Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet

A jogállamiság rendszerszintű problémái miatt az EB nem fogadja el azt a helyreállítási tervet, amiben Magyarország 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra tart igényt, írja az EUrológus a Hvg.hu-n.

A lapnak Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos azt nyilatkozta, mindaddig nem fogják elfogadni a tervet, amíg a magyar kormány nem hajt végre igazságügyi reformot, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, illetve amíg nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy a nemzeti hatóságok kivizsgálják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket.

„Biztosak akarunk lenni abban, hogy Magyarországon az uniós költségvetést védő rendszer elegendő garanciát nyújt, és elkezdődnek-e reformok az Európai Szemeszter ajánlásainak végrehajtása érdekében. Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is.”

Kedden hozták nyilvánosságra a friss jogállamisági jelentést, amiből kiderül, pontosan milyen területeken bukja el a magyar kormány a jogállamiságnak való megfelelést. Ezt négy fő területen elemzik: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtóhelyzet, a fékek és ellensúlyok rendszere, illetve külön vizsgálják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát.

„A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk a jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni”

– mondta Reynders, és hozzátette, különbséget tesznek aközött, hogy megjegyzéseket, észrevételeket, aggályokat fejeznek ki a jól működő tagállamok esetében és a jogállamiság rendszerszintű hiányosságai esetében. Utóbbiak csak Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban állnak fenn. A két országról azt mondta, ellenállnak annak, hogy megfogadják az Európai Bizottság javaslatait, az Európai Ügyészségnek sem tagjai, és folyik ellenük a hetes cikk szerinti eljárás is.

Elmondta, a következő hónapokban újra fel fogják kérni mindkét országot, hogy csatlakozzanak az ügyészséghez, hogy meggyőződjenek róla, „megfelelő a csalás és a korrupció elleni védelem”.

A Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos problémákról azt mondta:

„Be kell vetnünk az összes eszközt: a hetes cikk szerinti eljárás, a kötelezettségszegési eljárás és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus és a tárgyalások a helyreállítási alapról. Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról.”

Szijjártó Péter külügyminiszter az üggyel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta a Hvg.hu-nak:

„A magyar helyreállítási alappal kapcsolatos dokumentumok kiváló dokumentumok, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar tervet az Európai Unió bármely intézménye elutasítsa, zajlanak az egyeztetések. Az európai politika és a pénzügyek összekeverése nyilván elfogadhatatlan lenne.”