A parlament megszavazta Varga Zs. Andrást a Kúria elnökének

2020. október 19. – 17:10

A parlament megszavazta Varga Zs. Andrást a Kúria elnökének
Varga Zs. András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi bizottságának ülésén 2020. október 8-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Megválasztotta az Országgyűlés kétharmados többsége a Kúria új elnökét, Varga Zs. Andrást. Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettese 2021 januárjától 9 éven át töltheti majd be a tisztséget. A magyar bírók önigazgatási fóruma korábban szinte egyhangúlag utasította el főbíróvá jelölését.

Titkos szavazáson meglett a szükséges kétharmados többség Varga Zs. András főbíróvá választásához hétfőn az Országgyűlésben. Ezzel – Magyarországon a rendszerváltás óta először – olyan főbíró kerül a legfőbb bírói kar élére, aki nem rendelkezik bírói ítélkezési gyakorlattal. A szavazásban több ellenzéki párt nem vett részt, az Országos BÍrói Tanács pedig előzetes véleménynyilvánításban tette egyértelművé: nem tudják támogatni a kormánypártok főbírójelöltjét.

A parlamentben 171 képviselő voksolt, 161-en szavaztak érvényesen, így Vargát

  • 135 igen,
  • 26 nem,
  • 0 tartózkodás

arányában, titkos, kétharmados szavazáson tették meg a Kúria elnökének. A parlament Fidesz-KDNP-s többségével lett meg a kétharmados támogatás, az ellenzék nem támogatta Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesének 9 évre szóló kinevezését, sőt bent sem tartózkodott a plenáris ülésteremben.

A Demokratikus Koalíció hétfőn napközben bejelentette, fel sem veszik a szavazólapokat, az MSZP a parlamenti napirendi pont elhalasztását kérte, az LMP pedig egyértelműen közölte, nem szavazzák meg a bírói ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. Andrást a tisztségre. De más ellenzéki pártok sem találták támogathatónak Áder János államfő jelöltjét, így kivonultak, és részt sem vettek a titkos szavazáson, amelyen így csupán a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői voksoltak.

Polt Péterhez lojális

Az ellenzéki pártok azért utasították el Vargát, mert ő lehet a rendszerváltás óta az első legfelsőbb bírósági vezető, aki nem járt tárgyalóteremben bíróként, ugyanakkor a Fidesz politikájának irányvonalához lojális jogász szakembernek tartják. Varga Zs. András életrajza szerint ugyanis 1995 és 2000 között az ombudsman (országgyűlési biztos) hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként.

2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese kinevezését követően Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2010. december 15-én
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ez azt jelenti, hogy amikor Polt Péter helyettes ombudsman volt, akkor Varga Zs. az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője. Amikor 2000 májusában lemondott Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, és a köztársasági elnök javaslata alapján a fideszes képviselők támogatásával Poltot választotta meg az Országgyűlés a helyére, akkor Varga Zs. lett az egyik helyettese, 32 évesen. Amikor aztán Poltnak 2006-ban lejárt a főügyészi megbízatása, Varga Zs. maga kérte, mentsék fel, az Origo akkori cikke szerint azért,

„mert nem akart más főnököt”.

Négy évvel később, amikor a Fidesz kétharmada után Polt visszatért az Legfőbb Ügyészség élére, Varga Zs. megint vele tartott, 2013-ban váltak szét az útjaik, amikor úgy döntött, inkább tudományos karrierjét építi tovább, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánjaként folytatta. Alig néhány hónappal később azonban – Polt támogatásával – 46 évesen az addigi legfiatalabb alkotmánybíró lett, a Fidesz–KDNP jelöltjeként és választottjaként.

Nem volt tárgyalótermi bíró

De nem csak ez a szoros kötelék volt az egyetlen fenntartás Varga Zs. András személyével szemben ellenzéki részről. Az alaptörvény szerint ugyanis a Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, kétharmados többséggel, 9 évre. Csakhogy a Fidesz tavaly áprilisban a szabályok közé írta, hogy a bírói szolgálati jogviszony számításakor

„a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni”.

Aztán tavaly év végén a kormányoldal, szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal egy 200 oldalas salátatörvény részeként lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság (AB) bármely tagja lehessen egyidejűleg bíró is: az új szabályok értelmében az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérheti bíróvá történő kinevezését minden alkotmánybíró.

Az új szabályok szerint az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, vagy akár ha lemondanak, még mandátumuk lejárta előtt, kérésükre a köztársasági elnök

„a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezi a Kúria bírájának.

Magyarán a mai – a 15 fős létszámkeret valamennyi érintettje esetében egytől egyig a Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott – alkotmánybírónak nem kell a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal versenyezniük egy – egyébként a legfőbb bírói fórum esetében különösen is presztízsnek számító – kúriai tisztségért, hiszen ez számukra az új szabályok szerint „automatikusan jár”.

Áder János államfő július 3-án megjelent határozataival összesen nyolc jelenlegi alkotmánybírót ki is nevezett bíróvá az új szabályok alapján kérésükre, azaz formálisan az AB elnökének kérésére. Így lett Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs Tibor, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter, és maga Varga Zsolt András is „alvóbíró” a Kúrián július óta.

Ezekre a jogszabályokra kifejezetten támaszkodva jelölte őt a Kúria elnökének Áder János köztársasági elnök. Korábban Varga Zs. ügyészként járt tárgyalóteremben, de alkotmánybírói tevékenysége miatt most sem ítélkezik.

A Bírói Tanács ellenében

Mindezek alapján az Országos Bírói Tanács is aggályait fejezte ki Varga Zs. András függetlensége ügyében a múlt héten, noha addigra már az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége már támogatásáról biztosította a jelöltet, ahogyan a Fidesz–KDNP és a kormány több tagjai is.

Sőt: a Varga Zs. jelölését érintő kritikákkal kapcsolatban az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke azt nyilatkozta, „a Soros-szervezetek a balliberális ellenzéken keresztül próbálják befolyásolni a Kúria elnökének megválasztását”. Vejkey Imre azt is mondta, hogy „az Országos Bírói Tanács Alkotmánybíróságnak minősítette magát a Kúria elnök-jelöltjének meghallgatásakor”, hiszen túlterjeszkedett jogkörein, amikor az idevágó törvénymódosításokat kritizálta, és gyakorlatilag bárki elutasított volna, akit a kormányoldal jelöl. Vejkey azt is mondta, „a tanácsnak csak arra van jogosítványa, hogy a jelölt szakmai alkalmasságát minősítse, ezzel szemben azonban jogalkalmazó szervként a vonatkozó törvényi szabályozás ellen tiltakozva hozta meg döntését”.

Valójában az Országos Bírói Tanács állásfoglalása kifejezetten azt tartalmazta az elutasítás indoklásaként, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.”

Varga Zs. András alkotmánybíró távozik az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetéséről 2017. január 13-án
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Mindezzel kapcsolatban még múlt csütörtökön írásban fordultunk az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökéhez, Vejkey Imre azonban nem válaszolt a Telexnek arra, hogyan tudná bárki kívülről befolyásolni a Kúria elnökének megválasztását. De a KDNP-s bizottsági elnök nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, miért nem várta meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága, hogy az OBT kialakítsa szakmai álláspontját az államfő jelöltjéről, mielőtt meghallgatta a jelöltet. Vejkeyt próbáltuk szóra bírni azzal kapcsolatban is, a bírói kar által 6 évre megválasztott önigazgatási szervezet, azaz az OBT álláspontja bármilyen módon befolyásolja-e a kormánypártok döntését, de arra sem kaptunk választ, hogy a kormánypártoknak milyen okkal vált mellőzhetővé a rendesbíróként szerzett, tárgyalótermi tapasztalat egy főbíró esetében.

Régebben még zavarta a kormányt

Ez már csak azért is kérdéses lehet, mert 2011-ben, az igazságszolgáltatás első reformja idején a kormány még éppen azzal érvelt amellett, hogy a mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, hogy „nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.” Navracsics Tibor akkori miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy az ítélkezési gyakorlat hiánya elfogadhatatlan lenne a Kúria elnökének esetében.

Most Vejkey, és maga Varga Zs. András is azzal érvelt bizottsági meghallgatásán, hogy igenis pótolhatja a rendesbírósági ítélkezési gyakorlatot az alkotmányjogi panasz jogintézménye, ezáltal ugyanis ő az Alkotmánybíróság tagjaként 2014 óta több száz, csaknem ezer bírósági ügyben ítélkezett. Azt egyelőre nem tudni, Varga Zs. András miként fog együttműködni a megválasztását nem támogató OBT-vel, a testületnek ugyanis a köztársasági elnök jelöltjének meghallgatásán és véleményén túl semmiféle ellenőrzési, vagy egyéb jogköre nincs a Kúria elnök felett. Noha a mindenkori főbíró hivatalból tagja a mindenkori OBT-nek, a Kúria-elnök döntései közül legfeljebb arról tárgyal ez a testület, amikor a főbíró valaki olyat nevezne ki a legfőbb bírói szervbe bíróként, akinek pályázata ezt nem indokolná.

