Nem eléggé korrupcióellenes a helyreállítási alap magyar terve, kérdéses, hogy elfogadja-e az EU

2021. július 07. – 15:58

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.

Még május közepén nyújtotta be a magyar kormány az igényét 7,2 milliárd euró (átszámítva 2567 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra a helyreállítási tervből. Ahogy arról írtunk korábban, ennek jelentős részét az egészségügyi rendszer és a környezetbarát közlekedés fejlesztésére, valamint az oktatási rendszerre fordítanák. A pályáztatást megalapozó, a rendszer alapelveit tartalmazó tervet jövő hétfőre kellene jóváhagynia a Bizottságnak, hogy utána elkezdődhessen a pályázatok kiírása, majd a támogatások kifizetése – azonban a Politico értesülései szerint ez csúszni fog.

A lap ugyanis arról ír, hogy a brüsszeli döntéshozók nem látják megfelelőnek a Magyarország felé kiszabott országspecifikus ajánlások érvényesülését a tervben. A kormányoknak ugyanis figyelembe kell venniük a tervek kidolgozásánál az évről évre készülő országértékelésekben megfogalmazott bírálatokat és javaslatokat –

Magyarország esetén pedig rendre szerepel az, hogy a kormánynak meg kellene erősítenie a korrupcióellenes fellépését, biztosítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést és a bírói függetlenséget is.

Ezeket említette szerdai sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos is. Igaz, Gentiloni hozzátette, továbbra is tárgyalnak ezekről a magyar kormánnyal, hogy sikerüljön közös álláspontra jutni a terv ügyében.

Korábban az elfogadási folyamat felfüggesztéséről számolt be több hírügynökség, köztük a német dpa is, ahogyan Dacian Ciolos liberális EP-képviselő is erről twittelt egyet szerdán reggel. Megkerestük ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, akik azt válaszolták a Telexnek, hogy továbbra is tárgyalnak a magyar kormánnyal a tervről.

„A Bizottság folytatja a magyar helyreállítási és rugalmassági terv alapos értékelését az RRF-rendeletben meghatározott 11 kritérium alapján. Ugyanezek a kritériumok valamennyi tagállamra vonatkoznak. A 11 kritérium különösen annak értékelését írja elő, hogy az intézkedések foglalkoznak-e az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívásokkal, valamint hogy a tervek megfelelő ellenőrzési és auditálási mechanizmust biztosítanak-e. Mivel a részletes értékelés folyamatban van, nem adunk előzetes értékelést”

– idézte a Bizottság képviselete Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős szóvivőjének szavait a Telexnek adott válaszában. A Politico forrásai szerint a labda most Budapest térfelén pattog, hogy változtasson a terven a Bizottság kéréseinek megfelelően.

Hova jut az uniós adófizetők pénze?

Az EUrológus szerdai cikke szerint volna is mit bőven változtatni a magyar helyreállítási terven: négy EP-képviselő, köztük a momentumos Cseh Katalin és a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund megbízásából ugyanis 17 oldalon keresztül elemezték azt különböző jogászok, hogy mi a baj a Budapest által beadott tervekkel.

„A Bizottságnak már csak borítékba kell tennie a levelet, és elküldenie Orbán Viktornak” – mondta a 17 oldalas elemzést bemutató sajtótájékoztatón Freund. Három fő témát emeltek ki az esszében:

  • Egyrészt az uniós források felhasználásának átláthatatlanságát – a dokumentum szerint ugyanis a szükséghelyzeti intézkedéseknek, és ezek folyamatos meghosszabbításainak köszönhetően a kormány figyelmen kívül hagyhatja a közbeszerzésekről szóló szabályozást, és így homályban tarthatják a kormányzati költekezéseket.
  • Másrészt az ügyészi fellépés hiányát, ami azért súlyos probléma az esszé írói szerint, mert „a magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam”. Az ügyészség ugyanis az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – például az OLAF nyomozása ellenére sem érte retorzió az Elios-ügy miatt Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.
  • Harmadrészt pedig kiemelték az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiányát. A kormány ugyanis a szerzők szerint lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett az Országos Bírói Hivatalon keresztül – az utóbbi időben pedig egyre inkább megkérdőjeleződött a magyar jogban az uniós jog elsőbbsége.

A jogi szakértők által elkészített dokumentum – amit az EP-képviselők egyfajta felszólító levélnek szánnak a magyar kormány felé – alaposan hivatkozott példákkal

arra a következtetésre jut, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az új, 2021-2027-es uniós költségvetés forrásai nem oda jutnak majd Magyarországon, ahová azt az uniós adófizetők szánták.

Éppen ezért szerintük el kell indítani a lehető leghamarabb a jogállamisági mechanizmus eljárását Magyarország ellen – és ezzel együtt fel kell függeszteni az uniós kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot.