Beleteszik az Alaptörvénybe a keresztény nevelést, és azt, hogy az apa férfi, az anya nő

A családfelfogásról, a közpénzről, az egyetemeket fenntartó alapítványokról és a rendkívüli jogrendekről szóló passzusokat is megváltoztatná a kedden benyújtott tervezet.

Az Alaptörvény módosításáról nyújtott be törvénytervezetet a kormány kedden este (pdf nyílik), a veszélyhelyzeti törvény megszavazása utáni órákban. A parlament honlapján elérhető tervezet két módosítást is tartalmaz a családfelfogást, gyermeknevelést illetően. Egyfelől belekerülne az Alaptörvénybe (a XVI. cikk (1)-be), hogy

Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Másfelől egy másik passzusba (az L) cikk (1)-be) pedig bekerülne az, hogy

Az anya nő, az apa férfi.

Az első módosítás - meglehetősen hosszú - indokolása úgy szól, hogy

"Az Alaptörvény kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette eddig is a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. Az Alaptörvény e rendelkezése alapján az államra intézményvédelmi kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat kell kialakítania, amely garantálja a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.

A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatok – melyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébreszt kétségeket – azonban veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ez a külön nevesített joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésére álló összes eszközzel meg kell védenie. A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig így az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A Javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa".

Eddig tehát az első módosítás indokolása, a következőé (az apa férfi, az anya nő) pedig így szól:

“az alkotmányozó a Nemzeti Hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen kiemeli, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélt élet lehetőségét biztosítják. Ennek részeként szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi.”

Mi a közpénz?

Az alkotmánymódosítás egyértelműsíti azt is, hogy mi a közpénz.

Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése

- írja a módosítás, hozzátoldva egy új bekezdést az Alaptörvény 39. cikkéhez. Emlékezetes, korábban több olyan vitás ügy is volt, ami arról szólt, hogy megismerhetőek egyes költések, szerződések azzal az indokkal, hogy közpénzről van szó. Ilyen volt például az MNB-alapítványok, vagy a TAO-pénzek ügye is, de egyes eximbankos hiteleknél is volt róla vita, hogy közpénz-e például a TV2-s hitel.

A bíróságok ezekben az ügyekben többször is döntöttek úgy, hogy attól még, hogy technikailag nem az állam pénze, közpénzekről van szó. Úgy tűnik, ennek most vége, legalábbis nehéz másként értelmezni ezt a módosítást.

Az indokolás szerint egyébként "a javaslat meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A Javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.

Vagyonkezelő alapítvány kétharmaddal

A módosítás része lenne az is, hogy a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

Ilyen alapítványok jelenleg főként a felsőoktatásban működnek, mint egyetemi fenntartói alapítványok, ilyen a Corvinus, az SZFE, de ilyen az egyre terjeszkedő MCC fenntartói modellje is. De létrehozták egyebek mellett a Batthyány Lajos Alapítványt, és a Millenárist fenntartó Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt is. Parlamenti kétharmad nélkül tehát ezeket nem lehet majd módosítani. Az indokolás szerint "Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait".

Különleges jogrendek

A módosítás háromra szűkítené a különleges jogrendek fajtáit: ha elfogadják, akkor a jövőben csak hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet létezne. Jelenleg ezekből hatféle van: rendkívüli állapot (ebbe beletartozik a hadiállapot), szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet.

A módosításokat a Facebookon Varga Judit miniszter is kommentálta, illetve magyarázta.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom