Korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet: súlyos kifogások a jogállamisági jelentésben

Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.

A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.

Négy területre koncentráltak

Igazságszolgáltatás: A jelentés szerint bár a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, magas szinten digitalizált, és folyamatosan emelkedik a bírák és ügyészek fizetése, egyre aggasztóbb a bírói függetlenség helyzete. Erre példa a Kúria elnökének helyzete is: Varga Zs. Andrást ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT) negatív véleménye ellenére választották meg. Ráadásul hiába kérte a Bizottság, hogy erősítsék meg a független OBT hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, ez ügyben sem lépett előre a kormány.

Korrupció: Nem halad úgy a korrupcióellenes stratégia, ahogyan azt a Bizottság várná. Kockázatosnak tartják a pártfinanszírozási rendszert, valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein megjelenő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmust”, ezek tekintetében sem történtek lépések. Hiába nagy szerintük a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázata, ennek felderítésére nem elegendők a független ellenőrzési mechanizmusok.

„Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta néhány új, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben is eljárás indult, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő ügyek kivizsgálása továbbra is korlátozott”

– írja a jogállamisági jelentés.

Média: A Bizottság veszélyben érzi a magyarországi médiapluralizmust, aminek a helyzete tovább romlott, és kételkedik abban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenül és hatékonyan járna el szabályozó szervként. Erre példaként említik a Klubrádió analóg frekvenciájának lekapcsolását, és azt, hogy miközben a koronavírus-járvány okozta reklámbevétel-kiesések ellensúlyozására nem hoztak létre médiatámogatási programokat,

„a jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára”.

A járványügyi intézkedések miatt korlátozott az információhoz való szabad hozzáférés, és a „független médiumokat és újságírókat továbbra is akadályoztatják és megfélemlítik”.

Jogállamiság: „Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, továbbra is aggasztó a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége” – írja a bizottsági jelentés. Szerintük megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége. A 2023 júliusában életbelépő alkotmánymódosítás (ami újradefiniálta a különleges jogrend fogalmát) pedig a jelentés szerint korlátozza a kormány hatáskörét. Bár a Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán az Országgyűlés visszavonta a régi civiltörvényt, az új szabályozás – ami több szervezet szerint is egy újabb lehetséges eszköz lehet „a civilek lejáratására és megbélyegzésére” – továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket. Emellett a Bizottság aggasztónak tartja a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét, amelyeket a legtöbb esetben az Orbán-kormány tagjai vagy bizalmasai irányítanak.

A Bizottság már a tavalyi jelentésben is bírálta a sajtószabadság magyarországi helyzetét. Akkor arra jutottak, hogy a kormány által a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára, és kritizálták a KESMA létrehozását is. Ezenkívül úgy találták, hogy Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform hiánya, valamint, hogy következetesen nincs határozott fellépés a magas beosztású tisztviselők, illetve közvetlen környezetük korrupciós ügyeiben.

A Bizottság a kedden kiadott jelentésről szóló közleményében azt is írta, hogy az évente elkészített dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, mindegyik tagállamot tárgyilagosan, ugyanazokat a kérdéseket feltéve vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Ennek keretében az az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint újságíró-szövetségekkel és civil szervezetekkel is beszéltek. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, a tagállamokat pedig arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kérdésekkel.

Varga Judit és a Fidesz zsarolásról

A magyar kormány részéről elsőként Varga Judit igazságügyi miniszter reagált a jogállamisági jelentésre egy Facebook-bejegyzésben.

„Újabban a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság! Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba”

– írta a miniszter.

Csakhogy a jogállamisági jelentésben egyáltalán nem említik a júniusban elfogadott pedofiltörvényt.

Varga ezenkívül kijelentette, hogy a magyar kormány igenis biztosítja és védi a legalapvetőbb jogokat nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. „A ma kiadott jogállamisági dokumentum is ugyan annak hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz.”

A Fidesz is kiadott egy közleményt a témában, eszerint „Brüsszel ránk akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait, ezért támadja hazánkat”. A párt azt írja, „az Európai Bizottság jelentése nem más, mint egy jogi köntösbe bújtatott nyílt politikai zsarolás Magyarországgal szemben (…) A dokumentum, a tavalyihoz hasonlóan, tele van abszurd és valótlan állításokkal, amiket a Soros-szervezetek diktáltak le Brüsszelnek, mert Magyarország nem enged az európai liberális véleményhegemóniának” – fogalmaztak.

A jelentés a jogállamisági vita alapját jelentheti majd

Noha nincs közvetlen összefüggés a keddi jelentés és az uniós költségvetésben szereplő új jogállamisági feltételrendszer között, de a Politico szerint a mostani részletes dokumentum is alapját képezheti majd a lépéseknek, ha az Európai Bizottság esetleg úgy dönt, hogy megindítja országokkal szemben ezt a mechanizmust.

Bár többen azzal érveltek, hogy a jelentés nem fogja tudni megállítani a magyar és a lengyel demokrácia egyre aggasztóbb leépülését, Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos szerint a dokumentum nagyon is fontos.

Reynders az idei jelentés megjelenése előtt a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat például felhívja a figyelmet, és európai szintű vitát nyit arról, hogy mi történik az egyes országokban, ezzel pedig az Európai Tanács számára is fontos lehet. Kitért arra is, hogy számos EU-s ország reformokkal is élt a Bizottság tavalyi kritikáit követően.

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról beszélt, hogy a tavalyi jelentés hatására először folytattak innovatív vitákat az egyes tagállamok igazságügyi reformjairól a Tanácsban. Az alelnök külön kitért a média helyzetére is. Szerinte fontos, hogy „az újságírók félelem nélkül végezhessék munkájukat, és kérdéseket tehessenek fel... Az újságíró elleni támadás a sajtószabadság és a demokrácia elleni támadás” – fogalmazott Jourová.

A Bizottság alelnöke kijelentette, hogy mostantól uniós szinten is fel fognak lépni a sajtószabadságért. „Az idei jogállamisági jelentés megállapításai is megerősítik munkánkat, mivel az újságírók biztonságára koncentráló, valamennyi tagállamnak szóló ajánlást készítünk elő” – jelentette ki. Az ajánlás az újságírók és jogvédők elleni visszaélésszerű peres eljárások elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket fog tartalmazni.

Jourová utalt a Pegasus-botrányra is, azt mondta, hogy a hírek szerint újságírókat figyelhettek meg az EU területén. „Ez elfogadhatatlan” – mondta.

Megy a huzavona a jogállamisági feltételrendszer miatt az EP és a Bizottság között

Az uniós költségvetésben szereplő, tavaly decemberben elfogadott jogállamisági feltételrendszer nemcsak a magyar kormány és az EU között váltott ki vitákat, hanem az unión belül is. Az Európai Parlament többször is bírálta az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságot.

Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály „súlyosan sérti a jogbiztonságot”. Emiatt a Bizottság egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek megsértése miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.

Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése. Október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó kormányoknak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontja kifejtésére. Az Európai Bíróság akár már ősszel ítéletet hirdethet az ügyben.

A Bizottság viszont a késlekedéssel jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat, majd június 10-én nagy többséggel egy olyan állásfoglalást is elfogadtak, amivel az eljárások megindítására utasították a Bizottságot. Az állásfoglalásban az EP-képviselők arról írtak, hogy a Bizottság már megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek. Az EP következő lépésként június 23-án szólította fel levélben a Bizottságot, hogy azonnal és teljes körűen alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert.

Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos kedden úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet (melyet az EU finanszíroz), amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

A vitának külön aktualitást ad a júniusban elfogadott, a melegellenes módosítókkal eltérített magyar pedofiltörvény. Az EP július elején több mint kétharmados többséggel szavazott meg egy állásfoglalást, amelyben az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az EU belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írják le az LMBTQI-ellenes magyar törvényt. Az Európai Bizottság pedig a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított.