért sem fogja megszavazni a javaslatot, mert nem tudja megbocsátani a kormánynak azt a „bűnét”, hogy a kórházban koronavírusban haldokló emberek családtagjaik nélkül haltak meg. Ha lélegeztetőgépek helyett védőruhákat vettek volna, egy családtag bent lehetett volna a haldoklóval, hogy ne legyen egyedül, mondta a képviselő.

Arató Gergely a vita negyedik órájában arról is beszélt, hogy a DK a javaslathoz olyan módosítást is benyújt majd, hogy az emberek választhassanak a vakcinák közül.

A képviselő „kíváncsi”, hogy szavaznak majd erről a kormánypártok.