Megkérdeztük ugyanakkor az Országos BÍrói Tanácsot is, amelynek szóvivője, Vadász Viktor több szempontból egyértelműsítette az általuk képviselt bírói kar, valamint az OBT álláspontját. A villáminterjúnkat az alábbi keretesben olvashatják:

Telex: Elfogadja a bírói kar Varga Zs. Andrást azután, hogy az OBT 13:1 arányban elutasította a jelölt támogatását, az Országgyűlés kétharmados többséggel mégis megválasztotta?

Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács szóvivője (VV): A bírói kar – így például a Kúria teljes ülése – nem részese a Kúria elnök megválasztásának. Egyedül az Országos Bírói Tanács számára biztosítja a sarkalatos törvény, hogy előzetesen véleményezze az elnöknek jelölt személyt. Ez 2020. október 9-én megtörtént. Mivel az OBT véleménye nem köti az Országgyűlést, innentől kezdve a megválasztás jogilag nem „elfogadás” kérdése.

Telex: Szakmai, vagy jogértelmezési oka volt az OBT döntésének?

VV: A sarkalatos törvény úgy fogalmaz, az OBT „személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,” ezen hatáskörén az OBT nem terjeszkedett túl. Az OBT kizárólag szakmai szempontból mondott véleményt a pályázóról a jelölt szakmai életútja, és a meghallgatáson felmerült kérdésekre adott válaszok alapján. Az OBT döntésének indokai között „jogértelmezési kérdések” nem szerepeltek.

Telex: Mi a legfőbb oka annak, hogy az OBT nem találta alkalmasnak a Kúria-elnöki tisztségre Varga Zs. Andrást?

VV: Az OBT két fontos indokra hivatkozott, amely miatt 13:1 arányban nem támogatta a jelöltet. Dr. Varga Zsolt András nem rendelkezik bíróként tárgyalótermi tapasztalattal és személyében a pártatlanság látszata is sérül, mivel két közelmúltbeli jogszabály módosítás nélkül formálisan sem lehetne a Kúria elnöki tisztségére jelölhető.

Telex: A Fidesz-KDNP egyes képviselői, és a kormányhoz kötődő sajtó is politikai kritikát sejt az OBT állásfoglalása mögött. Azt is mondták, hogy vélhetően bárkit jelöltek volna, senkit sem fogadott volna el az OBT, sőt hogy még a Kúriát megalapító Majláth Györgyöt sem támogatták volna. Mi erről az álláspontjuk?

VV: Az OBT csak arról a személyről nyilváníthat előzetes véleményt, akit a köztársasági elnök jelöl. Amennyiben a köztársasági elnök mást (vagy mást is) jelölt volna, az OBT ezen személyről is véleményt nyilvánított volna. Megjegyzendő, hogy amikor a köztársasági elnök háromnegyed évvel ezelőtt dr. Senyei György Barnát jelölte az OBH elnökének tisztségére, az OBT a jelöltet egyhangúlag támogatta, így a prekoncepcióval kapcsolatos kritikák nem megalapozottak. A kérdésben említett történelmi példák kapcsán fontos azt kiemelni, hogy a Magyar Királyi Kúriának (Legfelsőbb Bíróságnak, Kúriának) eddig összesen 23 elnöke volt. Ebből mindössze 4 olyan elnök volt, aki előtte nem volt bíró: közülük kettőt (Mailáth György, Günther Antal) az uralkodó nevezett ki, míg volt további két legfelsőbb bírósági elnök (Molnár Erik, Domokos József), akik az '50-es években viselték ezt a tisztséget. Egy demokratikus államban a legfőbb bírói önigazgatási szerv véleményezési jogköre nem hozható összefüggésbe ezen történelmi példákkal.

Telex: Miért elfogadhatatlan, hogy egy tárgyalótermi bírói gyakorlat nélküli ember kerüljön a főbírói tisztségre?

