Megszavazták az Alaptörvény módosítását: az anya nő, az apa férfi
2020. december 15. – 12:53
frissítve
Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény kilencedik módosítását, konkretizálták a közpénz fogalmát, lefelezték a különleges jogrendi esetek számát, és kijelentették, hogy az anya neme nő, az apáé pedig férfi. A módosítás szerint a jövőben védeni kell a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jogot, és biztosítják a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést.
134 igen és 45 nem szavazattal, valamint 5 tartózkodás mellett elfogadta kedden a magyar törvényhozás az Alaptörvény kilencedik módosítását,
ami szerint az anya nő, az apa férfi. Az alkotmányban szerepel az is a jövőben, hogy védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.
A Demokratikus Koalíció nem vett részt a szavazáson, mivel a mostani Alaptörvényt sem tekintik legitimnek. Az Alaptörvény módosításáról még novemberben nyújtott be törvénytervezetet a kormány kedden este, a veszélyhelyzeti törvény megszavazása utáni órákban. A parlament honlapján elérhető tervezet két módosítást is tartalmaz a családfelfogást, gyermeknevelést illetően. Az „anya nő, az apa férfi” kitételt azzal indokolták, hogy „az alkotmányozó a Nemzeti Hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen kiemeli, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélt élet lehetőségét biztosítják. Ennek részeként szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi.”
A születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jog védelmét azzal indokolták egyebek mellett, hogy a modern ideológiai folyamatok veszélyeztetik a gyerekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Hogy ez megvalósulhasson, szükséges a védelem. „A Javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa” – írták még akkor.
A tervezett Alaptörvény-módosításokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az Amnesty International közleményt adott ki a módosítás elfogadása után, amiben azt írják, hogy az Amnesty International, az International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association (ILGA) és a Transgender Europe közösen ítélik el a magyar LMBTI emberek további jogfosztását és megbélyegzését.
„Sötét nap ez a magyar LMBTI közösségnek, az emberi jogoknak és mindenkinek, akinek fontos az egyenlőség és az emberi méltóság. Ezek az újabb homofób és transzfób törvénymódosítások a legújabb fejezetei a kormány LMBTI emberek elleni hadjáratának”
idézi a közlemény Vig Dávidot, az Amnesty International Magyarország igazgatóját.
„Nagyon aggódunk a magyar transz gyermekek és felnőttek egészségéért és biztonságáért ebben az ellenséges környezetben. Felszólítjuk a Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy a magyar kormány LMBTI emberek jogait sértő intézkedései jelenjenek meg a Bizottság jogállamiság-jelentésében és a magyar kormány ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásban is” – fűzte hozzá Masen Davis, a Transgender Europe ügyvezető igazgatója.
A közpénz az állam bevétele, már csak háromféle különleges jogrend van
Egyértelműsítették a közpénz fogalmát is, illetve a különleges jogrendeket eseteit is. Az elfogadott módosítás szerint
a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.
Korábban több olyan vitás ügy is volt, ami arról szólt, hogy megismerhetőek egyes költések, szerződések azzal az indokkal, hogy közpénzről van szó. Ilyen volt például az MNB-alapítványok, vagy a TAO-pénzek ügye is, de egyes eximbankos hiteleknél is volt róla vita, hogy közpénz-e például a TV2-s hitel. A bíróságok ezekben az ügyekben többször is döntöttek úgy, hogy attól még, hogy technikailag nem az állam pénze, közpénzekről van szó. Úgy tűnik, ennek most vége, legalábbis nehéz másként értelmezni ezt a módosítást.
Az indokolás szerint egyébként „a javaslat meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.”
A módosítás egyúttal sarkalatos törvényhez kötötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, működését, megszüntetését, valamint közfeladata ellátását. Ilyen alapítványok jelenleg főként a felsőoktatásban működnek, mint egyetemi fenntartói alapítványok, ilyen a Corvinus, az SZFE, de ilyen az egyre terjeszkedő MCC fenntartói modellje is. De létrehozták egyebek mellett a Batthyány Lajos Alapítványt, és a Millenárist fenntartó Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt is.
Parlamenti kétharmad nélkül tehát ezeket nem lehet majd módosítani. Az indokolás szerint „Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait”.
A különleges jogrendet hatról három esetre mérsékelték: a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, írja az MTI.
Szavaztak a választási törvényről is, erről itt írtunk bővebben.
