Csúszik a 2500 milliárdos magyar helyreállítási terv uniós elfogadása

Az Európai Bizottság (EB) meghosszabbította a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelésének határidejét, írja a Hvg.

A lap szerint az EB szóvivője, Ariana Podesta közölte, hogy a hosszabbításnak nincs konkrét időtartama, elképzelhető, hogy hetekig, de lehet, hogy csak napokig tolódik az ügy. A döntés okáról nem árultak el többet, visszatérően azt válaszolta a szóvivő, hogy az egyeztetések folyamatosak Brüsszel és Budapest között.

A Hvg megkérdezte a Brüsszelben tanácskozó Szijjártó Pétert, hol tart a folyamat. „A magyar helyreállítási alappal kapcsolatos dokumentumok kiváló dokumentumok, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar tervet az Európai Unió bármely intézménye elutasítsa, zajlanak az egyeztetések. Az európai politika és a pénzügyek összekeverése nyilván elfogadhatatlan lenne” – mondta a külügyminiszter, utalva a Magyarországot az elmúlt hetekben ért bírálatokra.

Eddig összesen 17 tagállam tervét fogadták el, arra még nem volt példa, hogy visszautasítottak volna tervet, de arra sem, hogy a hosszabbítás mellett döntöttek volna. Magyarország 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrásra tart igényt, amelynek első részlete, 326 milliárd forint a tagállamok jóváhagyása után pár héten belül megérkezne – írta a lap.

Korábban megírtuk, hogy uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico számolt be arról, hogy mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, mert a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.

A Politico szerint a döntéshozók nem látják megfelelőnek a Magyarország felé kiszabott országspecifikus ajánlások érvényesülését a tervben. A kormányoknak ugyanis figyelembe kell venniük a tervek kidolgozásánál az évről évre készülő országértékelésekben megfogalmazott bírálatokat és javaslatokat –

Magyarország esetén pedig rendre szerepel az, hogy a kormánynak meg kellene erősítenie a korrupcióellenes fellépését, biztosítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést és a bírói függetlenséget is.

Hova jut az uniós adófizetők pénze?

Az EUrológus korábbi cikke szerint négy EP-képviselő, köztük a momentumos Cseh Katalin és a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund megbízásából 17 oldalon keresztül elemezték különböző jogászok, hogy mi a baj a Budapest által beadott tervekkel.

Három fő témát emeltek ki az esszében:

• Egyrészt az uniós források felhasználásának átláthatatlanságát – a dokumentum szerint ugyanis a szükséghelyzeti intézkedéseknek, és ezek folyamatos meghosszabbításainak köszönhetően a kormány figyelmen kívül hagyhatja a közbeszerzésekről szóló szabályozást, és így homályban tarthatják a kormányzati költekezéseket.
• Másrészt az ügyészi fellépés hiányát, ami azért súlyos probléma az esszé írói szerint, mert „a magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam”. Az ügyészség ugyanis az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – például az OLAF nyomozása ellenére sem érte retorzió az Elios-ügy miatt Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.
• Harmadrészt pedig kiemelték az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiányát. A kormány ugyanis a szerzők szerint lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett az Országos Bírói Hivatalon keresztül – az utóbbi időben pedig egyre inkább megkérdőjeleződött a magyar jogban az uniós jog elsőbbsége.

A jogi szakértők által elkészített dokumentum – amit az EP-képviselők egyfajta felszólító levélnek szánnak a magyar kormány felé – alaposan hivatkozott példákkal

arra a következtetésre jut, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az új, 2021-2027-es uniós költségvetés forrásai nem oda jutnak majd Magyarországon, ahová azt az uniós adófizetők szánták.

Még május közepén nyújtotta be a magyar kormány az igényét 7,2 milliárd euró (átszámítva 2500 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra a helyreállítási tervből. Ahogy arról írtunk korábban, ennek jelentős részét az ígéretek szerint az egészségügyi rendszer és a környezetbarát közlekedés fejlesztésére, valamint az oktatási rendszerre fordítanák.

A Miniszterelnökség szerint nincs gond a helyreállítási tervvel

Frissítés 17.30: A Miniszterelnökség hétfő délután közleményben reagált a helyreállítási terv körüli ügyre. Ebben azt írták, hogy a magyar helyreállítási terv elfogadásáról szóló tárgyalások közel voltak a lezáráshoz, de az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, vagyis a melegellenes módosításokkal eltérített pedofiltörvény elfogadását követően a Bizottság „abszurd követelésekkel állt elő” – írja a Miniszterelnökség.

„Az ideológiailag vezérelt politikai támadások nyilvánvalóan lassítják a korábban, szakmai egyeztetések során kialakult terv elfogadását. Ez ellentétes a magyar emberek érdekeivel, az pedig felháborító, hogy a magyar baloldali EP-képviselők a tárgyalások befagyasztásáért, a magyar terv elgáncsolásáért lobbiznak Brüsszelben. Bízunk benne, hogy a magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai, és nem politikai alapon értékelik, a kérdés pedig független marad attól, hogy Brüsszel ragaszkodik az LMBTQ-aktivisták és -szervezetek beengedéséhez az óvodákba és iskolákba” – áll a közleményben.

A Miniszterelnökség szerint helyreállítási terv május 11-i benyújtása után konstruktív párbeszédet folytattak az Európai Bizottsággal. „Az nem igaz, hogy bármi gond lenne a magyar tervekkel, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar helyreállítási tervet az Európai Unió bármely szervezete elutasítsa. A Bizottság hirtelen előhúzott új elvárásait megválaszoltuk. Magyarország már minden feltételt teljesített, amelyet az uniós RRF rendelet alapján a tagállamoknak teljesíteniük kell. A Bizottsággal hónapokig tartó egyeztetések során kialakított magyar terv megfelelően kezeli az országspecifikus ajánlásokat. Folyamatosak a tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között a magyar helyreállítási terv elfogadásáról, várjuk az Európai Bizottság döntését” – írják.