Nem támogatják a bírók Polt Péter jobbkezének Kúria-elnökké választását

13 nem, 1 igen arányban elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András Kúria-elnökké történő megválasztását, derült ki a szervezet honlapján közzétett határozatból és összefoglalóból.

A hatályos törvények szerint ugyanis az OBT személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilvánít. Az OBT tagjai egy rendkívüli ülésen, miután Áder János a hét elején jelöltje, majd az Országgyűlés igazságügyi bizottságának Fidesz–KDNP-s többsége csütörtökön már támogatta, pénteken délelőtt ismerhették meg a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdeztek Varga Zs.-től.

Az OBT ezt követően közzétett határozatában az áll: a bírák önigazgatási szerve elismeri Varga Zs. tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.

„Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott. Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott” – írták. Az OBT arra is felhívta a figyelmet, hogy

„Varga Zs. András jelöltté válását kizárólag két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”

A jelölt támogatását elutasító határozatot Fázsi László, az OBT elnökének tájékoztatásaként tette közzé a szervezet, ugyanakkor a testület honlapján megtalálható a rendkívüli ülés összefoglalója is. Aszerint az ülésen részt vett az OBT 14 tagja, de tanácskozási joggal jelen volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint dr. Oltai Judit Zsófia, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is. Az összefoglaló azt is részletezi, hogy a Kúria elnökének javasolt személyt 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el az OBT.

Mindennek nagyon súlyos hazai és nemzetközi következményei lehetnek, főként miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége már támogatásáról biztosította a jelöltet, ahogyan a Fidesz–KDNP és a kormány több tagjai is. Pedig a Telex is megírta: sokan döbbenten fogadták a bírói karban, hogy tárgyalóteremben sosem ítélkező, egykori ügyészségi vezetőből csinálna kúriaelnököt a politikai hatalom.

Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként, na meg az Apostoli Királyság államformáját lehetőségként felvető egyetemi oktatóként vált ismertté itthon. Brüsszelben ráadásul még sokkal hangosabb lehet főbírói belépője, hiszen éppen a múlt héten jelent meg az uniós jogállamisági jelentés, amely elmarasztalta és aggályosnak nevezte pont azt a két törvénymódosítást, amelyekkel Varga egyáltalán főbíróvá választhatóvá vált Magyarországon.

(Fotó: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. [MTI/Illyés Tibor])