VV: Ezt a jogalkotó is kiemelten fontosnak tartotta, hiszen a sarkalatos törvény előírja, hogy a Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett, és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kell választani. Fontos, hogy a legmagasabb bírói fórum vezetője olyan személy legyen, aki jól ismeri a bírósági szervezetrendszert, ezen a téren saját tapasztalatokkal, és kialakult bírói önképpel rendelkezzen.

Telex: Mi lesz, mi lehet annak a következménye a bírói karban, hogy Varga Zs. András sosem volt tárgyalótermi bíró?

VV: Ezen kérdésre nem tudok válaszolni, jogi szempontból nem is értelmezhető, mivel – amint azt az első kérdésnél kifejtettem – a megválasztásának nem feltétele a bírói kar vagy az OBT részéről történő elfogadás.

Telex: Az OBT határozatában ugyanakkor az állt, hogy a bírói önigazgatási szerv olyan személyt szeretne látni ezen a közjogi tisztségen, aki más hatalmi ágaktól független, és a külső szemlélő számára is pártatlan. Lenne ilyen jelölt?

VV: Az OBT határozatában nem szerepelt olyan állítás, hogy kit vagy milyen személyt látna szívesen ezen a közjogi tisztségen, az kizárólag a jelölt alkalmasságáról szólt. Az alaptörvény maga is rögzíti a bírói függetlenséget, amelynek része a pártatlanság és a pártatlanság látszata is. A több mint 3000 bíró között bizonyára számos olyan személy van, aki megfelel a Kúria elnökével szembeni magas elvárásoknak.

Telex: Varga Zs. András mindezek után közvetlenül is befolyásolhat egyes ítéleteket?

VV: Az OBT szóvivőjeként a kérdést nem tudom megválaszolni, mivel az OBT határozata ilyen állítást nem tartalmaz.

A mindenkori Kúria-elnök lényegében egyszemélyben befolyásolhatja egyes peres eljárások kimenetelét. Noha Darák Péter igencsak visszafogottan élt jogköreivel, a hatályos törvények szerint valójában a Kúria-elnök az ország főbírója, aki nemcsak egy személyben reprezentálhatja a bírósági szervezetet, de jelentős befolyása van a kúriai ítélkezés menetére is. Egy új főbíró például akár mind a hat, idén nyáron az Alkotmánybíróságról a rendesbírói testületbe került, ítélkezési gyakorlatot sem törvényszéken, sem ítélőtáblán nem szerzett jogászt rögtön a Kúria tanácselnökévé – azaz a szakmai munkát meghatározó vezetővé – tehet. A Kúria elnöke határozza meg az ügyelosztást: ő fog dönteni arról, melyik tanácshoz kerülnek többek között választási vagy más, jelentős politikai, esetleg közigazgatást érintő ügyek.

A Kúria elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszékek, továbbá az ítélőtáblák határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, az úgynevezett felülvizsgálati kérelmeket. Azaz a Kúria mondja ki a végső szót a magyar bírósági struktúrában, ezért nevezik a legfelsőbb bírói fórumnak, eleve úgy jött létre, hogy átnevezték a Legfelsőbb Bíróság intézményét. De a Kúria emellett a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat is hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat (amivel éppen tavaly december óta még inkább kordában tarthatja a bírók elvileg szabad mérlegelését), dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá egyéb fontos ügyekben is hozhat ítéletet. A Kúria így alapjaiban befolyásolhatja az ítélkezést, a bírói ítélkezési gyakorlatot. Az, hogy az állampolgárok végső soron miképpen tudják érvényesíteni a jogaikat a magyar igazságügyi rendszerben, nagyban múlik a Kúrián.

A Kúria elnökének megválasztott Varga Zsolt András leteszi esküjét
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az Európai Bizottság néhány hete nyilvánosságra hozott, első jogállamisági jelentésének legsúlyosabb igazságszolgáltatási kritikájaként pont az szerepelt, hogy

  • a tavaly decemberben hozott új magyar jogszabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés – azaz a gyakorlatban kizárólag a Fidesz – által jelölt és megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos pályázati eljárás mellőzésével történő kinevezését,
  • valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket.

A Fidesz tehát hónapok óta tudta, hogy az Európai Bizottság aggályosnak tartja az idevágó törvénymódosításokat, a múlt hét óta pedig éles vitába is bonyolódott Brüsszellel, a többi között éppen emiatt. Így pedig szinte borítékolható, hogy Varga Zs. főbíróvá választásának, azaz a bizottsági aggályok beigazolásának még uniós következményei is lesznek.